Az angolszász régiókban keresztény szokás szerint Nagypénteken fogyasztják a hot cross bunt, ami szó szerinti fordításban forró, kereszttel jelölt zsemlét jelent. Ez a péksütemény Jézus keresztre feszítését szimbolizálja: a zsemle tetején lévő fehér kereszt Jézus keresztjére utal, a zsemle töltelékéhez felhasznált fűszerek pedig azokra a fűszerekre, amelyekkel halála után bebalzsamozták Jézus testét.

Az egyik legősibb sütemény

A hot cross bun ma már egyértelműen a kereszténységhez és a húsvéthoz kötődik, pedig valószínűleg még a kereszténység előtti időkből származik. Egyes verziói már az ókori görögöknél ismertek lehettek. Kereszttel díszített zsemlét sütöttek Eostre, a termékenység germán istennőjének tiszteletére is. (Állítólag az ő nevéből ered a húsvét szó is: Eostre – Easter). Eostre egy érzéki, szőke szűz volt, akit mindig kismadarak, nyuszik és egyéb állatkölykök és tavaszi virágok körében ábrázoltak. A zsemle tetején lévő kereszt által létrehozott négy rész állítólag a hold fázisait jelképezte, a kereszt maga pedig a tél utáni újjászületést.

Fotó: Getty Images

A betegséget is gyógyítja

A hagyomány szerint a Nagypénteken sütött húsvéti zsemléből egy darabot mindig félre kellett tenni arra ha az esetre, ha később valaki megbetegedne a családból.

A betegnek egy kis darabot letörtek a féltve őrzött zsemléből, amelynek szent erőt tulajdonítottak, és hitték, hogy mindenféle betegséget meg tud gyógyítani, még a legborzasztóbb kórságot is.

Egyes források szerint a megszárított húsvéti zsemle morzsáit a sebbe is beleszórták (esetleg vízzel összekeverve). Szokás volt az is, hogy felakasztották a gerendára, hogy elűzze a rossz szellemeket, ne törjön ki tűz a konyhában, illetve hogy egész évben finom kenyeret tudjanak sütni a ház lakói. Aki hajóútra vitt magával belőle, azt állítólag megvédte a hajótöréstől. 

A hiedelem szerint a Nagypénteken sütött hot cross bun egy évig friss marad, és nem penészedik meg, így elég évente cserélni a félretett darabot. Egészen döbbenetesen régóta őrzött húsvéti zsemlékről is vannak hírek. Többen is pályáznak a legrégebben sütött hot cross bun büszke tulajdonosának címére: állítólag fennmaradt egy 1899-ben sütött zsemle, egy ezt cáfoló hölgy szerint viszont 1821-es a legrégebbi példány, és ez jelenleg az ő családjának tulajdonában van. 

I. Erzsébet angol királynő betiltatta

I. Erzsébet uralkodása alatt törvénnyel szabályozták, mikor lehet ilyen zsemlét készíteni és enni. Az 1592-es szabály szerint Nagypénteken kívül csakis karácsonykor és gyászszertartás alkalmával volt erre jogszerű lehetőség. A szigorú szabályozásra éppen a zsemlének tulajdonított szupererő miatt volt szükség – a hot cross bun egyszerűen túl különleges volt ahhoz, hogy csak úgy bármelyik nap enni lehessen. Ha valakit azon kaptak, hogy titokban húsvéti zsemlét sütött egy átlagos napon, attól elkobozták a teljes illegális zsömle készletet és a szegényeknek adták.

Fotó: Getty Images

Elkészítése

Ha otthon szeretnénk megsütni az angol húsvéti zsemlét, készüljünk fel rá, hogy nem egy szuperkönnyű és gyors süteményről van szó. Legalább 75 perc az elkészítési ideje, hiszen kelt tésztáról van szó. Nem igényel semmilyen extra hozzávalót és igazából ránk van bízva, milyen töltelékkel készítjük. Hagyományosan aszalt gyümölcs kerül a belsejébe, de használhatunk mazsolát is. A Nosalty receptje remekül működik.

Hozzávalók a tésztához:
3 dl tej · 50 g vaj · 50 dkg finomliszt · 1 tk só · 70 g nádcukor · 1 tasak instant élesztő · 1 db tojás · 50 g mazsola (vagy más aszalvány, például áfonya) · 1 citromból nyert citromhéj · fahéj ízlés szerint

Hozzávalók a kereszthez:
2 ek víz · 4 ek finomliszt

A tejet egy kis lábasban felmelegítjük, majd lehúzzuk a tűzről. Hozzáadjuk a vajat és elkeverjük, majd félretesszük, és megvárjuk, míg szobahőmérsékletűre hűl. Közben egy tálban összekeverjük a lisztet, a nádcukrot, az élesztőt és a sót. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a vajas tejet, majd beleütünk egy tojást. Kézzel lágy tésztát gyúrunk belőle, majd belisztezett nyújtódeszkán fényes-feszesre dagasztjuk a tésztát 10-15 perc alatt. A tésztagombócot kiolajozott tálba tesszük. A tetejét is megkenjük egy kevés olajjal, majd fóliával lefedjük, és hagyjuk a duplájára kelni. A megkelt tésztánkat ezután visszarakjuk a belisztezett felületre. Belekeverünk 50 gramm aszalt gyümölcsöt, egy kezeletlen citrom lereszelt héját, valamint ízlés szerint fahéjat, és az egészet alaposan eldolgozzuk a tésztában.
A tésztát visszatesszük a kiolajozott edénybe, és a már ismert olajozós-fóliázós módszerrel befedjük, és újabb egy órát kelesztjük.

A kész tésztát ezután 15-16 felé osztjuk, és kis gombócokat formázunk belőle. Újabb egy órát kelesztjük, ezúttal azonban csak tiszta konyharuhával fedjük le. Közben vízből és lisztből bevonó-sűrűségű krémet csinálunk, amit aztán habzsákba töltünk. Ebből lesz majd a névadó kereszt (helyette akár egyszerű vajas tésztát is használhatunk, ha épp maradt valamiből). Közben a sütőt előmelegítjük 200 fokra. A harmadszorra is megkelt zsemléket óvatosan átpakoljuk sütőpapírral bélelt tepsikre (vagy keleszthetjük eleve ezen őket), majd a lisztes-vizes mázzal kereszteket rajzolunk rájuk. A megkeresztelt zsemléket az előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük. 

Extra tippek

A zsemle tetejére több módon is varázsolhatunk keresztet. Akár késsel is a tésztába karcolhatjuk, illetve legújabban már a csokikrémmel húzott kereszt is elfogadott. Tovább fokozhatjuk az ízélményt, ha 1:1 arányban összekevert baracklekvárból és mézből álló mázzal azon melegében megkenjük a kisült zsemléket és így hagyjuk kihűlni őket. Magukban fogyasztva, kakaó vagy tej mellé, vajjal megkenve egyaránt csodálatosak ezek a kis zsemlék.

Kiemelt kép: Getty Images, Források: goodfoodireland.ie, heritageandhistory.com, smithsonianmag.com