Az elmúlt két évünk a koronavírusról szólt, az influenza szinte teljesen eltűnt az életünkből: a covid elleni védekezés gyakorlatilag kiütötte, vírusa kiszorult a légutakból, alig találkoztunk vele. Viszont az influenza nagyon ügyesen és gyorsan képes mutálódni, jól tudja változtatni saját immunológiai tulajdonságait. Így ha megújulva elszabadul, könnyen talál fogékony embereket. Emiatt számít arra a WHO, hogy a jövőben a covid előtti időknél súlyosabb influenzajárványok jöhetnek, mi pedig csak reménykedhetünk, hogy nem lesz igazuk.
„Az influenza nem egy egyszerű légúti fertőzés, hanem egy olyan szisztémás betegség, ami minden szervünket megtámadja. Ebből a szempontból hasonlít a covidra. Az influenzánál nagyon határozottak a kockázati csoportok, azoknál például komolyabbak a komplikációk, akik bizonyos krónikus betegségekben szenvednek, nagyon fiatalok vagy nagyon idősek. Kevesen tudják, de romlanak miatta a kardiovaszkuláris betegségek is, gyakoribbak például az infarktusok” – mondja dr. Mészner Zsófia PhD infektológus, gyermek- és csecsemőgyógyász.
Folyamatos figyelem
Az influenza elleni védekezést leginkább az oltás segíti, amiből minden évben újat kell fejleszteni. Az ehhez szükséges adatokat az előző járványszezon végén gyűjtik össze az influenzaszolgálatok laboratóriumai, körülbelül 10 ilyen nagy központ van a világban. Ezek alapján a WHO tesz javaslatot arra, hogy a következő szezonban milyen összetételű oltóanyag készüljön. Tavaly épp az jelentette a nehézséget, hogy a lezárások miatt kevés adat volt, nehéz volt megbecsülni, hogy az influenza melyik törzse okozhat járványt.
„Az influenzajárványt minden évben a gyerekek hordják a vállukon, de ők sokkal jobban bírják, mint a felnőttek.
Emiatt van az – és ebben Anglia élen jár –, hogy ha az iskolás gyerekeket sikerül magas arányban oltani, akkor az jelentősen csökkenteni tudja a járványt más korcsoportoknál is, és ezáltal kevesebb lesz a komoly szövődmény. Gyerekeknél az influenza inkább akkor súlyos, ha nagyon kicsik vagy kardiovaszkuláris betegségük van. Gond lehet az is, ha másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás alakul ki náluk. A kicsik egyébként féléves kortól olthatók influenza ellen, az idei évben pedig újdonság is volt: a két és tizennyolc év közöttiek számára olyan vakcina is megjelent, amely tű nélküli, orrcseppként adható be. Jó volna, ha a várandósok is oltva lennének, mert az influenza náluk is súlyos lehet, elég visszagondolni a H1N1-járványra, ami miatt többen meg is haltak” – emeli ki az infektológus.
Visszatért az RSV
A tavalyi év végén, az idei elején sokat hallhattunk a légúti óriássejtes vírusról (RSV) is, ami elsősorban a legkisebbeket veszélyezteti. Oltás ez ellen is van, de az nem klasszikus vakcina, hanem egy úgynevezett passzív immunprofilaxis. Ez egy olyan antitest-készítmény, ami nagyon drága (egy gyerek védelme körülbelül egymillió forintba kerül), egy szezonban négyszer kell adni a kicsiknek. Alkalmazhatóságát nagyon szigorúan szabályozzák, elsősorban a koraszülöttek kaphatják, illetve azok a kicsi gyerekek, akiknél a veszély komoly.
„Ennél többet ma nem tehetünk, a szakma arra vár, hogy legyen az RSV ellen hagyományos védőoltás.
A betegség egyébként kilégzési nehezítettséget okoz, a vírus a tüdő szövetét támadja meg, infekciós asztmának is hívják. Tehát ez nem klasszikus tüdőgyulladás, hanem olyan fertőzés, ami miatt a kicsik intenzív osztályra is kerülhetnek. A felnőttek is súlyosan megbetegedhetnek, de náluk ez a betegség kevésbé veszélyes” – mondja dr. Mészner Zsófia.
Az RSV idén azért terjedt jobban, mert az elmúlt két évben ez a fertőzés sem jutott szóhoz, így most estek át rajta azok is, akik tavaly ezt megúszták a lezárások miatt. Ahogyan az influenzának, úgyennek sincs oki terápiája, a betegek csak a szokásos tüneti gyógyszereket, támogató kezeléseket kaphatják.
Kiemelt kép: Getty Images