A gyerekkönyvek sok változáson mentek át az elmúlt évszázadokban. Az interaktív könyv sajátossága, hogy a laptopon elindítjuk a letöltött könyvet és miközben nézzük az adott oldalt, megmozdul a kép, ha ujjunkkal megérintjük a képernyőt: például elgurul a mesében szereplő labda vagy elkezdenek lehullani a levelek a fáról. Változhat a szöveg is, például kiemelést kaphatnak a szavak az olvasás ütemében. Hangoskönyvként is használható, ha bekapcsoljuk a narrációt, de emellett különböző hangeffektek is színesíthetik az élményt, hallhatjuk a képen szereplő állatok hangját és mindenféle zörejeket, de kapcsolhatunk akár aláfestő zenét is. Itt szöveg, kép és hang tehát együtt van jelen, ráadásul interaktív elemekkel felturbózva – mindez egészen más olvasási élményt ad, mint a hagyományos könyv.
Az interaktív könyv több, mint az e-book, amely csupán a papír alapú könyv elektronikus reprodukciója. Úgy képzeljük el, mintha életre kelnének a mesék.
A szöveg játszótérré alakul át
Olvasóként – vagy inkább felhasználóként – a gyerekek maguk aktiválják az interaktív funkciókat a képernyőre koppintva vagy suhintva, de olyan is van, hogy egyes elemek akkor kapcsolnak be, ha megrázzák, megdöntik vagy billegtetik az eszközt.
Az interaktív könyvek gyakran tartalmaznak játékokat, feladatokat, rajzolós-színezős felületeket, sőt, akár a történetbe is be lehet avatkozni, megváltoztatva az ábrázolt világot.
Ezek az interakciók észrevétlenül vonják be a gyerekeket, és dinamikusabbá teszik az olvasásélményt annál, amit egy hagyományos könyv tud nyújtani. Az interaktív könyv sok olyan funkciót tartalmazhat, amelyet a gyerek életkorához, illetve olvasási szintjéhez igazíthatunk: narráció ki-bekapcsolása, a szöveg szótagolt megjelenítése, kisbetűk-nagybetűk használata, nyelv beállítása.
Milyen a jó interaktív könyv?
Szülőként úgy érezhetjük, hogy a hagyományos gyerekkönyvek területén a bőség zavara jellemző. Elképesztő mennyiségű magyar és külföldi mesekönyv jelenik meg évről évre, és ezek között kell megtalálnunk azokat, amelyek tartalmi és formai (vizuális) szempontból egyaránt értékesek. Az interaktív könyvek esetében mindez hatványozottan igaz, nem csak Magyarországon. Számos külföldi tanulmány szól arról, hogy nincsenek meghatározva a jó interaktív könyv kritériumai, és a piacon egyre nagyobb számban megjelenő újdonságok szakmai véleményezése is hiányzik. Magyarországon Varga Emőke, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának habilitált tanszékvezető tanára foglalkozik behatóan ezzel a témával és Az interaktív könyv című kötetében összefoglalja azt, szerinte mik a jó interaktív könyv ismérvei. Egyrészt ugyanúgy meg kell felelnie a nyomtatott képeskönyvvel szemben támasztott elvárásoknak (például a szöveg és a kép harmóniája), másrészt viszont egy sor, a digitális hordozó sajátosságaiból eredő szempontnak is. Ilyen például az interakciók száma és funkciója.
A fejlesztők hajlamosak az interakciók bőségével csábítani a vevőket, ez azonban nem szerencsés. Ha ugyanis túl sok az interakció, az elnyomja a könyv eredeti funkcióját. Az elsődleges cél a történet megtapasztalása kell hogy legyen, nem pedig a játék.
Éppen ezért érdemes a „diszkrét” digitális könyveket keresni, amelyek játék helyett történet- és feladatorientáltak. Sajnos itt nincs meg az a lehetőség, hogy bemegyünk a könyvesboltba és belelapozunk a könyvbe, tetszik-e vagy sem, a fejlesztők ugyanis esetileg döntik el, hogy adnak-e demókat vagy ingyenes előzeteseket, amelyekbe belepillanthatunk a vásárlás előtt.
Megosztó műfaj
Az első interaktív könyvek 2010-ben jöttek létre azzal a céllal, hogy olvasásra ösztönözzék a gyerekeket a számukra ismerős és izgalmas digitális térben. Magyarországon 2015-ben jelentek meg az első interaktív könyvek kereskedelmi forgalomban, a kifejezetten erre a célra alapított BOOKR Kids fejlesztésében. Az évszámokból is látszik, hogy ez egy nagyon friss, új digitális irodalmi műfaj, és mint ilyennek, vegyes a fogadtatása, mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Az ismeretlentől való idegenkedés persze nem új keletű dolog, ez mindig is így volt. Annak idején például irodalmi szakmai körökben nemtetszést váltott ki az ifjúsági regények megjelenése is, ma pedig milyen természetesnek vesszük, hogy vannak.
