Te is észrevetted már, hogy nehéz ugyan elkezdeni, de mégis furcsán kellemes érzés a takarítás? Cikkünkben utánajártunk, hogy miért!

Az íróasztal rendbetétele, portörlés, mosogatás, mosás, a ruhák összehajtogatása vagy éppen a zoknik összepárosítása – ezek a tevékenységek aligha nevezhetőek a hedonizmus csúcsának, utóbbinak pedig még a gondolata is elég ahhoz, hogy égnek álljon minden egyes hajszálunk. Ám furcsamód mégis gyakran azon kapjuk magunkat, hogy megnyugvásra lelünk a házimunkában. Ismerős?

A világjárvány okozta stressznek kitéve sokan számoltak be arról, hogy a bizonytalansággal való megbirkózás jegyében újraértékelték az idáig nyűgnek gondolt otthoni tevékenységeket. A YouTube-on például hatalmas közönségre tettek szert a házimunkákról készült videók, a legnépszerűbbeket pedig több millióan követték – és követik a mai napig is. A pszichológusok szerint számos pszichés mechanizmus magyarázhatja a házimunka terápiás hatását – és ezzel talán a kifogáskeresés helyett ösztönözhetnénk is magunkat (valamint kényelmesebb családtagjainkat).

Kellemes figyelemelterelés

Az úgynevezett otthoni „téblábolás” lefoglalja az elmét, így kevesebb energiát fordítunk a frusztrációt kiváltó gondolatainkra. Még ha nehezen is birkózunk meg például a meditáció különböző formáival, a háztartási feladatokkal azonban könnyedén lehorgonyozhatunk az itt és mostban. De ez nyilvánvalóan attól is függ, hogy hova irányítjuk a figyelem fókuszát.

Azon kevés tanulmányok egyikében, amelyek a mosogatás mentális egészségügyi előnyeit vizsgálták, a Floridai Állami Egyetem kutatói 51 résztvevőt osztottak két csoportra. Az emberek felét arra ösztönözték, hogy a gondolataikat az elvégzendő tevékenység által kiváltott érzésekre összpontosítsák, míg a csoport másik fele csak tényszerű utasításokat kapott a feladatot illetően, anélkül, hogy a tudatosság irányába terelték volna őket. A kutatásban résztvevők eredményei egyértelműen bizonyították, hogy azok, akik teljesen beleélték magukat a mosogatásba, szignifikánsan jobb, nyugodtabb hangulatról számoltak be, mintha az egyszerű tevékenységben való elmélyülés felfrissítette volna az elméjüket. Ezzel szemben a csak tényszerű utasításokat kapott társaik kényszerként élték meg a feladatot, ami növelte a frusztráltság érzését. 

A hosszú távú tehetetlenség-érzés az immunrendszert is károsíthatja

Más otthoni tevékenységekkel ellentétben – mint például a számítógépes játékok vagy a tévénézés – a környezetünk rendszerezése nem csak proaktivitást eredményez, de segít az úgynevezett érzékelt kontroll megteremtésében is.

A hosszú távú szorongás és a tehetetlenség érzése fokozza a fiziológiai stresszválaszt, növeli a kortizol (stresszhormon) szintjét, ebből eredendően pedig szív– és érrendszeri problémákkal, anyagcsere-zavarokkal, valamint immungyengeséggel is számolhatunk.

Teljesen természetes, hogy a világjárvány, valamint szomszédban dúló háború okozta kiszámíthatatlanság mentális próbatétel elé állít bennünket, és a nyugtalanságot csak fokozza, hogy nincs ráhatásunk a kialakult eseményekre. (Orvos-Tóth Noémi a Nők Lapja 13. lapszámában többek között arról is beszélgetett Rist Lillával, hogy segítségnyújtással például nem csak a bajbajutottakon, de önmagunkon is segíthetünk, hiszen aktívan bevonódva csökkenthető a kiszolgáltatottság érzése.)

A kutatások szerint olyan tevékenységek is segíthetnek visszanyerni a kontroll-érzést, amelyek nem állnak összefüggésben a frusztrációt kiváltó tényezővel. „Ennek nem feltétlenül kell egybeesnie a tényleges kontrollal, amikor valójában mi irányítunk, és mi felelünk az események alakulásáért. Pusztán már az is nagy előrelépésnek számít, ha csak apró dolgokban változtatunk a környezetünket illetően, ami magyarázat arra is, hogy miért lehet stresszoldó hatása a házimunkának. Ilyenkor ugyanis úgy érezhetjük, hogy – részben ugyan, de – valamelyest visszanyertük az irányítást az életünk felett” – mondja Stacey Bedwell, a londoni King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének pszichológusa.

Fotó: Unsplash/ Towfiqu Barbhuiya

Ellen Langer, a Harvard Egyetem, és Judith Rodin, a Yale Egyetem professzorai egy idősek otthonában végzett kutatás során két csoportra osztotta a résztvevőket. Az első csoport tagjai a saját ízlésük szerint rendezhették be a szobát, és kaptak egy növényt is, amelyet maguknak kellett öntözniük. A második csoportnak eközben azt mondták, hogy mindenről a személyzet fog gondoskodni; még a növényükkel sem kell törődniük. A következő 18 hónap során azok a lakók, akiket arra bátorítottak, hogy vállaljanak felelősséget a szobájukért, sokkal jobb fizikai és mentális egészségnek örvendtek, mint a második csoport kiszolgáltatott résztvevői. A tehetetlenség negatív hatásait vizsgáló kutatások ismeretében Langer és Rodin azzal érvelt, hogy az első csoport pszichológiai előnye egyértelműen a kontrollérzetnek, valamint az azzal járó nagyobb mozgástérnek volt köszönhető.

Rendezett szoba, koncentrált elme

Ahogy Ethan Kross, a Michigani Egyetem pszichológusa írja könyvében (Chatter: The Voice in Our Heads and How to Harness It, azaz Csevegés: A hang a fejünkben és hogyan használjuk ki): 

„Különböző fizikai terekben élünk, és e terek változó pszichológiai erőket aktiválnak bennünk, amelyek hatással vannak a gondolatainkra, érzéseinkre. Ha rendet teszünk kívülről, az belülről is felér egy nagy és alapos tavaszi nagytakarítással, ami részben azért is lehet megnyugtató, mert kiszámíthatóbbá teszi a teret, amelyben létezünk.”

Bedwell nézeteit képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is alátámasztották, és általánosságban elmondható, hogy sokkal nagyobb agyi aktivitás figyelhető meg a zavaró tárgyak jelenlétében, ami hosszú távon koncentrációs zavarokat is okozhat. A tárgyaink csoportosítása – például szín szerint – egyértelmű jelzésekkel segítheti az agyunk káoszban történő eligazodását, ennek eredményeképpen pedig a koncentrációs képességeink is javulhatnak. „A rendetlenség erős vizuális inger az agy számára, és folyamatos feldolgozásra készteti, miközben egyidejűleg próbálunk más, fontosabb feladatokra fókuszálni, például egy laptoppal az ölünkben, nyakunkban a határidőkkel” – mondja Bedwell.

A szorongás csökkentése és a stresszreakciók csillapítása révén így nem is csoda, hogy bizonyos házimunkák relaxáló hatással lehetnek ránk, amint bizonytalansággal szembesülünk az élet egyéb területén. Az otthoni apró szöszmötölés ugyanis üdvös lehet a nyugtalan elmének – amennyiben azt tudatosan, és nem pedig kényszerből végezzük.

Kiemelt kép: Getty Images  Forrás: bbc.com