Van, hogy a bankban várakozva papírrepülőt hajtogatunk a sorszámunkból, van, hogy a mobilszolgáltatónk ügyfélszolgálati vonalán négyszer is meghallgatjuk Vivaldi Négy évszakának Tavasz tételét, mert hívásvárakoztatásra tettek minket – szinte minden napra jut néhány olyan intéznivaló, amihez szükségszerűen hozzátartozik a tétlen várakozás. De belegondolt már valaki abba, hogy vajon mennyi időnk veszik el így? Egy új felmérés szerint, amelyet a Duolingo nyelvtanuló applikáció megbízásából a OnePoll közvélemény-kutatásra szakosodott cég végzett,

egy átlagos embernek évente közel egy hónapja válik semmissé azáltal, hogy semmit sem csinál, csak várakozik.

A kutatást az Egyesült Királyságban végezték kétezer fő részvételével, a kiértékelésből pedig az látszik, hogy egy átlagos felnőtt évente 26 napot (másképp kifejezve 12 órát hetente, és több mint 624 órát éves szinten) pocsékol el az ügyes-bajos dolgai intézése közben. Több mint a válaszadók fele véli úgy, hogy a legborzasztóbb időrabló a hívásvárakoztatás.

Fotó: Getty Images

44 százalék szerint a sorban állás a leginkább kidobott idő, ezt a dugóban vesztegelés (44 százalék) és a közösségi média hírfolyamainak görgetése (21 százalék) követi, de 15 százalék azt is megemlítette, amikor azt várjuk, hogy a vízforraló felforralja a vizet. A bosszantó listában helyet kapott a „várni, hogy lejárjon a mosógép”, „várni, hogy a pincér kiszolgáljon egy étteremben” és „várni, hogy megérkezzen a futár a csomaggal”.

Ugyan a kutatás rávilágított arra, hogy egy átlagos felnőtt naponta nagyjából háromszor találja magát olyan szituációban, amikor semmit sem tesz, csak vár, a résztvevők 47 százaléka azt mondta, hogy a motiváció hiánya miatt nem produktívak ezekben a percekben. Továbbá a válaszadók 56 százaléka érzi azt, hogy tennie kellene azért, hogy jobban be tudja osztani az idejét, de túl fáradtnak érzi magát a munkája és a családja ellátása mellett, hogy tényleg tegyen is valamit.

A produktivitás növelése helyett 38 százalék inkább marad az olyan időpocsékolásnak titulált tevékenységek mellett, mint a tévénézés vagy az internetezés.

Mindezek ellenére a legtöbb résztvevő (70 százalék) alig várja, hogy 2022-ben olyan új képességeket sajátíthasson el, amelyek gazdagabbá teszik az életét. Amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy milyen konkrét céljaik vannak az új esztendőre, a leggyakoribb válaszok között szerepelt a személyes fejlődés, a magánéleti álmok megvalósítása és a jobb emberré válás. Talán mindegyikért tehetünk az idő alatt, amíg várakozunk.

Kiemelt kép: Getty Images