A nemzetközi nőnap létrehozói szerint ez az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak. Az első, március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt: ekkor emberibb munkafeltételeket, rövidebb (10 órás) munkaidőt és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin – ezt a tüntetést a rendőrség fojtotta el. Aztán 1908-ban 15.000 nő vonult végig szintén New York utcáin rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és választójogi reformot követelve. Egy évvel később az Amerikai Szocialista Párt meghirdette az első nemzeti nőnapot.
1910-ben Clara Zetkin aktivista és a nők jogainak szószólója javasolta a nemzetközi nőnap létrehozását. Ötletét Koppenhágában, a Dolgozó Nők Nemzetközi Konferenciáján terjesztette elő – és 17 ország részvételével 100 nő értett vele egyet. A nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, akkor még március 19-én. 1917-ben, egy háborús sztrájk idején az orosz nők kenyeret és békét követeltek; a sztrájk után négy nappal a cár kénytelen volt lemondani, majd az ideiglenes kormány megadta a nőket illető szavazati jogot. A sztrájk március 8-án kezdődött, és ezzel vált véglegessé ez a nap. A megemlékezés 1975-ben vált hivatalossá, amikor az ENSZ is ünneppé nyilvánította a mai napot.
Miért viselik az emberek a lila színt?
A lila az igazságosságot és a méltóságot, a zöld a reményt, a fehér pedig a tisztaságot szimbolizálja. A színek az Egyesült Királyságból, az 1908-as Women’s Social and Political Union (WSPU) nevű női társadalmi és politikai egyesülettől származnak.
Fotó: Getty Images
A nemzetközi nőnap 2022-es témája
Az ENSZ a 2022-es év témájaként a nemek közötti egyenlőséget hirdette meg, és arra kéri az embereket, hogy egy előítéletektől, sztereotípiáktól és diszkriminációtól mentes világra törekedjenek, ugyanis az elmúlt évben jelentős visszaesést tapasztaltak a nők jogaiért folytatott globális küzdelemben. A tálibok augusztusi hatalomátvétele például több millió afgán nő életét változtatta meg – megtiltották, hogy tanuljanak és dolgozzanak, valamint az ország nőügyi minisztériumát is feloszlatták.
Kapcsolódó
Ilyen volt száz évvel ezelőtt nőnek lenni
Nyugaton is történtek nyugtalanító dolgok: az Egyesült Királyságban Sarah Everard meggyilkolása újra felerősítette a nők biztonsága körüli vitákat, emellett a koronavírus világjárvány továbbra is hatással van a nők jogaira.
A Világgazdasági Fórum 2021-es nemek közötti szakadékokról szóló felmérése szerint a különbségek megszüntetéséhez szükséges idő egy egész generációval, 99,5 évről 135,6 évvel növekedett.
Az UN Women (az ENSZ nőjogi szervezete) 2021-es, 13 országra kiterjedő tanulmánya kimutatta, hogy majdnem minden második nő a világjárvány során a családi- és kapcsolaton belüli erőszak valamely formájának elszenvedője volt, ami magában foglalja a szóbeli bántalmazást is. A koronavírus-járvány következtében elrendelt korlátozások idején Magyarországon is meredek emelkedésnek indult az erőszakos esetek száma.
Felvonulások világszerte
A koronavírussal kapcsolatos aggodalmak ellenére világszerte felvonulásokra került sor a 2021-es nemzetközi nőnap alkalmából. Mexikóban női csoportok a Nemzeti Palota védelmére emelt fémkerítést rögtönzött emlékművé alakították a nőgyilkosságok áldozatainak emlékére. Eközben Lengyelországban a nők országszerte tüntetéseket tartottak, miután 2021 januárjában szinte teljes abortusztilalommal sújtották az országot, mely intézkedéseknek azóta már halálos áldozatai is voltak.
2022.03.06-án női tüntetők vonultak ki Ankara utcáira a nemzetközi nőnap alkalmából. (Fotó: Tunahan Turhan/SOPA Images/Getty Images)
Az elmúlt néhány évben azonban némi előrelépés mégis történt
Kamala Harris lett az Amerikai Egyesült Államok 49. – első női, és első fekete – alelnöke. Ugyanebben az évben esküdött fel Tanzánia első női elnöke, Samia Suluhu Hassan, míg Észtország, Svédország, Szamoa és Tunézia a történelem során először kapott női miniszterelnököket. 2022 januárjában Xiomara Castro esküdött fel Honduras első női elnökeként, Kolumbia pedig 2022 februárjában dekriminalizálta a terhesség első 24 hetében történő abortuszt. 2021-ben Új-Zélandon jóváhagyták a fizetett gyászszabadságot a vetélésen és halvaszülésen átesett nők, valamint partnereik számára, míg 2020-ban bűncselekménnyé nyilvánították a női nemi szervek megcsonkítását Szudánban.
Forrás: bbc.com Kiemelt kép: Getty Images
