Egy tökéletesen kivitelezett vágás (amellett, hogy legalább annyit ad hozzá önbizalmunkhoz, mint amennyit a zsebünkből elvesz) gyakran akkor is frizura, ha szárítás után már nem formázzuk és igazítjuk tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne még egy szinttel magasabbra emelni – például göndörítéssel.

Idén is divatos a természetes hatású, hullámos haj – legyen az rövid, félhosszú, vagy derékig érő. Ennek okán pedig egyre több olyan csodaszer és –eszköz hirdetésével találkozhatunk (hajgöndörítők, -pödörítők, -sütők, -vasalók és hajszárítók armadájával, amelyek első látásra inkább tűnnek sci-fibe illő fegyvereknek), amelyek filmsztárhoz méltó hajkoronát ígérnek a vásárlóknak. Nézzük, ezeken a drága befektetéseken kívül milyen lehetőségeink vannak az otthoni hajhullámosításra és -göndörítésre!

Mechanikai módszerek

Az egyik legfontosabb kelléke bármilyen hajformázásnak a hő, viszont mivel lassan tényleg beköszönt már az igazán jó idő, egyre nyugodtabb szívvel inthetünk búcsút a hajszárítónak és bízhatjuk magunkat az otthon melegére, a szabadlevegős módszerre és a Nap sugaraira.

Az egyik legegyszerűbb – és a legtöbbünk számára ideális – módja az otthoni hajhullámosításnak az, ha hajmosás alkalmával már balzsamozott hajunkat még a zuhany alatt kifésüljük, majd kinyomogatjuk belőle a vizet (nem dörzsöljük és nem szárítjuk), vékony pamuttörölközővel vagy egy más nem használt pamutpólóval turbánba tekerjük – és így hagyjuk. A törölközőt legalább egyszer cseréljük le az este során! A legszerencsésebbek egy ilyen „kezelés” után reggel olyan hajkoronával ébredhetnek, amit még Shakira is megirigyelne.

Reggel vagy nappal történő hajmosás esetén hasonló eredményt érhetünk el azzal, ha már tiszta, vizes hajunkat befonjuk, vagy tincsenként egymást követő sorban felhelyezett apró hajgumikkal összefogjuk, és hagyjuk a szabad levegőn megszáradni. A fonás szorosságának vagy a hajgumik elhelyezésének változtatásával szabályozhatjuk, mekkora hullámokra szeretnénk szert tenni.

Rövidebb haj esetében szóba jöhet a (húszas években feltalált) csatokkal történő hullámokba rögzítés. Ennek során vékonyabb tincseket tekerünk fel egészen a hajtőig, majd ott hullámcsattal rögzítjük ezeket, kendővel körbekötjük, és hagyjuk megszáradni (de akár aludhatunk is így). Hasonló hatást érhetünk el ezzel, mint a hajcsavarós, burás metódussal – viszont mi magunk döntünk a hurkok méretéről, kevésbé roncsoljuk a hajszálakat, és időt is spórolunk új módszerünkkel.

Szintén rövidebb hajúak számára ideális hullámosítási praktika a majdnem száraz hajat egy rugalmas fejpánt köré hurkolni alulról és felülről. A fejpántot helyezzük fel a fejünkre vagy a megszokott módon, vagy akár egészen a homlokra húzva, majd a hajunkat hurkoljuk végig a hajpánt körül – akár több rétegben, ha hajunk hossza (és kézügyességünk) ezt lehetővé teszi. Rögzítsük a tincseket hullámcsatokkal, aludjuk ezzel a furcsa koronával a fejünkön – reggel pedig gyönyörködjünk az elért eredményben!

Az egyik legújabb dili pedig a zoknik segítségével történő hajgöndörítés. Ennek egyik verziója szerint csontszáraz hajunkat elég négy nagyobb részre osztani, majd ezeket a vastag szekciókat egy-egy darab kinyújtott zokni köré felcsavarni egészen a hajtövekig, majd a zokni két kilógó végét összekötni. A másik verzió során kisebb részekre osztjuk a hajunkat, egy-egy bokazokni köré feltekerjük a tincseket, és a zoknit önmagába fordítva rögzítjük hajunkat. Mindkét változat a zokniturbánban történő alvással zárul, melyet másnap kibontogatva laza, kócos hullámokat kapunk.

Ha kevés az időnk, és nincs hajsütővasunk, bedobhatjuk a klasszikus alufóliás módszert is. Tépkedjünk nagyobb darabokat a fóliából, ezeket sodorjuk vékonyabb, vastagabb pálcákká annak függvényében, mekkora hullámokat szeretnénk, és ezekre tekerjük fel a száraz hajunkat tincsenként. Hajszárítóval melegítsünk rá, hagyjuk kihűlni, majd bontsuk ki és voilá!

Vegyi módszerek

A mechanikai módszerek kiegészítésére, vagy önmagukban is bevethetünk boltban megvásárolható, hullámosító kenceficéket – amennyiben azonban inkább hiszünk az általunk megalkotott pakolásokban és hajápoló termékekben, úgy azokat otthon is elkészíthetjük.

Szélfútta, tengerparti hullámokat érhetünk el, ha egy nagy pohár vízben két teáskanál sót feloldunk, majd alaposan megmártjuk benne tincseinket. Amennyiben van ilyenünk otthon, használhatunk üres spray-flakont is a sós víz eloszlatására. Figyelem, száraz vagy töredezett hajra inkább más módszert alkalmazzunk!

Végül pedig következzen a göndör hajúak csodaszéruma: a lenmagzselé! Könnyedén és gyorsan készíthetünk ilyet otthon fél bögre lenmagból, amit négy bögre vízben szükséges megfőznünk – egészen addig, amíg zselés állagú nem lesz. Ezután átszűrjük szűrőn vagy harisnyán, és a nyert zselét szétosztjuk (a praktikus tárolás érdekében), az adagokat hűtőben vagy fagyasztóban tároljuk (nagyjából 2 hét alatt romlik meg hűtőben). Egy nagy adag lenmagzselét a hajmosás és balzsamozás befejeztével érdemes a vizes hajunkra kenni – kiöblíteni nem szabad. Tárcsás hajszárítóval vagy a szabad levegőn, a loknikat felfelé nyomkodva szárítsuk – semmiképpen se fésüljük, ne rázzuk szét! Megszáradván először picit kemények lesznek a lenmagzselével ápolt tincsek, de ne ijedjünk meg: ez hamar elmúlik (esetleg finoman meg is nyomkodhatjuk hajunkat a puhulást elősegítendő).

Csodaszer készül göndör hajra – lenmagzselé. Fotó: svehlik/Getty Images

Bármely módszert is alkalmazzuk, mindig ügyeljünk hajszálaink épségére, hiszen legyen bármilyen hosszú, színű vagy vastagságú a hajunk, egyenes, hullámos vagy göndör: akkor a legszebb, ha egészséges!

Kiemelt kép: Renphoto/Getty Images