Hatékonyság mindenek felett? Ezek a legmegbízhatóbb fogamzásgátlási módszerek

Többféle fogamzásgátlási módszer elérhető számunkra, mint bármely korábbi generáció számára valaha. Mindez erősíti szabadság- és biztonságérzetünket, pontosabban tervezhetjük jövőnket – viszont érdemes a lehető legtöbb szempontból megvizsgálni, melyik a számunkra ideális eszköz. Nézzük, melyek a legnépszerűbbek – és melyek a leghatékonyabbak!

Viszonylag sokat tudunk a fogamzásgátlás történelméről, például, hogy a nők már több mint hatvan éve szedhetnek fogamzásgátló tablettát, a férfitabletta viszont még mindig kísérleti fázisban tart (pedig ezt már 1981-ben is sérelmezte a Nők Lapja szerkesztősége) . Praktikus és hasznos tanácsokkal, valamint ismeretterjesztő írásokkal azonban (a szerencséseken kívül) szinte csak felnőttként találkozunk. 

Figyelem!

Mielőtt bármilyen fogamzásgátlási módszert alkalmaznánk, feltétlenül konzultáljunk erről orvossal!

A KSH adatai szerint 1969-ben kétszázezernél is több abortuszt végeztek Magyarországon – a mostani évekre ez a szám  tartósan ötvenezer alá csökkent. Ez ugyan tartalmazza a betegség vagy veszélyeztetettség miatt történt terhességmegszakítások számát és azokat az eseteket is, amikor a fogantatás bűncselekmény következménye – az abortuszok túlnyomó többségére viszont világszerte ma is nem kívánt terhesség következtében kerül sor.

Természetes módszerekkel 

Sokak számára jól hangozhat, hogy akár mindenféle eszköz nélkül is felszabadultan örülhetnek egymásnak – a valóság azonban nem ennyire mesebeli. A megszakított közösülés nagy önuralmat igényel, ráadásul magas kockázatot is rejt magában, hiszen a spermiumok a húgycsőben akár 72 órán át életképesek még. A másik, szintén igen népszerű, eszközmentes lehetőség a naptármódszer, amely arra a szabályra épül, hogy csak az ovuláció előtti és utáni 4 napban szükséges védekezni. Ezeket a módszereket egyszerre alkalmazva is igen nagy a teherbeesés kockázata, egyenként pedig egyáltalán nem garantálják a fogantatás megakadályozását. 

Mechanikai módszerekkel

Egyelőre az óvszer az egyetlen olyan fogamzásgátlási eszköz, amely kifejezetten a férfi közbenjárását igényli, továbbá egyedülálló abban is, hogy véd a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek ellen (HIV, HPV, Chlamydia stb) – ráadásul ez az egyik leghatékonyabb a felsoroltak közül. Leggyakrabban latexből készül (innen a köznyelvi megnevezése, a gumi) de az erre allergiásak számára már kifejlesztettek műanyag változatokat is. Gumióvszer olajos síkosítóval (babaolajjal, kókuszolajjal, vazelinnel, bizonyos hüvelykúpokkal) nem használható együtt, mert ezek oldják a latexet – csökkentve az óvszer hatékonyságát, ami ennek következtében akár el is szakadhat. Helyette jól működnek a víz- vagy szilikonbázisú síkosítók és az aloe vera gél. 

Az utóbbi években vesztett népszerűségéből a pesszárium, más néven méhszájsapka (cervixsapka), mivel hasonlóan macerás alkalmazni, de hatékonyságában jelentősen elmarad az óvszertől. A pesszáriumot az együttlét előtt kell a méhszájra felhelyezni (érdemes spermaölő anyaggal együtt alkalmazni), használat után pedig (a menstruációs kehelyhez hasonlóan) szappanos vízzel alaposan megtisztítani.

Pesszárium – Fotó: Reproductive Health Supplies Coalition/UnSplash

A méhszájsapkával ellentétben továbbra is igen népszerű a nők körében a rézből készült spirál, hurok, IUD – azaz méhen belüli hormonmentes eszköz használata. A Pearl-index alapján igen megbízhatónak nevezhető eszközt nőgyógyász helyezi fel a méhbe, majd az öt éven keresztül gondoskodik a petesejt méhnyálkahártyába történő beágyazódásának megakadályozásáról – és így a megtermékenyülés elkerüléséről. Hátránya, hogy elmozdulhat, felhelyezése és levétele fájdalommal járhat, fokozhatja a gyulladásveszélyt – valamint hogy általában csak olyan nőknek ajánlják, akik már szültek.

