Egy kutatás rávilágított, hogy világszerte nőtt az állattartók száma a pandémia időszaka alatt, leginkább itthon és Romániában. Hazánkban tízből hét háztartásban (71% ) él valamilyen háziállat. A reprezentatív felmérés szerint az otthonok közel felében (47%) él kutya, a családok kétötöde pedig macskát tart.
Egyre több macskát fogadunk örökbe
A pandémia időszakában megnövekedett állatbefogadások egyik oka, hogy sokan így próbáltak enyhíteni a hirtelen jelentkező magányukon. (Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának publikációja szerint a koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban.) Az otthon ragadt családok közül is rengetegen engedtek a gyerekek nyomásának, és végre kisállat került a házhoz. Csak remélni tudjuk, hogy előzetesen mindenki tájékozódott a felelős állattartás szabályairól, érdemes végigolvasni a leghasznosabb tippeket, mielőtt valaki belevág egy ilyen kalandba.
Régiós szinten Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a macska örökbefogadások száma az elmúlt években.
A cicák örökbefogadásának mértéke 2020 márciusa és 2021 februárja között 17,7 százalékkal, tavaly március óta pedig 20,1 százalékkal nőtt az Ipsos MORI év végi felmérése szerint.
A magyarok közül sokan (67%) már meglévő cicájuk mellé kerestek társat, 7 százalék azoknak az aránya, akiknek a pandémia előtt nem volt cicájuk, viszont most változtattak ezen – derül ki az Ipsos MORI legfrissebb, nyolc európai országban (Ausztria, Belgium, Dánia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Románia) végzett felméréséből.
Minél idősebb a cica, annál nehezebben talál gazdit
Eddig is a kölyökcicák voltak a legnépszerűbbek a hazai állattartók körében, és ez a trend továbbra is töretlen. A világjárvány második hulláma alatt az új jövevények 37 százaléka volt egy évnél fiatalabb, az 1-2 éves macskák pedig az örökbefogadások 33 százalékát tették ki. Az idő előrehaladtával csökken az örökbefogadási esély: a 3-7 év közötti macskák mindössze az örökbefogadók 23 százalékát nyerték meg, míg a nyolc évnél idősebb állatok aránya hét százalék volt.
Még mindig sok a tévhit
Az örökbefogadott macskáknak már az is óriási ajándék, hogy szerető otthonba kerültek. Emellett azonban az lenne az ideális, ha a táplálásuk is a valódi igényeiknek megfelelően történne.
Még a legnagyobb jóindulat mellett is követhetünk el e téren hibákat, hiszen senki sem születik macska-táplálkozási szakértőnek, ráadásul sokunkban élnek képek mesekönyvekből vagy rajzfilmekből, ahol a cicák mindig egy tányér friss tejet lefetyelnek. És ez csak az egyik tévhit a sok közül.
Tejet vagy vizet?
A közhiedelemmel ellentétben a macskáknak nem érdemes tehéntejet (vagy más tejterméket) adni, mert bár a növekedésük korai fázisában szükségük van az anyatejre, a szoptatási időszak lezárultával a tejcukor bontásáért felelős enzimek termelődése fokozatosan csökken, így – bár szívesen fogyasztanák, – nagyobb mennyiségben bélrendszeri panaszokat okozhat.
Tej helyett legyen mindig friss vize a cicának, és adjunk neki nedvestápot, mert a víz nagyon fontos az egészségük szempontjából, viszont többségük nehezen szánja rá magát az ivásra.
A macskák nagyon sokfélék lehetnek, de legtöbbjük kifejezetten válogatós, ami a vízre is igaz: cseréljük akár naponta többször, hogy szívesen fogyasszák!
Az ideális cicaétrend
Bár már több ezer éve tartanak az emberek macskát a ház körül, a táplálkozási igényük továbbra is nagyon hasonló a domesztikáció előtti időkhöz, csak a lehetőségeik mások: A The Journal of Experimental Biology-ban megjelent, az eddigi legkiterjedtebb ezzel kapcsolatos kutatásában a világ legnagyobb kisállatkutató központja, a Waltham Research Centre tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a macskák a természetes zsákmányukhoz hasonló táplálkozási étrendet részesítenek előnyben. A Waltham kutatása szerint az ideális tápanyag az energia 50 százalékát fehérjéből, 40 százalékát zsírból és 10 százalékát szénhidrátból biztosítja. A macskaeledel gyártó cégek manapság már tudományos intézetekkel együttműködve igyekeznek a megfelelő, teljes értékű táplálékot előállítani, amely húsban (fehérjében), vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, és a különböző energiaigényű és korú macskák szükségleteihez igazodik.
Az etetés gyakoriságával és tartalmával kapcsolatban is sok a tévhit: nem elég például naponta egyszer etetni a macskát.
A gyomruk számára a több, kisebb étkezés optimális, tehát legalább naponta kétszer érdemes enni adni nekik.
Az emésztésük lényegesen gyorsabb, mint az emberé, 12-24 óra alatt végighalad a beleken a táplálék, szemben az átlagos emberi 30 órától öt napig tartó folyamattal.
Vigyázat, hobbivadászok!
Vadon élő társaik szó szerint szőröstül-bőröstül fogyasztják a zsákmányukat, ezzel biztosítva a megfelelő tápanyagokat.
A házicicák viszont, még ha el is járnak vadászni, általában nem szokták megenni a madarakat, egereket vagy pockokat, amiket portyáik során fognak, így erre nem érdemes támaszkodni, amikor az etetésüket tervezzük.
A színhúsok közel sem tartalmaznak mindent, amire a macskaféléknek szüksége van, ezért nem jó kizárólag marhával vagy farháttal etetni őket. A taurin, arginin, arachidonsav, illetve az A és B vitamin tartalmú nedves- és száraztápok egyaránt segítenek egészségesnek és játékosnak maradni, ráadásul a cicák szőre is fényesebb lesz tőlük.
Inkább cica, mint nyúl?
Az egyre növekvő kisállat örökbefogadási kedv egy új állomásához érkezhetünk hamarosan, hiszen húsvét közeledtével a nyuszi-téma is egyre aktuálisabbá válik. Vigyünk haza élő kisnyulat a gyerekek miatt? Aki ismer nyuszis gazdikat, az tudhatja tőlük, hogy a kutyákhoz vagy macskákhoz hasonlóan hű társai lehetnek egy embernek, és hát imádnivalóak. Mégis fontos egy sor szempontot végiggondolni, mielőtt nyúltartásra adnánk a fejünket, ami korántsem biztos, hogy olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk.
Forrás: Waltham Research Centre, Whiskas, Ipsos MORI, Kiemelt kép: Getty Images