Minden évben elhatározzuk, hogy januártól jobban odafigyelünk egészségünkre: okosabban étkezünk, többet mozgunk. Mi lenne, ha most azt ígérnénk meg magunknak, hogy minden hónapban elmegyünk egy szűrővizsgálatra? Keressük fel háziorvosunkat, állítsunk össze közösen egy ránk szabott, egyedi éves kivizsgálástervet, hogy megelőző jelleggel gondoskodhassunk egészségünkről.
Január: Első lépések
Rutin laborvizsgálat
A háziorvosok nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy évente legalább egyszer megjelenjünk rendelőjükben, akkor is, ha épp nincs semmilyen panaszunk. Sokan bátortalanul kérünk időpontot egy egyszerű laborvizsgálatra is, pedig a megelőzésnek épp ez a lényege: akkor észrevenni az eltéréseket, amikor azok még nem okoznak tüneteket. Háziorvosunk a vizitkor egy vérnyomásmérés és egy alap fizikális vizsgálat után rutin laborvizsgálatot kér számunkra. Ennek segítségével konkrétabb képet kaphatunk vérképzőrendszerünk működéséről, máj- és vesefunkciónkról, vizsgálják a gyulladásos paramétereket, zsír- és szénhidrátanyagcsere- értékeinket. Az egyszerű vér- és vizeletvizsgálat, a vércukor- és koleszterinszint-mérés az első és legfontosabb lépés általános egészségi állapotunk felmérésekor, itt villanhatnak fel az eltéréseket mutató, első halványpiros vészlámpácskák. Laboreredményeinket ne tegyük egyszerűen zsebre, hanem beszéljük át doktorunkkal, ha szükséges, változtassunk mindennapjainkon, és életkorunkat, kórelőzményünket figyelembe véve kérjünk további, célzott vizsgálatokat.
Február: Napozásra felkészülni!
Anyajegyszűrés
Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a rosszindulatú bőrelváltozások gyakorisága. A melanómával diagnosztizáltak átlagéletkora 40-45 év – ez a rosszindulatú bőrrák típus a nyolcadik leggyakoribb tumorfajta és az egyik legagresszívabb daganatos megbetegedésként tartják számon, ezért ajánlott a rendszeres önvizsgálat és a fokozott fényvédelem mellett évente legalább egyszer átvizsgáltatni bőrünket. Gyanú esetén pedig azonnal felkeresni a bőrgyógyászt. Amennyiben nincs konkrét panaszunk, a nyár beköszönte előtt forduljunk szakemberhez, aki dermatoszkóp segítségével bőrünk minden apró szegletét átvizsgálja. Több klinika, magánrendelő kínál ezenkívül digitális, teljes test- és bőrtérképezést, melynek során mesterséges intelligenciával támogatott gépek körbefotózzák, majd rögzítik egy testtérképen a bőrünkön található összes elváltozást. Ez a képekkel jól dokumentált kórtörténet szolgál majd a következő kontroll alkalmával összehasonlítási alapul. A gép szoftvere felhívja a figyelmet azokra az elváltozásokra is, amelyeknél további vizsgálat ajánlott, ezzel is támogatva az orvos munkáját. A világos bőr- és hajszín, a sok festékes anyajegy, a családi kórelőzmény kiemelt kockázatot jelent, de mindenkinek érdemes rászánni az évben egy órát a szűrővizsgálatra, hiszen a melanóma korai felismerése életet menthet.
Március: A nők hónapja
Nőgyógyászati kontroll
Keressük fel nőgyógyászunkat, és menjünk el emlővizsgálatra. Különösen fontos ez, ha elmúltunk 45 évesek és úgy érezzük, van pár furcsa tünetünk: rendetlenkedik a menstruációs ciklusunk, hőhullámok jönnek-mennek, fáradtabbak vagyunk, hullámzó a kedélyállapotunk, és még a hajunk is elkezdett ritkulni. Számos nő éli át a premenopauza és a változókor kellemetlen tüneteit, van, aki akár 5-12 éven át tapasztalja a panaszokat. Kérjük nőgyógyászunkat, hogy a méhnyakrákszűrés mellett vizsgálja a méhnyálkahártya vastagságát, az emlők és a petefészkek szerkezetét, és ha kell, javasoljon hormonpótló terápiát. A hormonvisszapótlás előnyei vitathatatlanok, azonban a visszapótolt magas ösztrogénszint fokozza az emlőrák kockázatát: az emlődaganatok 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Megelőzésében fontos szerep jut az önvizsgálatnak, de kellenek a képalkotó dignosztikai eljárások is: ultrahang, mammográ – fia, MR-vizsgálatok. A digitálisan készülő 2 dimenziós mammográfiás felvételek továbbfejlesztett típusa a 3 dimenziós emlőtomoszintézis, amely az enyhébb mellkompressziónak hála kevésbé kellemetlen, és a részletgazdagabb felvételekkel pontosabb eredményt ad. Ez egy emlőulrahanggal kombinálva jelenleg a legmodernebb és legmegbízhatóbb vizsgálattal a mellrák diagnosztizálásakor.
Április: Lélegezzünk!
Tüdőszűrés, nyaki és hasi ultrahang
Itt a tavasz, egyre több időt töltünk friss levegőn, mégis többen légszomjjal, állandó köhögéssel küzdhetnek. Ennek egyik lehetséges oka lehet a dohányzás. Aktív dohányosként – vagy ha évtizedeken át a páciens életének része volt ez a szenvedély – a dohányfüst egészségügyi kockázataival számolni kell: nem csak a tüdő daganatos megbetegedéseit, a hörgők krónikus gyulladását okozhatja a szervezetünkbe kerülő füst, de jellemző az erek beszűkülése, gyakori a hólyagdaganat megjelenése is. Javasolt ezért több szűrővizsgálatot is kérni időnként a doktorunktól: nyaki ultrahangot az erek általános állapotának feltérképezésére, hasi és kismedencei ultrahangot a belső szervek általános vizsgálatára, és kontrasztanyag nélküli, alacsony sugárdózisú mellkasi CT-t, amely már korai szakaszban is képes kimutatni a tüdő elváltozásait. Míg 2013-ig kötelező volt megjelenni 30 éves kor felett a tüdőgondozókban, ma már önkéntes alapú a tüdőszűrés, de mindenkinek ajánlott. 40 éves kor alatt csak orvosi javaslatra, beutalóval végezhető a vizsgálat, kivétel, ha munkáltatónk kéri a vizsgálatot. És ha már légzés: érdemes beszereznünk otthonra egy párezer forintos, gyufásdoboznyi méretű kütyüt, egy pulzoximétert, amely ujjunkra csippentve méri vérünk oxigénszintjét. Különösen hasznos a jelenlegi koronavírusjárvány szövődményei miatt, obstruktív tüdőbetegség (COPD), asztma esetén, vagy ha úgy érezzük, nehezebben kapunk levegőt: segítségével egyszerűen eldönthető, szükségünk van-e a légzéstámogatásra.
Május: Mielőtt virágba borul a természet
Pollenpanel
