Itt a tavasz, jó az idő, sokan mégis most érzik magukat csak igazán bágyadtnak és kedvetlennek. A tavaszi fáradtság témája évről évre felmerül, néha azt is megkérdőjelezik, hogy létezik-e egyáltalán. Létezik, ez az az időszak, amikor a szervezet a téli üzemmódból átáll a tavaszira. (Fontos viszont, hogy ennek tüneteit ne keverjük össze a depresszióval, ami szakember segítségét igénylő állapot.)

Tehát itt a tavasz, az ásványianyag- és vitaminraktáraink kimerültek (ha nem fordítottunk kellő figyelmet pótlásukra a hideg időszakban.) Télen amúgy is hajlamosabbak vagyunk nehezebb ételeket enni, kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt bevinni (hiszen nincs szezonjuk), ami szintén nem hat kedvezően vitamin- és ásványianyag készletünkre. És hogy mi okozhat még motiválatlanságot? A karácsony már messze, a nyári szabadság még nagyon távoli, az idő viszont szép, nem csoda, ha a mindennapok nyűgeit nehezebben viseljük. De nem kell hagyni, hogy idén is a tavaszi fáradtság nyerjen!

A táplálkozás csodája

Mindannyian tudjuk, hogy táplálkozásunknak fontos szerepe van az élettani folyamatokban, ezért időről-időre keresünk és találunk is valami kapaszkodót, ami reményt ad, hogy megtaláltuk az egészség elixírjét. És akkor ezen a ponton jegyezzük meg a szót: fitonutriens. A fitonutrienseknek nagyon fontos szerepük van az egészségvédelemben, mégis kevés szó esik róluk. Szabó Adrienn, a Funky Forest dietetikusa volt segítségünkre abban, hogy minél többet megtudjunk erről a tápanyag típusról.

Fitonutriens gyorstalpaló: mi is ez és miért jó nekünk? 

Bizonyára hallottál már a makro- és mikrotápanyagokról. Hogy mi a különbség a kettő között? Egyszerűen és röviden: a makrotápanyagok energiát juttatnak a szervezetünkbe, a mikrotápanyagok ezzel szemben nem rendelkeznek energiával. A makrotápanyagok közé tartoznak a fehérjék, szénhidrátok és a zsírok. A mikrotápanyagok csoportjába pedig a vitaminok és ásványi anyagok tartoznak, amelyeket sosem felejtünk el emlegetni, ha az egészségünkről van szó. Annál kevesebb szó esik a fitonutriensekről, pedig nagyon fontos szerepet töltenek be az egészség megőrzésében és a gyakori civilizációs betegségek (daganatok, szív-és érrendszeri  betegségek), korai demencia megelőzésében, de még az öregedés lassításában is. Legkiemelkedőbb hatásuk a szabadgyökkötő képesség, ezért gyakran emlegetjük őket összefoglalóan antioxidánsként.

Fotó: Getty Images

Minél frissebb, szezonális egy nyersanyag, minél kevesebb élelmiszerkilométer van a termény szállítólevelében, annál magasabb benne minden egészségvédő makro- és mikrotápanyag. Nincs az az étrendkiegészítő és patikában kapható vitamin, ami felveheti a versenyt a frissen szedett gyümölccsel és zöldséggel.

A fitonutriens koncentráció a terményen belül is változhat: a héjban és közvetlenül alatta magasabb, ezért érdemes alapos mosás után a bio, vagy ökológiai gazdálkodásból származó terményt  pucolás nélkül fogyasztani.

Tudományos kutatásokból kiderül, hogy a fitonutriensek a legnagyobb hatásfokot vitaminok, ásványi anyagok, rostok jelenlétében érik el, így érthető, hogy a természetes forma, melyben eredendően ezek együtt vannak jelen, hatékonyabb tápanyagbeviteli módszer. És van egy plusz jó hírünk: az egyes fitonutriensek fokozzák egymás hatását. Így a változatos étkezés, a többféle színű nyersanyag kombinálása, egy színes saláta vagy egy többféle gyümölcsökből vegyesen készült préslevek vagy smoothie-k nemcsak ínycsiklandóak, de egészségesek is.

Mit tegyünk, ha épp nincs szezonja?

