Egy új kutatás – talán sokakat – meglepő következtetésre jutott a Tinderezési szokásokat vizsgálva.

Online társkeresés nagyjából azóta létezik, hogy a lakosság körében is elkezdett terjedni az internet az 1990-es években, de a mobil társkereső alkalmazások bevezetésével, mint például a Tinder, a párkeresés ezen módja gyorsabb és népszerűbb lett, mint valaha.

Kapcsolat gombnyomásra

A Tindernek jelenleg több mint 60 millió felhasználója van világszerte, és egy 2020-as, az amerikai felnőttek reprezentatív mintáján végzett felmérés szerint 30 százalékuk használt már valamikor társkereső weboldalt vagy alkalmazást. A Tinderhez hasonló társkereső applikációk egyszerű elven működnek: a felhasználók létrehoznak egy rövid bemutatkozó profilt, és egy sor profilképet húzogatva böngésznek a többi felhasználó profiljai között.

Ha tetszik nekik, amit látnak, jobbra húzzák, ha nem, akkor balra. Ha mindkét felhasználó jobbra húzza a másikat, akkor az egyezésnek (match-nek) számít, és a pár mindkét fele kezdeményezheti a kapcsolatfelvételt. Ez még nem minden: ezek az alkalmazások GPS-technológiát használnak annak megállapítására, hogy mely felhasználók vannak a közelünkben, és mi magunk állíthatjuk be azt is, hogy milyen hatósugárban keresgéljen, ami lehet néhány utca, de akár több száz kilométer is. Emiatt a Tindert egy olyan appnak tartják, ahol az emberek könnyedén tudnak egyéjszakás kapcsolatot létesíteni az arra fogékony felhasználókkal – nem is alaptalanul, ugyanis az alkotók pont ezt szerették volna, csak aztán megjelentek mások is.

Fotó: Getty Images

A szakértők szerint a hírnevükkel ellentétben nem a kapcsolatteremtés a fő oka, amiért az emberek ezeket az alkalmazásokat használják. Valójában leggyakrabban azért mennek fel a társkereső alkalmazásokra, mert azok divatosak és izgalmasak, ami arra utal, hogy sok felhasználó játékként vagy szórakozásként kezeli ezeket, nem pedig romantikus vagy szexuális partnerek keresésének módjaként. Azok között a felhasználók között, akik ezeken az alkalmazásokon keresztül keresnek valakit, a szerelem keresése gyakoribb, mint az alkalmi szexuális találkozás keresése. De valójában ki az, aki gyakrabban talál partnert: a szerelmet vagy az alkalmi légyottot keresők?

Izgalmas játék

Meredith Harrison pszichológus kutató és munkatársai egy új tanulmányban azt vizsgálták, hogy a szerelmi és a szexuális motiváció hogyan jelzik előre, hogy az egyetemisták milyen valószínűséggel találkoznak ténylegesen egy társkereső alkalmazásban a párjukkal, azaz kinek – a szerelmet vagy testi kapcsolatot keresőknek – van nagyobb esélye partnert találni.

Ezért 267 hallgatót kérdeztek meg, akik közül 138-an használtak már társkereső appot. Utóbbiak közül a legtöbben alkalmi felhasználók voltak; 38,2 százalékuk csak egyszer vagy kétszer, további 11,8 százalékuk pedig csak havonta körülbelül egyszer használta. Ami a rendszeres felhasználókat illeti, 34,5 százalékuk hetente, 15,4 százalékuk pedig naponta használt társkereső alkalmazást. Az alkalmazásokat használók 59 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer személyesen is találkozott már a „párjával”.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az eredményekből az is kiderült, hogy a trendiség és az izgalom gyakoribb motiváció volt, mint a szerelem vagy a szex; a szerelem pedig gyakoribb motiváció, mint a testiség. Nem meglepő módon a férfiak a nőknél nagyobb valószínűséggel jelölték meg az ismerkedést a társkereső alkalmazások használatának okaként, ugyanakkor – és ez már meglepő – a nőknél valamivel nagyobb valószínűséggel mondták azt is, hogy az alkalmazásokat a szerelem keresésére használják.

Ki talál párra?

A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy azok, akik a szerelmet keresik. Ennek mérésére egy 5 pontos skálát (amely az alkalmazások szerelemkeresésre való használatára való hajlamot jellemezte) használtak a kutatók, amiből kiderült, hogy minden egyes pont 2,5-szer valószínűbbé tette, hogy a résztvevők párra lelnek. Az is érdekes, hogy akik a kalandot tüntették fel a Tinderezés okaként, nem mutatott összefüggést azzal, hogy az ismerkedés összejön-e a személyes találka. Tehát a szerelem keresése nemcsak gyakoribb a kalandozásoknál, de nagyobb valószínűséggel is vezet személyes találkozáshoz is.

Fotó: Getty Images

A tanulmány nem foglalkozott azzal kérdéssel, hogy miért sikeresebbek a szerelmet keresők az ilyen appokon, de több válaszlehetőség is van. Ha a szerelmi motiváció gyakoribb, különösen a nők esetében, akkor az alkalmi légyottra vágyók kevésbé találnak olyan partnert, aki osztja a kaland iránti vágyukat. Az is elképzelhető, hogy az alkalmi kapcsolatra vágyók kevésbé vonzó üzeneteket küldtek, mint a szerelemre vágyók.

Mi ennek az oka?

A tanulmány megállapította, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel keresnek kalandokat, és mivel egy másik online társkereséssel foglalkozó kutatásból tudjuk, hogy ilyenkor hajlamosak több nővel is kapcsolatba lépni ennek érdekében, viszont kevesebb erőfeszítést fordítanak egy nőre, rövidebb üzeneteket írnak. Úgy vannak vele, hogy minél több lányra ráírnak, hátha valamelyik ráharap a csalira, de különösebben nem erőltetik meg magukat az üzenetek minőségét illetően. Ez lehet a sikertelenségük egyik oka.

Egy másik lehetőség az, hogy kevésbé fektettek be a keresésbe, mint a szerelemre vágyók, és általában véve is kevesebb időt és energiát fektettek az alkalmazás használatába és a párkeresésbe. Harmadrészt ez egy friss kutatási eredmény, ami azt is jelenti, hogy a résztvevők egy része már a járvány idején számolt be az alkalmazás használatáról. A pandémia során a megbetegedésétől való félelem miatt az emberek kevésbé voltak hajlamosak az ismerkedésre, ami összhangban van más adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a járvány kezdete óta a szinglik megváltoztatták a randizási szokásaikat, és sokkal lassan haladnak a fizikai intimitással (a fiatalok pedig egyre kevesebbet szexelnek).

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány kizárólag főiskolai hallgatókra összpontosított, és a társkereső alkalmazásokat használó emberek viszonylag kis mintáját vizsgálta. Éppen ezért lehetséges, hogy a valamivel idősebb felnőttek sikeresebbek lehetnek az egyéjszakás kalandok találásában. Az eredmények azonban mindenképpen azt sugallják, hogy a társkereső alkalmazások a Tinder és társainak hírneve ellenére valójában jobban szolgálhatják a szerelmet keresőket. 

Forrás: Psychology Today, Kiemelt kép: Getty Images