Grácia hercegné és III. Rainier monacói herceg
26 év házasság
Grace Kelly és Rainier herceg 1956-ben lépett frigyre egymással a Monte Carló-i Szent Miklós-székesegyházban. Mielőtt a világ egyik legismertebb királynéja lett, Grace Kelly sikeres színésznőként dolgozott, Alfred Hitchcock egyik legfontosabb múzsája volt, 1954-ben pedig még Oscar-díjat is nyert.
Későbbi férjével is szakmájának köszönhetően ismerkedett meg az 1955-ös cannes-i filmfesztivál alkalmával – egy évvel később egybekeltek. Három gyermekük született. 1982-ben, házasságuk 27. évében a hercegné tragikus hirtelenséggel, autóbalesetben elhunyt – férje ennek következtében összeomlott. Rainier több mint húsz évvel élte túl valahai feleségét, de sosem nősült újra, testét szeretett Grácia hercegnéje mellé helyezték örök nyugalomra.
Erzsébet királyné, az anyakirályné és VI. György brit király
29 év házasság
Erzsébet szüleinek házassága valóban az ígért ásó-kapa-nagyharanggal ért véget – bár nem indult zökkenőmentesen. Lady Elizabeth Bowes-Lyon és Albert Frederick Arthur George herceg (a családnak csak „Bertie”) gyermekkoruk óta jól ismerték egymást, és bár György már 1921-ben megkérte Erzsébet kezét, a nő visszakozott, mondván: amennyiben elfogadja az ajánlatot, hercegnéként „soha többé nem gondolkodhat, beszélhet és viselkedhet úgy, ahogyan ő maga valójában szeretne”. 1923-ban végül mégis beadta a derekát, és azon év áprilisában a Westminster Apátságban kimondták a boldogító igent – de uralkodásról ekkor még szó sem volt.
György a második fiúgyermek volt a családban, apja, a regnáló király pedig 1936-ban hunyt el, a trón ekkor automatikusan az ő elsőszülött fiára, Eduárdra szállt. Ő azonban gondolt egy bátrat, és néhány hónap után nem kért többet ebből a megtisztelő pozícióból. Eduárd számára Wallis Simpson többszörösen elvált amerikai nő szerelme többet ért a királyi címnél, így került öccse, György a trónra – és így lett Erzsébetből királyné. A népszerű és közkedvelt királyi pár szeretetben élt egymással György 1952-ben bekövetkezett haláláig. Két gyermekük született – Erzsébet és Margit.
Szonja norvég királyné és V. Harald norvég király
53 év házasság
A polgári származású Sonja Haraldsen 1959-ben találkozott az akkori koronaherceggel, Haralddal, és bár első látásra egymásba szerettek, a trónörökös édesapja, V. Olaf, a norvég országgyűlés és a kormány nem kevesebb, mint kilenc évvel később volt csak hajlandó áldását adni a frigyre.
Ráadásul még akkor is csak azt követően, hogy Harald kijelentette: vagy Szonját veszi feleségül, vagy sohasem házasodik meg – egyetlen örökös lévén pedig ezzel nem csupán a dinasztia uralkodásának, hanem egyenesen a norvég monarchiának is véget vetett volna. Hosszas várakozás után tehát 1968-ban végül összeházasodtak, majd V. Olaf 1991-ben történt elhalálozása után, Harald trónra lépésével Szonjából királyné lett. A királyné felé népe azonnal szeretettel fordult – nem nemesi származása és a királyi család ezzel kapcsolatos aggodalmai ellenére. Két gyermekük és öt unokájuk született, ezen a listán pedig még mindig esélyesek egy magasabb pozícióra törni, hiszen jelenleg is tart uralkodásuk.
Zsófia Sarolta brit királyné és III. György brit király
57 év házasság
Sokaknak ismerős lehet ez a páros a nagysikerű Bridgerton című sorozatból. György váratlanul került 22 évesen a trónra – ráadásul nőtlenül, és a számára teljesen ismeretlen, 17 éves Zsófia Sarolta mecklenburg-strelitzi hercegnő alkalmasnak tűnt a pozíció hirtelen betöltésére. 1761-ben a Szent Jakab-palotában szentesítették a kapcsolatot, alig két héttel később pedig már királlyá és királynővé koronázták a fiatalokat. De az ifjú pár sem teketóriázott sokat: hűségben és szeretetben éltek, az évek során pedig 15 gyermekük született (közülük 13-man élték meg a felnőttkort). 1765-től a király mentális betegség jeleit kezdte mutatni – Sarolta pedig végig egyre rosszabb állapotba kerülő férje mellett maradt, igazgatta az udvart, terelgette gyermekeiket – egészen 1818-ban bekövetkezett haláláig.
Anna-Mária görög királyné és II. Konstantin görög király
57 év házasság
Harmadunokatestvéri szintű rokonságban állt Anna-Mária görög királyné (a már korábban említett II. Margit dán királynő nővére) férjével, II. Konstantin görög királlyal, akivel Görögország utolsó uralkodóiként vonultak be a történelembe (1973-ban, békésnek nem mondható körülmények között törölték el a monarchiát az országban).
Első találkozásukkor, 1959-ben Anna-Mária csupán 13, Konstantin 19 éves volt, második találkozásukra két évvel később került sor – Konstantin már ekkor kijelentette, hogy feleségül akarja venni Anna-Máriát. Életkoruk miatt azonban románcukat sokáig a nyilvánosság elől rejtve tartották, és csak 1963-ban jelentették be hivatalosan eljegyzésüket – aminek hírére a nép (a várt módon) tiltakozással reagált. Két évvel később, a menyasszony tizennyolcadik születésnapja után épp csak néhány héttel és a Konstantin édesapja, Pál halála utáni hivatalos gyászidő letelte után pár nappal – egybekeltek. Jelenleg az 58. közös évüket tapossák, öt gyermekük és összesen kilenc unokájuk született ezidáig.
