Az, hogy mennyire vagyunk elégedettek, számos tényezőtől függ. Különféle tanulmányok szerint a boldogság végső képlete a következő: 40% genetika + 10% életesemények + 50% gondolkodásmód és szokások. Magyarán, igenis mi magunk is befolyásol(hat)juk, hogy mégis mennyire vagyunk boldogok.
A rossz hír viszont, hogy el kell fogadnunk a másik felét úgy, ahogy kaptuk. Hiszen az életeseményekhez kötődő 10%-ot nem tudjuk befolyásolni, ahogyan azt a 40%-ot sem, amely genetikai eredetű. De mit is jelent pontosan a „genetika” ebben az összefüggésben?
Az, hogy hogyan éljük meg a boldogságot, nagy részben az agyunknak köszönhető, ami nem csak egyféle lehet.
Kapcsolódó
11 étel, ami boldogabbá tehet
Az amerikai idegtudós és sztárpszichiáter, Dr. Daniel Amen szerint egész pontosan öt fajta agytípus létezik, és erről a You, Happier: The 7 Neuroscience Secrets of Feeling Good based on Your Brain Type (Te, boldogabban: A jó közérzet 7 idegtudományi titka az agytípusod alapján) című könyvében írt, amelyhez több mint 200 000 agyat vizsgált meg.
Tudományosan egyébként mindez nem bizonyított, és az igazsághoz tartozik, hogy dr. Daniel Gregory Amen nem feltétlenül a tudományos élet szereplőinek kedvence, mégpedig azért, mert a SPECT nevű agyszkennert az orvostársadalom által elfogadott, konvencionális állapotfelmérésen túl másra is használja, viszont ezek a használati mód és a mérések pontossága tudományosan nem elfogadott. Ezzel pedig hatalmas vagyont szerzett magának. A SPECT egyfajta képalkotó technika, a szervek véráramlását méri. (A technológiát általánosan alkalmazzák szív- és keringési betegségek, rosszindulatú daganatok, illetve a neurológiában szélütés, epilepszia, agyi traumák és egyéb elváltozások felderítésére). Amen szerint a szeme elé táruló agyi tevékenységek lehetővé teszik, hogy célzottan vessen be speciális kezeléseket és gyógyszereket, illetve úgy véli, hogy megváltoztathatjuk az agyi mintákat, optimalizálhatjuk az agyműködést, és ezt követően hozzásegíthetjük az embereket ahhoz, hogy belülről kifelé gyógyuljanak meg.
Ettől függetlenül persze érdekes az ötféle agy teória, nézzük is meg, mit állít!*
Fotó: Getty Images
A boldogság 5 típusa
De mégis mire jutott dr. Amen? Vagyis mi kell ahhoz, hogy elégedettek és boldogok legyünk, és mi az, ami különösen megterheli agyunkat? Vagyis melyek ezek az agytípusok és hogyan befolyásolják jóllétünket?
A kiegyensúlyozott agytípus
Akinek ilyen van, az minden területen kiegyensúlyozott és szimmetrikus agyi tevékenységet mutat. Ha az agyunk így működik, valószínűleg koncentrált, rugalmas, szervezett és érzelmileg stabilak vagyunk. A kiegyensúlyozott agytípus többnyire elégedett, és nem billen ki se túlságosan pozitív, se negatív irányba.
A spontán agytípus
Azok, akiknek az agy elülső részében, az úgynevezett prefrontális kéregben kisebb az aktivitás, általában a spontán agytípusba tartoznak. Különösen a kreativitás és a kalandvágy jellemzi őket, ami időnként már inkább impulzivitásban és szervezetlenségben mutatkozik meg. Aki ilyen, az könnyen unatkozik, és mindig valami újat keres, hogy boldog és elégedett legyen.
A makacs agytípus
A makacs agytípus sok mozgást mutat az elülső cinguláris kéregben (röviden ACC), az agykéreg figyelem neuronhálózatának struktúrájában. Aki ilyen, erős akarattal rendelkezik, és általában meglehetősen makacs. Ahhoz, hogy boldognak érezze magát, ennek az agytípusnak rutinra és kontrollérzékre van szüksége. Nem viseli jól a hirtelen változásokat, és hajlamos sokat töprengeni.
Az érzékeny agytípus
Aki nagyon érzékeny és empatikus, az általában nagy aktivitást mutat a limbikus rendszerben, az agy érzelmi központjában. Az érzékeny agytípus nagyon mélyen érez, ezért könnyen megbántódik. Hajlamos a negatív gondolkodási mintákra is, ami legrosszabb esetben depresszióhoz vezethet. A mindfulness-gyakorlatok, a természetben tett séták vagy a közeli barátokkal való beszélgetés boldogságfokozók lehetnek ennek a típusnak, míg a hangos zajok, a csevegés és az elszigeteltség érzése negatív érzelmeket vált ki.
Az óvatos agytípus
Az óvatos agytípus a bazális ganglionokban (törzsdúcokban) és az amygdalában mutatja a legnagyobb aktivitást. Ha ezzel az agytípussal rendelkezünk, valószínűleg mindig jól felkészültek, megbízhatók, ugyanakkor szorongásra hajlamos emberek vagyunk. Aki ilyen, szereti a feladatait pontosan elvégezni, fontos döntések előtt mindig összeállít egy listát az előnyökről és hátrányokról, és akkor igazán boldog, ha biztonságban érzi magát. Másrészt nem szereti a stresszt és a káoszt, a hosszú teendőlistákat és a nyugtalanító híreket. (Utóbbit mondjuk ki szereti?)
Egy vagy több agytípusban is magadra ismertél? Meglehet. A lényeg, hogy ha tudjuk, hogyan reagál az agyunk általában, akkor jobban megérthetjük önmagunkat, és nyugodtabbak maradhatunk különböző helyzetekben, illetve így megvan a kezdeti információnk arról, hogyan alakítsuk egyénileg gondolkodásmódunkat és szokásainkat az agytípusunknak megfelelően. Végtére is, 50%-ban az egész rajtunk múlik!
Forrás: Brigitte, *Nők lapja Psziché, kiemelt kép: Getty Images
