Várhatóan 2050-re a mainál háromszor több, akár 150 millió demens beteg is lehet a világon. Magyarországon jelenleg 2-300 ezer demens él. A demencia tünetcsoportját leggyakrabban az Alzheimer-kór vagy annak más betegséggel való társulása okozza. Az Alzheimer-kórt a 21. század egyik népbetegségének tartják, ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk róla és képesek legyünk korai szakaszban felismerni.
Az Alzheimer-kór előszobája
Az enyhe szellemi hanyatlás vagy enyhe kognitív zavar (MCI) az Alzheimer-betegség előfutára lehet.
Az enyhe szellemi hanyatlás állapotát sokan összetévesztik a normál öregedéssel, pedig nem ugyanarról van szó. Egy amerikai kutatás szerint az enyhe szellemi hanyatlásban szenvedők nagyjából egyharmada öt éven belül az Alzheimer-kór okozta demencia állapotába kerül.
Az Alzheimer Társaság több, mint 2400 felnőtt és 801 háziorvos bevonásával végzett tavalyi felméréséből kitűnően a résztvevők több, mint 80 %-a semmit, vagy csak nagyon keveset tudott az MCI-ről. „Meglepő volt látni, hogy mind a laikusoknak, mind a háziorvosoknak nehézséget jelentett, hogy megkülönböztessék az enyhe szellemi hanyatlást attól, amit »normál öregedésnek« szoktunk nevezni. Ezek az eredmények rámutattak, milyen sokat kell még tennünk az emberek tájékoztatása érdekében” –nyilatkozta a CNN-nek Morgan Daven, az Alzheimer Társaság egészségügyi rendszerének alelnöke.
Mit jelent az enyhe szellemi hanyatlás?
Az Alzheimer Társaság 2022-es beszámolójában közzétett kutatás szerint az enyhe szellemi hanyatlás az enyhe memóriavesztésnek, illetve más kognitív képességek (nyelvi, vizuális vagy térbeli észlelés) elvesztésének egy korai szakasza.
Az MCI típusától függően vannak, akiknek gondot jelent visszaemlékezni beszélgetésekre vagy egy beszélgetés során végigvinni a gondolatmenetüket, emlékezni, hogy hová tettek bizonyos tárgyakat, egy egyébként ismerős helyen tájékozódni vagy olyan napi feladatokat teljesíteni, mint például egy számlabefizetés.
Ezek a jelek elég komolyak lehetnek ahhoz, hogy az érintett személy vagy a hozzátartozói észrevegyék őket, ugyanakkor általában nem akadályozzák a mindennapi életvitelt. Egyeseknél a hanyatlás nem fokozódik és olyanok is vannak, akik visszatérnek a normál működéshez.
Fotó: Getty Images
Mi okozza?
A kutatás szerint sokféle tényező hozzájárulhat az enyhe szellemi hanyatlás kialakulásához, amely inkább egy összefoglaló megnevezés, mintsem egy konkrét állapot neve. „Okozhatják visszafordítható folyamatok, például vitaminhiány vagy egy meghatározott egészségügyi állapot, mint amilyen a pajzsmirigy-rendellenesség. Egyes kiváltó okok enyhülnek, míg mások rosszabbodnak. Akinek neurodegeneratív demenciája van, annak az állapota biztosan romlani fog – mondta Dr. Richard Isaacson, a Florida Atlantic Egyetemen működő Schmidt Orvostani Intézet Agyegészség Centruma Alzheimer Megelőzési Klinikájának igazgatója. Az enyhe szellemi hanyatlás kiváltó okai között lehetnek még a következők: gyógyszermellékhatások, alvásmegvonás, szorongás, neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességek, genetika, magas vérnyomás, stroke, érrendszeri betegségek vagy agysérülés.
Egy új algoritmus segíthet a diagnózisban
Általánosságban véve nem könnyű az enyhe szellemi hanyatlás diagnosztizálása a kiváltó tényezők és a tünetek sokfélesége, valamint amiatt, hogy nem létezik egy kifejezett teszt az MCI megállapítására. Nemrég azonban felcsillant a remény:
a Kaunasi Egyetem szakembereiből álló litván kutatócsoport egy olyan algoritmust fejlesztett, amely 99% feletti pontossággal képes meghatározni az enyhe kognitív zavart.
A ResNet18 nevű algoritmus automatizált, a funkcionális MRI képeket elemzi, és mesterséges intelligenciát alkalmazó deep learning technológián alapul. Fejlesztése során több mint 78 ezer MRI felvételt értékeltek, majd egy 138 betegből álló csoporton ellenőrizték pontosságát. Az eredmények szerint a ResNet18 diagnosztikai pontossága 99,99 és 99,95 százalék közötti volt az enyhe kognitív zavar, a korai és a késői enyhe kognitív zavar és az Alzheimer-kór kimutatása során. Az algoritmus előnye, hogy szoftverré fejleszthető, és később más paraméterekkel is összekapcsolható, mint például a szemmozgás, az arckifejezés vagy a beszédhang elemzési eredményei.
Óvjuk az agyunkat!
Amikor az orvosok megállapítják az enyhe szellemi hanyatlást, általában életmódváltást javasolnak, laborvizsgálatokat végeznek vagy specialistához küldik a beteget. „Az emberek kezükbe vehetik az agyuk egészségének megőrzését azáltal, hogy aktívan változtatnak a mindennapi életükön. Ez alatt nem csak az edzést, a diétát, alvást és a stresszt kell érteni, hanem az olyan egészségügyi állapotokat is, amelyeket a háziorvosok segíthetnek optimalizálni vagy kezelni. Ilyen a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség. Nem vagyunk eszköztelenek a memóriavesztés és szellemi hanyatlás elleni harcban” – hangsúlyozta Dr. Isaacson.
Fotó: Getty Images
A korai felismerés a legfontosabb
„Bármilyen ijesztőnek is tűnik, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy azonnal orvoshoz megyünk a szellemi változás észlelése esetén. A korai diagnózis nagyon fontos, ugyanis ez teszi lehetővé a legjobb helyzetkezelést és terápiát” – hívja fel a figyelmet Daven. Az Alzheimer-kór korai, még az enyhe szellemi hanyatlás stádiumában történő diagnosztizálása biztosítja a legjobb esélyeket a demenciával élőknek arra, hogy minél tovább jó életminőséget tartsanak fenn. Magyarországon sajnos nem gyakori a korai diagnózis. Itthon jellemzően csak középsúlyos demenciával fordulnak orvoshoz, amikor a betegnek már valamilyen magatartászavara van (például nyugtalan, hallucinál, elkóborol, vagy akár agresszív), pedig sokkal előbb kellene.
A korai diagnózisnak egyrészt orvosi előnyei vannak (a tüneti kezelést nyújtó gyógyszerek ebben a szakaszban alkalmazhatóak a leghatékonyabban) másrészt lehetővé teszi a betegeknek a tervezést az életük minden területén: a családi kapcsolatokban, jogi, pénzügyi és ellátásbeli kérdésekben, akkor amikor szellemileg még képesek erre.
