Elhunyt Görgey Gábor Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító

Életének 93. évében elhunyt Görgey Gábor Kossuth-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Magyar PEN Club tiszteletbeli örökös elnöke, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, valamint a nemzeti kulturális örökség egykori minisztere.

„Magyarország minden kultúraszerető polgára, valamint a Magyar PEN Club és a család nevében szomorú szívvel tudatom, hogy Görgey Gábor Kossuth-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Magyar PEN Club elnöke majd tiszteletbeli örökös elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2002 és 2003 között a nemzeti örökség minisztere 93 éves korában, ma hajnalban otthonában elhunyt. „Egy nemzet köszöni neked, Artúr, hogy voltál nekünk, és annyit tettél a magyar kultúráért és irodalomért, amennyire csak a legnagyobbak képesek. Áldás és tisztelet kísérjen újabb hosszú utadon” írta Facebook-oldalán Turczi István költő.

A költő 1929-ben született a Görgey család leszármazottjaként. 1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Görgey Gábor író. A kép 1965-ben készült az Írószövetség Bajza utca 18. alatti székházában (Fotó: Fortepan / Hunyady József)

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Kiemelt kép: Smagpix/ Olajos Piroska  Forrás: facebook.com, wikipedia.hu