A görög mitológiával kezdődött minden. Balázs Júlia 1907-ben született Budapesten. Kislánykorában még színésznői karrierről ábrándozott, szeretett szavalni, imádott olvasni. Különösen a görög istenekről szóló történetek vonzották, éjszakánként a csillagos eget kémlelte, hátha meglátja valamelyik mitológiai alak csillagképét. Iskolásévei alatt döntötte el, hogy tudós lesz. A Mária Terézia Leánygimnáziumba járt, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori végzettséget 1930-ban, majd hat évvel később doktorált fizikából.

Amikor elhatározta, hogy csillagászattal akar foglalkozni, nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen egyetlen magyar női csillagász sem létezett ekkoriban.

Balázs Júliát viszont nem kellett félteni, szorgalmas volt, kitartó és bátor. Amikor például megelégelte a szülői szigort, elköltözött otthonról és magánórákat adott matematikából, hogy eltartsa magát. Végül a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben helyezkedett el csillagászként.

Éjjel tudós, nappal anya

A Svábhegyi Csillagvizsgálóban, a csillagdában nyüzsgő élet zajlott akkoriban. Itt lakott Balázs Júlia férjével és gyerekeikkel, valamint a többi csillagász családjával és a csillagda személyzetével. Ma már nehéz elképzelni, hogy akkoriban a csillagvizsgáló nem csak munkahely, hanem otthon is volt egyben. A kertben zöldséget termesztettek és állatokat is tenyésztettek, disznót, nyulat, tyúkot és kecskét, sőt, még méheket is tartottak.

A csillagászok éjjel dolgoznak, nappal alszanak, Balázs Júliának azonban a nappalai sem pihenéssel teltek, hiszen neki ekkor kezdődött az „anya-műszak”: a háztartási teendők és a gondoskodás négy gyermekéről.

Állítólag egyfolytában álmos volt és bárhol, bármikor el tudott aludni. Állhatatosságát gyerekei is örökölték: fia, Detre Csaba elismert geológus volt, lánya, Detre Villő Ybl Mikós- és Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész, iker fiai, Detre Szabolcs és Zsolt olimpiai bronzérmes vitorlásversenyzők.

Balázs Júlia újszülött ikreivel, Szabolccsal és Zsolttal 1947-ben

„Júlia! Derült van!”

Balázs Júlia férje, Detre László szintén csillagász volt, együtt tanulmányozták a változócsillagokat. Ezek azok a csillagok, amelyeknek változik a fénye: hol elhalványulnak, hol erőteljesebben fénylenek. A csillagászok számára az az ideális, amikor derült az ég és nem takarják felhők a csillagokat, így azok jól látszanak. Ha elhangzott a „derült van” kifejezés, már rohantak is a kupolába a távcsőhöz, kihasználni a ritka pillanatokat. A Sváb-hegy tetejére épült csillagvizsgáló hosszú időn át ideális megfigyelési pont volt, azonban később a hegyet fokozatosan ellepték az utcák: a közvilágítás térnyerése egyre nehezebbé tette az éjszakai égbolt megfigyelését. Ezért végül a csillagászházaspár javaslatára a Mátrában, a Piszkés-tetőn állítottak fel egy új távcsövet, a Piszkéstetői Obszervatórium ma Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt csillagvizsgálója.

Detre László és Balázs Júlia

A könyvekhez nyúlni tilos!

Balázs Júliáék a II. világháború viszontagságai alatt sem hagyták el a csillagdát és többek között az ő lélekjelenlétüknek is köszönhető, hogy megmenekült az intézet értékes könyvtára. A légitámadások 1944 nyarától egyre vészterhesebbé váltak, mivel a szomszédban, Csillebércen egy légvédelmi üteg működött és félő volt, hogy az ellenséges légierő válaszcsapásai a csillagdát is veszélybe sodorják.

Éppen karácsonykor, 1944. december 25-én vonultak be a szovjet csapatok az intézet területére: egy tüzérosztály 600 katonával és 100 lóval. A főépületbe katonaságot szállásoltak, a kupolákban tábori konyha és lóistálló működött.