Télen és még tavasz elején is sokaknál az import gyümölcsök és zöldségek töltik meg a gyümölcskosarakat. Igaz, a piacokon és üzletekben is szűkösebb a paletta. Ilyenkor bátran fordulj a gyümölcskészítmények felé. De persze nem mindegy, milyet választasz. Ha nincs otthon lassú hidegprésed, nyugodtan fordulhatsz a készen kapható termékek felé is, azok is remek fitonutriens-források.

Lehetőleg szerint szezonban eltárolt, minél inkább hazai forrásokra támaszkodó, direkt préseléssel készült, 100%-os gyümölcstartalmú terméket válassz.

Ha attól tartasz, hogy a feldolgozás során a gyümölcsök veszítenek értékükből, nincs mitől félned. Egyes vizsgálatok szerint a gyümölcs- és zöldséglevek flavonoid (antioxidáns hatású növényi vegyület) tartalma még növekedhet is, mert a kinyerés folyamatában további  jótékony növényi hatóanyagok szabadulhatnak fel. A rengeteg fitonutriens között előfordul olyan, ami hő hatására veszít kedvező tulajdonságából, de számtalan köztük mind fagyasztás, mind hőközlés hatására is biológiailag aktív marad, ellenállóak az oxigénnel szemben, sőt sok esetben ezek a növényi hatóanyagok felhalmozódnak, és főtt vagy sült formában még intenzívebb és finomabb egészségőrökké válnak.

Fotó: Getty Images

Kiváló fitonutriens-források a hagymafélék, a fodros kel, a brokkoli, az alma, a hajdina, a csicseriborsó, a kömény, a bors, a barack, a szilva, a szőlő, az áfonya, a sárgarépa, a sütőtök, a paradicsom, a görögdinnye, a sárgabarack, a spenót, a rebarbara, a szilva, a körte, a fűszerpaprika, az olajos magvak, a búzakorpa, a fokhagyma vagy éppen a karfiol.

Élénkítsük fel a nyirokkeringést! 

Érdemes ilyen módon is felpezsdíteni kicsit a szervezetünket. Kövessük az északiak példáját, akik úgy gondolják, a szauna kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer. (Ha szív- és érrendszeri betegségekkel küzdünk, mindenképpen kérjük ki előtte orvos tanácsát!) De ha egészséges a szervezet, a szaunázás erősíti az immunrendszert, felpezsdíti a vérkeringést. Nemcsak a hagyományos, de a kisebb meleggel dolgozó infraszauna is kiváló erre a célra. Sőt! Amíg a finn szaunában a verejték 97 százaléka víz, az infraszaunában távozó izzadság 20 százalékát a szervezetben felgyülemlett koleszterin, tejsav, zsírfelesleg és különféle nehézfémek teszik ki. Fokozza a nyirokkeringést, ha átdörzsöljük a testünket luffaszivaccsal, vagy ha egy kevés édeskömény-, boróka-, gyömbér- illetve rozmaringolajat jojoba-bázisolajba cseppentünk, és azzal masszírozzuk át a bőrt minden fürdés után. 

Jöhetnek a csírák!

Az enzimdús csíra valóságos vitaminbomba, energiával  tölti fel a szervezetet. A boltok polcain olykor hajmeresztő áron kínálják őket, pedig otthon is könnyedén és költséghatékony módon csíráztathatunk egy egyszerű csíráztató és csíráztatáshoz alkalmas (ezek nem tartalmaznak vegyszereket!) magok segítségével. Így minden nap juthat egy kis friss csíra szendvicseinkre, salátáinkra. Arra azonban ügyeljünk, hogy gyerekeknek, várandós nőknek, időseknek és gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek nem ajánlott a nyers csíra fogyasztása. Ami szintén nagyon fontos, hogy mindig frissen fogyasszuk, ha nem jó az illata, akkor semmiképp se együk meg, hiszen a csírák előállítási technológiája nemcsak a csírák, hanem a kórokozó baktériumok (pl. E.coli, szalmonella) szaporodása számára is ideális (hőmérséklet, páratartalom stb.)

Az egészséges táplálkozás mellett elengedhetetlen, hogy töltsünk időt a szabadban, legyünk aktívak és pihenjünk eleget. Ha mindez megvalósul, a tavaszi fáradtságnak esélye sem lesz.

Forrás: Funky Forest, Házipatika, WHO; Kiemelt kép: Getty Images