Miloš Forman Jan Tomáš Forman néven jött a világra a közép-csehországi Cáslavban 1932. február 18-án. A második világháború alatt vesztette el szüleit, akiket koncentrációs táborba hurcoltak a földalatti ellenállásban való részvételük miatt, őt és bátyját rokonok nevelték fel. (Feltehetőleg vér szerinti apja, Otto Kohn építész túlélte a holokausztot és az Egyesült Államokban telepedett le.) A háború után bentlakásos iskolába járt a Prágához közeli Podebrady fürdővárosban, itt kötött barátságot Václav Havellel és Ivan Passerrel, utóbbival később több filmjének forgatókönyvét írták. Mivel el akarta kerülni a katonai szolgálatot, a színművészeti főiskolán dramaturgnak tanult, kisebb filmszerepeket is játszott, majd a televízióban, filmstúdióban és kísérletező színházakban dolgozott.

Miloš Forman a kamera mögött a New York-i East Village-ben, az Elszakadás című film egyik jelenetének tesztelése közben 1970-ben. (Fotó: Getty Images)

Úton a világhírnév felé

Első dokumentumfilmjét az NDK-ban vásárolt kamerával forgatta a Semafor Színházban, majd 1963-ban elkészítette első játékfilmjét, a Fekete Pétert. A nemzedéki konfliktusosokat bemutató alkotás külföldön sorra nyerte a díjakat, odahaza viszont fanyalogva fogadták a szembesítést az egyáltalán nem idilli valósággal. Forman hamarosan a csehszlovák új hullám egyik legismertebb alakja lett, groteszk realista stílusú filmjei egyszerre voltak szellemesek és kesernyések, józanok és leleplezők.

Nemzetközi karrierjét az 1965-ös Egy szöszi szerelmei indította el, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A szomorú vígjáték egy munkáslány érzelmi felnőtté válásáról szól, a téma valóban az utcán hevert: a rendezőnek egy véletlen találkozás adta az ötletet. Az 1967-es Tűz van, babám is egy vidéki élményéből született: a groteszk alkotásban egy kisvárosi tűzoltóbálon a tombolaajándékokat ellopják, a szépségkirálynők nem mernek a színpadra lépni, végül kigyullad egy ház. A kultúrpolitika irányítóinak ez már sok volt, az újabb Oscar-jelölés dacára betiltották a filmet, mondván hogy „gúnyt űz az egyszerű emberekből”.

Treat Williams, Annie Golden, Beverly D’Angelo, Miloš Forman, a Hair című film tagjai a Cannes-i Filmfesztiválon 1979. május 10-én, Franciaországban. (Fotó: Gilbert TOURTE/Gamma-Rapho via Getty Images)

Forman 1967-ben kiutazhatott az Egyesült Államokba, ahol Franz Kafka Amerika című regényét akarta filmre vinni, de a terv kútba esett. Párizsban időzve szemtanúja volt az 1968-as diáklázadásoknak, itt érte a prágai tavasz eltiprása is. Hazatérni nem akart, így ismét Amerikába ment, ahol 1971-ben minimális költségvetéssel készítette el első tengerentúli filmjét. A fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás nem lett kasszasiker, de elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját.

Forman számára, aki még reklámfilmeket is elvállalt, 1975-ben adódott a nagy lehetőség, amikor a Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmjogait birtokló Michael Douglas őt kérte fel rendezőnek, nem utolsósorban azért, mert nem tartott igényt túl magas gázsira. A film hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, mind az öt fontos kategóriában elnyerte az Oscar-díjat. Az immár Amerikában is híres és ismert Forman 1979-ben – már amerikai állampolgárként – megvalósíthatta régi vágyát, hogy filmre vigye a Hair című musicalt, műve mára kultfilmmé vált.

Sikerek és bukások

Első szuperprodukciója, az 1981-ben E. L. Doctorow regényéből készült Ragtime hatalmas költségeit sem a fogadtatás, sem a bevétel nem igazolta. A csorbát az Amadeusszal köszörülte ki 1984-ben: a Mozart életét feldolgozó alkotás nyolc kategóriában kapott Oscar-díjat. A forgatás egy része Prágában zajlott, Forman disszidálása óta először térhetett vissza szülőhazájába a kommunista hatóságok engedélyével.

Miloš Forman a III. Sándor hídnál Párizsban, a Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című 1782-es regénye alapján készült Valmont című filmjének promóciója idején (Fotó: julio donoso/Sygma via Getty Images)

A Valmont, a Veszedelmes viszonyok feldolgozása 1990-ben inkább bukás volt. Mégsem szomorkodott, mert hazájában győzött a bársonyos forradalom, New Yorkban ismét találkozhatott régi barátjával, Havellel, aki akkor már a demokratikus Csehszlovákia elnöke volt. A művészi válságból 1996-ban a Larry Flynt, a provokátor című filmjével lábalt ki.

Az Amerika legsikeresebb pornókiadójáról készült, a szólásszabadság kérdését boncolgató alkotás hatalmas vihart kavart, főként a feminista szervezetek tiltakoztak ellene. 1999-ben Ember a Holdon címmel rendezett filmet a hatvanas évek egyik legexcentrikusabb, legrejtélyesebb komédiásáról, Andy Kaufmanról.

Ezután Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét akarta filmre vinni, de a terv az utolsó pillanatban meghiúsult, mert Sean Connery kevesellte a gázsiját és visszalépett.

 A 2006-os Goya kísértetei az inkvizíció idején játszódik, de a nácizmus és a kommunizmus idején megtapasztalt élmények ihlették. Forman 75 évesen Prágában egy musicalt állított színpadra, a két főszerepet második házasságából 1964-ben született ikerfiai játszották.

Miloš Forman ikerfiaival, Petr és Matej Foremannal 1976-ban. (Fotó: Michael Montfort/Michael Ochs Archives/Getty Images)

Egy európai Amerikában

Az 1989-es bársonyos forradalom után többször hazalátogatott, de az Egyesült Államokban élt, az interjúkban sohasem válaszolt arra a kérdésre, hogy európainak vagy amerikainak tartja-e magát. A Columbia Egyetem filmszakának vezető professzora, majd professor emeritusa, 2015-től tiszteletbeli doktora volt. Háromszor nősült, harmadik házasságából is ikerfiai születtek. Rövid betegség után hunyt el 2018. április 13-án Connecticutban.

Michael Douglas és Saul Zaentz producerek, Miloš Forman rendező, Jack Nicholson színész és Louise Fletcher színésznő pózolnak a színfalak mögött, miután megnyerték a legjobb színész, a legjobb színésznő, a legjobb film és a legjobb rendező Oscar-díjat a Száll a kakukk fészkére című filmért. (Fotó: Michael Montfort/Michael Ochs Archives/Getty Images)

Forman a két Oscar- és három Golden Globe-díjon kívül számos nemzetközi filmdíjat mondhatott magáénak. Életművéért megkapta – többek között – 2013-ban az Amerikai Rendezők Céhe (DGA) elismerését, 1998-ban a legmagasabb cseh filmes elismerést, a Cseh Oroszlán díjat. 1994-ben jelent meg memoárja Fordulatok címmel. 2018-ban Prága szívében teret neveztek el róla, életéről több dokumentumfilm is készült, legutóbb 2019-ben a Forman versus Forman. A hatvanas években forgatott korszakalkotó filmjeit a prágai Nemzeti Filmmúzeum felújítja és digitalizálja, majd nemzetközi fesztiválokon újra bemutatják.

Forrás MTI Archívum, Kiemelt kép: Getty Images