Így éltek együtt egy darabig a tudomány épületében a csillagászok, a gyerekek, a szovjet katonák és a lovak, gyakran élelem híján. Szerencsére hamar sikerült megegyezni a szovjet parancsnoksággal, hogy a könyvtár és néhány laboratórium mentességet kapjon a beszállásolások alól. A könyvtár ajtaján orosz felirat tiltotta a katonáknak, hogy a könyvekhez nyúljanak, a csillagászok még az ínséges időkben sem feledkeztek meg a tudomány védelméről.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló napjainkban (Forrás: Facebook)

A Balázs Júlia-féle elmélet

Balázs Júlia a világon elsőként gyűjtött annyi csillagászati felvételt, hogy az úgynevezett RR Lyrae-csillagok pulzációváltozásainak okára magyarázatot lehessen találni. A bambergi változócsillag-konferencián, 1959-ben nyilvánosságra hozta elméletét. A Balázs Júlia-féle elmélet lényege, hogy a csillagok mágneses pólusainál periodikus kitörések következnek be és ahol a forgástengely eltér a mágneses tengelytől, a forgásidő modulálja a fényességváltozást. Munkássága elismeréseként több nemzetközi szervezet választotta tagjává (1955-től a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja), szakmunkáit mind a mai napig olvassák a tudósok. Sok helyre hívták előadni, Kínában egy hónapot töltött és ha már ott volt, megmászta a kínai nagy falat. 
Balázs Júlia úttörő tevékenységének köszönhetően indult el a folyamat, amelynek eredményeképpen manapság már nem számítanak ritkának a női csillagászok.

A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben jelenleg 44% a női kutatók és hallgatók aránya, akik közül többek munkáját különféle elismerésekkel is díjazták.

Könyv készült az életéről

Balázs Júlia életének fontos szakmai pillanatait és családi életének titkait egy csodálatos mesekönyv őrzi, amely A lány, aki csillagász akart lenni címmel jelent meg. Írója, Kertész Edina sokat beszélgetett Balázs Júlia két gyermekével, Detre Villővel és Detre Szabolccsal, az ő visszaemlékezéseik alapján rajzolta meg a tudósnő portréját. A könyvet Bölecz Lilla magával ragadó illusztrációi keltik életre, amelyek egy részéhez a Balázs Júlia családja által rendelkezésre bocsátott fényképek szolgáltak inspirációként. Bár a könyv gyerekeknek készült (hat éves kor felett ajánlják), felnőtteknek is kifejezetten érdekes olvasmány, sőt több annál: olyan hiteles információkat tudhatunk meg belőle Balázs Júlia személyéről és az őt körülvevő világról, amelyek korábban nem voltak elérhetőek a nagyközönség számára. (Jelen cikk is számos ponton merít a könyvben található történetekből.) Ezáltal a könyv nemcsak életrajz, hanem korrajz is, csillagászattörténeti elemekkel.

 

Kertész Edina azóta folytatta a szakmájukban kimagasló nők életútjának bemutatását, Balázs Júlia után Szabó Magda (A lány, aki szavakkal varázsolt) és Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő történetét is feldolgozta (A lány, aki orvos akart lenni). (Természetesen nem csak női, hanem férfi példaképek is szerepelnek a Naphegy Kiadó életrajzi könyvsorozatában: Kós Károly, Bartók Béla, Erdős Pál és Kőrösi Csoma Sándor.)

Balázs Júlia Műhely és digitális planetárium

A székesfehérvári Titkok Háza Tudományos Élményközpont tavaly vette át Balázs Júlia könyvtárának és hagyatékának ápolását. (A csillagászat nagy múlttal rendelkezik a városban, itt található a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló.) Az akkor elhangzott tervek szerint a Titkok Házában – ahol a diákok már általános iskolás korban ismerkedhetnek a tudomány világával – a jövőben létrejön a Balázs Júlia Műhely (BJM), amely asztronómiai és asztrofizikai élménypedagógiai foglalkozásoknak ad majd helyet, valamint tervben van egy digitális planetárium létrehozása is, amely Balázs Júlia nevének felvételével tisztelegne az első magyar csillagásznő tudományos, szakmai és emberi teljesítménye előtt.

Források: Balázs Lajos: Egy centenárium margójára (Fizikai Szemle 1999/12.), Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett (Naphegy Kiadó, 2019)

A cikkben szereplő fotókat Balázs Júliáról lánya, Detre Villő bocsátotta rendelkezésünkre.