Micsiko japán császárné és Akihito császár
62 év házasság
Japán korábbi uralkodója, Akihito tennó több mint 62 évvel ezelőtt vette feleségül Sóda Micsikót – aki ezzel Japán történelmének első közrendű származású császárnéja lett.
1957-ben találkoztak először egy teniszpályán – ekkor Akihito már koronaherceg, Micsiko pedig a Szeisindzsosi Egyetem idegen nyelvek és irodalom szakának végzős hallgatója volt. Kétezer éves hagyományokat rúgtak fel azzal, hogy frigyre léptek 1959-ben – az esküvő élő közvetítését becslések szerint 15 millióan követték. Az ifjú pár a gyermeknevelésben szintén progresszív nézeteket vallott: mindhárom gyermeküket az uralkodói szokásoktól eltérően ők maguk nevelték – rájuk jellemző, modern szellemben.
A Reuters szerint akaratuk érvényesítésekor Micsiko nem riadt vissza attól, hogy anyósával, a császárnéval feszültté váljon viszonya, Akihito pedig apja, a császár kérése ellenére nem csatlakozott a hadsereghez. Akihito 2019-ben lemondott a trónról (több mint 200 éve történt legutóbb ilyen), hogy elsőszülött fiuk, Naruhito az ő helyébe léphessen. Négy unokájuk született.
I. Julianna holland királynő és Lippe–biesterfeldi Bernát holland herceg
67 év házasság
1948-tól egészen 1980-ban történt lemondásáig volt holland uralkodó I. Julianna királynő, aki 1936-ban a Bajorországban megrendezett téli olimpián csavarta el a fejét egy fiatal német arisztokrata, Lippe–biesterfeldi Bernát herceg. Eljegyzésről, esküvőről, de még a házassági szerződésről is villámgyorsan gondoskodott az örömanya, I. Vilma holland királynő. Julianna és Bernát 1937. január 7-én hivatalosan összekötötték életüket, 4 lányuk és 14 unokájuk született. Mindketten 2004-ben, betegség következtében hunytak el. Juliannáról 1926-ban általános iskolát neveztek el a Magyarországon – ez a Julianna Református Általános Iskola (ma Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolája).
Anna román királyné és I. Mihály román király
68 év házasság
Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg esküvőjén találkoztak egymással először, 1948-ban megkezdett házaséletük pedig rögtön nehézségekkel indult, mivel a lánykérés után kevéssel a kommunisták elüldözték őket országukból. Mihály, a valahai Viktória brit királynő egyenesági leszármazottja és II. Erzsébet brit királynő harmadfokú unokatestvére lévén egy időre Angliában, majd Svájcan telepedett le családjával és pilótaként dolgozott.
„Mihály egy országot elvesztett, de nyert egy kivételes nőt” – így vélekedik Stelian Tănase román író, újságíró, politikai elemző a király akkori helyzetéről. Szokatlan módon ez a pár kétszer is isten színe elé állt: először 1948-ban ortodox szertartás keretében házasodtak össze, tizennyolc évvel később, 1966-ban pedig katolikus hagyományoknak megfelelően is egybekeltek Monacóban. Anna királyné 2016-ban, 92 éves korában hunyt el – Mihály egy évvel később követte őt. Szerelmükből öt román királyi hercegnő született.
II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg
73 év házasság
Első találkozásukra egy lagzi alkalmával került sor – ekkor a kis Lilibet még csak 8, Fülöp pedig ,,már” 13 éves volt. Öt évvel később, 1939-ben kezdtek el levelezni egymással, Erzsébet huszonegyedik születésnapja után pedig bejelentették eljegyzésüket – és még ugyanabban az évben összeházasodtak.
A listánkon ötödikként szereplő Anna-Mária görög királyné és II. Konstantin görög király esetéhez hasonlóan Erzsébet és Fülöp is harmadunokatestvérei egymásnak (de ezen felbuzdulva azért nem biztatnánk olvasóinkat távoli rokonaik felkeresésére). Fülöp a görög és a dán királyi címét cserélte a kevésbé csillogóan hangzó edinburgh-i hercegére csak azért, hogy feleségül vehesse szeretett nőjét. György király halála (és az Eduárd nagybácsi által tett vargabetű) után, Erzsébetet 27 éves korában királynővé koronázták. Erzsébet 2021-ben 73 éven át tartó házasság után maradt szeretett férje nélkül – özvegyen. Számos krízishelyzetet, világháborút, pandémiát és személyes tragédiák sorozatát élte túl ez a frigy, de sok boldogsággal is járt: négy gyermekük, nyolc unokájuk és ezidáig tizenkét dédunokájuk született.
Yuriko hercegnő és Mikasza japán császári herceg
76 év házasság
Bár ők az aranyérmesek, életükről jóval kevesebbet tudunk a korábban említettekénél. Yuriko hercegnő és Mikasza japán császári herceg 1941-ben áll az oltár elé, szerelmükből összesen öt gyermek született – később pedig kilenc unoka.
2016. október 22-én az idős császári herceg kórházi szobájában ünnepelték 75. házassági évfordulójukat. Mikasza öt nappal később, százegyedik életévében, felesége jelenlétében tért örök nyugovóra. Mikasza herceg öccse, Hirohito japán császár és Kódzsun császárné frigye is igen ütésállónak bizonyult – ők 65 évet éltek házasságban, és hét gyermekük született (akik közül a trónörökös Akihitóról és feleségéről, Micsikóról fentebb már esett szó).
Forrás: Insider, Wikipedia, Associated Press, Daily Mail, Express, Kiemelt kép: Getty Images