Az állkapocs-ízületi panaszok szinte mindennaposak: egyes felmérések szerint az emberek közel 75 százaléka szenved valamelyik formájától, a fej-nyak területén elhelyezkedő izmok, rágóízületek megbetegedései tehát a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések közé tartoznak. Főbb tünetei a rágóizmok és az állkapocs ízületek fájdalma, a korlátozott szájnyitás, vagy akár a rágóízület recsegő, kattogó hangja. Sokan nem is foglalkoznak vele, pedig a szakértők szerint sok ismeretlen eredetű fejfájás hátterében is állkapocs-ízületi problémák állnak – gyakran az embernek nem a feje, hanem a rágóizma vagy a halántéka fáj. Ezeken a panaszokon is segíthet a Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideójában látható gyakorlatsor, az állkapocstorna.

„Az egészséges szájmozgások nagyon egyszerűen felismerhetőek. A szájnyitás akadálytalan, az állkapocs egy egyenes vonal mentén mozdul felfelé és lefelé is. Ha az állkapcsunk ettől nagyon eltérően s vagy c alakban mozog, illetve ha a kitátott szájban az alsó és a felső metszőfogak között nincs 35-40 milliméter távolság, akkor érdemes orvoshoz fordulni” – tanácsolja dr. Schmidt Péter, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának klinikai főorvosa az egyetem közleményében.

Mi az állkapocs kattogás oka?

Dr. Schmidt Péter korábban a Nők Lapja Egészségnek azt nyilatkozta, hogy szerinte nincs egyetlen jól meghatározható ok, amire visszavezethető a probléma. „Az állkapocskattogásban szerepe lehet öröklött tényezőknek is, főleg azoknál, akik mélyharapással rendelkeznek: náluk a felső fogak szinte az egész alsó fogazatot takarják. A felső és alsó állcsont ezáltal közelebb kerül egymáshoz, ami túlterhelheti az állkapocsízületet. Előfordul olyan is, hogy a műtéti altatáshoz szükséges lélegeztetés, intubálás szövődményeként alakul ki a probléma, hiszen ilyenkor művileg, relaxált állapotban nagyra nyitják a beteg száját. Komplikált, rángatással járó foghúzás és akár egy hosszadalmasan elhúzódó fogászati kezelés is kiválthatja a folyamatot – mondta. – Nagyon sok esetben önmagától jelentkezik a kattogás, főleg kamaszoknál, amikor a testi növekedés beindul. Jelentős kiváltó tényező lehet még a stressz is, hiszen ilyenkor gyakran összeszorítjuk a fogainkat, éjszaka csikorgatjuk őket, ami megint csak állkapocs-kattogáshoz vezethet.”

Mi történik, ha nem foglalkozunk vele?

Van, akinél semmilyen komolyabb problémát nem okoz, més persze sosem végletes, de ha kattog az állkapcsunk, nem árt, ha megmutatjuk fogorvosnak. Nem minden fogorvosnak feladata az ilyen típusú elváltozások kezelése, ezért komplikáltabb esetekben tanácsos a szakterületen nagyobb jártassággal rendelkező orvoshoz fordulni. Ő meg tudja állapítani, hogy a kattogás, mögött van-e valamilyen egyéb, például fogszabályzási probléma, és ennek megfelelően ajánl kezelési módot.

Enyhébb kattogásnál sokszor néhány egyszerű tornagyakorlat elsajátításával és otthoni gyakorlásával is orvosolható a zavar, de súlyosabb esetekben egyéb kezelésre, leggyakrabban éjszaka hordható harapásemelő sín használatára is szükség van.

Ha nem kezelik az állkapocs-kattogást, akkor egyrészt súlyosbodhat, másrészt szövődményeket is okozhat, például elkophat a porckorong és vele akár a csontfelületek is. Ilyen esetben véglegesen kiakadhat a porckorong, ami akut, heves fájdalmat, szájzárat is okozhat. Ha ezt sem kezelik egy-két héten belül, a porckorong kiakadása végleges is lehet. Ha nagyon elkopnak az ízületek, a beteg szájnyitási képessége nagymértékben beszűkülhet. 

A klinika szakemberei az alábbi néhány perces tornagyakorlatot azoknak a betegeknek állították össze, akiknek állkapocsízületi mozgásterápia javasolt. Ez a mozdulatsor hozzájárulhat a fájdalmat csökkentéséhez, illetve megszüntetéséhez és a megváltozott mozgások javításához is. Dr. Schmidt Péter azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlatokat csak orvos javaslatára végezzék az érintettek, hiszen nagyon fontosak a megfelelő útmutatások, szakképzett gyógytornász, vagy orvosi segítség, illetve ellenőrzés.

Forrás: Nők Lapja Egészség 2013. június, Semmelweis Egyetem, Kiemelt kép: Getty Images