A kisállatok edényeinek biztonságos kezelésére vonatkozó iránymutatások korlátozottak, hatékonyságuk pedig nem egyértelmű, ezért a Plos One nevű szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerzői megvizsgálták a kutyatulajdonosok etetési szokásait, és kielemezték a kapott eredményeket – amin senki nem lepődik meg.

E szerint több gazdi is megbetegedett E. coli-ban és szalmonellában. Az esetek jelentős részében kereskedelmi forgalomban kapható kutyatáp- vagy pedig az otthoni nyers diétánál volt valószínű, mivel ezeket általában az emberek konyhájában készítik elő. 

„A saját háziállatainkkal kapcsolatban mindannyian más-más állateledel-tárolási és higiéniai gyakorlatot alkalmazunk” – mondta a CNN-nek Emily Luisana, a tanulmány társszerzője és kisállat-táplálkozási szakember. – Miután rájöttünk, hogy az Élelmiszerbiztonsági Hivatal (FDA) ajánlásai még a szakemberek körében is viszonylag ismeretlenek, meg akartuk nézni, mit csinálnak más állattartók.”

Fotó: Getty Images

Beszédes számok

A kutatók megállapították, hogy a 417 megkérdezett kutyatulajdonos csupán 4,7%-a ismerte az FDA állateledel-kezelési és edényhigiéniai irányelveit, a résztvevők 43%-a tárolta a kutyaeledelt 1,5 méteren belül az emberi ételektől, 34%-uk kezet mosott etetés után, 33%-uk pedig emberi használatra szánt előkészítő felületeken készítette a kutyaeledelt.

Ötven gazdi és összesen 68 kutya vett részt egy körülbelül nyolcnapos tálszennyezési kísérletben. A szerzők a tálakból vették a baktériumpopulációkat (amelyeket aerob lemezszámnak neveznek), majd a tulajdonosokat három csoportba osztották: az A csoport az FDA ajánlásai szerint járt el, a B csoport még ennél is jobban ügyelt a higiéniára, a C csoport azonban semmilyen utasítást nem kapott.

Nem meglepő módon az A és B csoport által követett gyakorlatok a C csoporthoz képest jelentős csökkenést eredményeztek a tálkák szennyeződésének tekintetében: a forró vízzel vagy mosogatógéppel mosogatott edények 1,5 egységgel csökkentek a szennyezettségi skálán a hideg vagy langyos vízzel elmosogatott edényekhez képest, gyakorlatilag a mikroorganizmusok 99,999%-a elpusztult a hőkezelés során.

A C csoportnál a tálak szennyezettsége a két, 8 nap különbséggel levett kenet eredményei alapján nőtt. Ennél a csoportnál egyik gazda sem mosta el a kutyák tálját az első baktériumminta begyűjtése óta eltelt körülbelül nyolc napon belül, annak ellenére, hogy a kutatók felhívták a figyelmüket arra, hogy léteznek FDA ajánlások, és hogy a tálból ismét mintát fognak venni. A szakemberek ennek ismeretében arra a megállapításra jutottak, hogy nem elegendő a higiéniai ajánlásokat tudatosítani az emberekben, hanem tudatosan kell törekedni a kockázatok csökkentésére.

Menthetetlenül koszosak vagyunk

A szerzők elmondták, hogy szerintük az oktatás különösen fontos a veszélyeztetett populációk, például az immunhiányos emberek számára. Az elmúlt 15 évben közzétett tanulmányok szerint

a háziállat-tápok edényei a leginkább szennyezett háztartási tárgyak között magasan a legfertőzöttebbek közé tartoznak, néha még a vécék baktériumterhelését is megközelíti.

Ami érdekes az eredmények tekintetében, hogy a jelenlegi vizsgálatban részt vett, A és B csoportba tartozó emberek csak 20%-a mondta azt, hogy valószínűleg hosszú távon is betartja a higiéniai utasításokat, és még kevesebben, csupán 8% mondta azt, hogy valószínűleg minden megadott útmutatót betartanak majd.

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy az állattartók az állatorvostól, az állateledel-kereskedéstől és az állateledel-gyártóktól várnak információt az állateledel tárolására és a higiéniai irányelvekre vonatkozóan” – mondta Luisana. Hozzátette, hogy az állateledel-gyártó cégek laboratóriumi körülmények között és háztartási körülmények között is tanulmányozzák az eledeleiket, majd a címkéken vagy a weboldalakon tárolási és kezelési ajánlásokat adnak, ami jó kiindulópont lenne – ha a gazdik be is tartják azokat.

Sokat segít, ha minden használat után forró (71 Celzius-fokos) vízben vagy mosogatógépben elmossuk az edényt (Fotó: Getty Images)

A tápok és tálkák nem megfelelő kezelésének következményeiről további tanulmányokra van szükség, de Luisana elmondta, hogy reméli, hogy a kisállattulajdonosok és az állatorvosok a tanulmány eredményeit felhasználva megfontolják, hogy a higiénia milyen hatással lehet a háziállatok egészségére és boldogságára nézve, nem beszélve az immunhiányos emberekről, na meg persze a zoonózisokról, vagyis az állatok és az emberek között terjedő betegségekre, mint amilyen az életünket már harmadik éve megkeserítő koronavírus is.

Forrás: cnn; Kiemelt kép: Getty Images