A helyreállító műtétek ritkán sikeresek, így bár vitathatatlanul hatékony, gyakorlatilag végleges megoldás a művi meddővé tétel, melynek során átmetszik a férfi ondóvezetéket vagy a női petevezetőt. Mivel szigorú jogi szabályozások keretében végezhető csak, a műtétek túlnyomó többségére alapvetően nem is fogamzásgátlási, hanem egészségügyi indokkal kerül sor.

Kémiai módszerekkel

Helyi fogamzásgátlásra alkalmas spermaölő szereket kúp, hab, zselé vagy krém formájában vény nélkül vásárolhatunk a legtöbb patikában. Ezeket viszonylag könnyű használni, nem tartalmaznak hormonokat, ezért nem terhelik különösebben a szervezetet – jóllehet az összetételüktől és az egyéntől függően okozhatnak irritációt, hámsérülést, emiatt pedig növelhetik bizonyos fertőzések esélyét. Mivel önmagukban kevéssé hatékonyak, érdemes más módszerrel együtt alkalmazni ezeket.  

Hormonális módszerekkel

Az óvszer mellett a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer a fogamzásgátló tabletták szedése. Rengeteg típusa létezik, ezért nagyon fontos, hogy egyénre szabottan alkalmazzuk. Az egyik leghatékonyabb módszer mind közül, bár sokak számára nehézséget jelent, hogy a fogamzásgátló tablettákat a kívánt hatás érdekében minden nap közel azonos időpontban kell bevenni – hatékonyságuk ugyanis csökkenhet enélkül. 35 év felett, dohányzó, vagy öröklött trombózishajlamban szenvedő nőknek pedig nem ajánlott szedni. 

Esemény utáni tablettát a védekezés nélküli közösülést követő 72 órán belül szükséges bevenni annak érdekében, hogy ne történjen teherbeesés. Néhányan már a kombinált fogamzásgátló tabletták hormontartalmát is túl magasnak, így kártékonynak vélik – a sürgősségi tabletta viszont még ezeknél is sokkal nagyobb hormonlökéssel terheli a szervezetet. Emiatt és alacsony megbízhatósága miatt lehetőleg nagyon ritkán, csak végszükség esetén ajánlott alkalmazni.

3 havonta szükséges beadatni a fogamzásgátló injekciót. Hatékonyság szempontjából jól teljesít, ugyanakkor bizonyos betegségek kockázata miatt viszonylag keveseknek ajánlják ezt a módszert. Egyeseknél a menstruáció teljes elmaradását okozhatja (ami ennek a módszernek a természetes velejárója, nem végleges, és az injekció abbahagyása után visszatér). 

Havonta cserélendő hormontartalmú fogamzásgátlási módszer a hüvelygyűrű. Hatékonysága magas, megegyezik a fogamzásgátló tablettáéval – viszont azzal szembeni előnye, hogy a májat megkerülve helyileg fejti ki hatását. A rugalmas, műanyag gyűrűt a hüvelybe kell felhelyezni, majd három hét elteltével onnan kivenni (ekkor várható a menstruáció). Ezután egy héttel teljesen új hüvelygyűrűt kell az előző helyére helyezni, és így folytatni a védekezést. Általában azoknak ajánlják, akik hajlamosabbak megfeledkezni a fogamzásgátló tabletta mindennapos beszedéséről.

Hüvelygyűrű – Fotó: Reproductive Health Supplies Coalition/UnSplash

Szintén helyileg adagolja a fogamzásgátláshoz szükséges hormonokat a már említett rézspirálhoz hasonlóan kinézetű, ám műanyag IUS – azaz a hormontartalmú méhen belüli eszköz. Az IUS ugyanúgy öt éven át, folyamatosan képes kifejteni hatását – hatékonysága viszont magasabb, gyakorlatilag a meddővé tételével vetekszik. Általában már szült nőknek ajánlják.

Összességében elmondható, hogy a fogamzás elkerülésének egyetlen biztos módja, ha valaki egy az egyben elkerüli, hogy nemi életet éljen – de ezt a megoldást még a legádázabb ellenségünknek sem kívánjuk.

Forrás: KSH, Dr. Nyirády Tamás, Budai Egészségközpont – Dr. Juhász Róbert, Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika – Dr. Beke Artúr, WEBBeteg – Dr. Erdődi Balázs, HáziPatika, Wikipedia

Kiemelt kép: Reproductive Health Supplies Coalition/UnSplash