A leggyakoribb érv, amit az interaktív könyvvel szemben felhoznak, hogy így is eleget bámulják a képernyőt gyerekek, ne biztosítsunk erre egy újabb felületet. Az új digitális műfajt sokan a tévézéshez hasonlítják és mereven elutasítják.
Nézzük az előnyeit!
Ebben a kérdésben is az arany középút lehet a legjobb választás. Ma már egyre több olyan online kezdeményezés, digitális fejlesztő platform létezik, amellyel hasznos időt tölthet a gyerek a képernyő előtt ülve is. Ha azt nézzük, valószínűleg sokkal jobb, ha egy gyerek mesét olvas a tableten, mintha valami félelmetes vagy agresszív játékkal játszana vagy értelmetlen/értéktelen videókat nézne végtelenítve. Rengeteg klasszikus mese közül választhatunk és szép számmal elérhetők kortárs mesék is, amelyeket egyébként hagyományos könyv formátumban is megvennénk a gyerekünknek. Az interaktív könyv lehetőséget biztosít arra, hogy a mesével kapcsolatban feladatokat oldjon meg a gyerek, beszélgessünk róla, kérdéseket tegyünk fel, tehát különböző módokon fel is dolgozzuk a történetet a puszta felolvasás helyett.
Elképzelhető, hogy egy könyvek iránt kevésbé fogékony gyereket így rábírhatunk az olvasásra, mert a „kütyü” miatt kedvet kap hozzá. Akár a kötelező olvasmányokhoz is kedvet csinálhatunk, hiszen több mint száz kötelező és ajánlott olvasmány elérhető interaktív könyv formájában is.
Ezzel tehát adott esetben megoldhatjuk a „Mit tegyek, hogy olvasson a gyerek?” klasszikus szülői problémát is. Kétségkívüli előnye továbbá az interaktív könyveknek, hogy egy tablet akár egy könyvesboltnyi tartalmat is elbír, könnyen hordozható, bárhová magunkkal vihetjük, utazáshoz például ideális.
Interaktív könyv az iskolában
A pedagógusok körében jellemző, hogy akik közelebbről is megismerkedtek a műfajjal – például a Szegedi Tudományegyetem akkreditált továbbképzésén –, azok látják az interaktív könyv értékeit és kreatív hasznosítási lehetőségeit, ezért általában erőteljesen megváltozik a kezdeti véleményük. Az interaktív könyv hatékonyan használható az oktatásban, az olvasás és a szövegértés területén. Egy kísérleti program keretében 2019-2020 folyamán az ország különböző általános iskoláiban, nagy létszámú pedagógus és tanuló bevonásával tesztelték a műfajban rejlő lehetőségeket.
Az interaktív könyv használatakor ugrásszerűen megnőtt azoknak a gyerekeknek az órai aktivitása, akik korábban egy olvasás- vagy irodalomóra menetébe egyáltalán nem voltak bevonhatók.
Természetesen sokan attól tartottak, hogy az okoseszköz majd zavarni fogja az órai fegyelmet, de éppen az ellenkezője történt: a gyerekek sokkal fegyelmezettebben viselkedtek az órán, mint azelőtt.
Az iskolai tesztek azt mutatták, hogy az interaktív könyv, illetve a digitális eszközhasználat eredményesen beépíthető az órai folyamatba, a szövegértő olvasás fejlesztése céljából. A projekt során összehasonlították a nyomtatott szöveget olvasó és az interaktív könyvet használó tanulók olvasási teljesítményét és szövegértését, különböző szempontok mentén. Az összesített értékek alapján megállapítható volt, hogy az interaktív könyv tanórai bevonása eredményesebb és hasznosabb volt, mint a nyomtatott könyvé. Az interaktív könyvet használók jobban belemélyedtek az olvasás folyamatába, mint a nyomtatott könyvet olvasók, és a motivációjuk is erősebb volt az olvasásra.
Az interaktív könyvek első iskolai tesztelése óta konkrét fejlesztések is történtek. A már említett hazai szolgáltató, a BOOKR Kids BOOKR Suli néven létrehozta az Oktatási Hivatal által is ajánlott pedagógiai módszertani csomagját, amellyel a pedagógusoknak lehetősége nyílik a digitális interaktív könyvek egyszerű beépítésére a magyar tanórákba, a BOOKR CLASS nevű angol nyelvtanulást segítő programjukat pedig tankönyvvé nyilvánította az Oktatási Hivatal, az első hivatalos, teljesen online tananyagként a magyar tankönyvjegyzékben.
Kiemelt kép: BOOKR Kids