Egyre több technológiai újítás és applikáció segíti a betegeket és az egészségügyet. A Diligent Robotics nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó cég most olyan robotasszisztenseket fejleszt, amelyek átveszik a rutinfeladatok végzését az egészségügyi dolgozóktól, így ők azzal foglalkozhatnak, ami a legfontosabb: a betegek ápolásával.

Két fiatal nő alkotta meg Moxit

A robotok fejlesztésével foglalkozó céget két tehetséges és szakmájukban elismert fiatal nő, Andrea Thomaz és Vivian Chu alapította. Szakterületük az ember-robot interakció, különösen az, amikor a robot emberek egy csoportjával kommunikál. Olyan felhasználási területet kerestek, ahol egy csapatjátékos robotra van szükség, erre pedig kiváló példa az egészségügy. Első fejlesztésük, a Moxi névre hallgató robot már bemutatkozott az amerikai kórházakban.

A robot rohangál az emberek helyett

Thomaz szerint nincs olyan területe a kórházi munkának, amelyről jelenleg el lehetne képzelni, hogy teljes egészében egy robot végezze. Van viszont egy csomó olyan bosszantó részfeladat, amit mindannyian végeznek, és ha ezeket automatizálják, azzal sok ember munkáját megkönnyíthetik.

Moxi feladata az, hogy hozza-vigye a dolgokat a kórházi dolgozók számára, amivel egy csomó értékes időt megtakarít nekik.

Például elviszi a labormintákat a nővérpultból a központi laborba, gyógyszereket hoz az épület távoli szárnyában elhelyezkedő patikából, eszközöket vagy éppen ételes dobozokat szállít. A fejlesztők mindig az egyes kórházak vezetőivel konzultálva határozzák meg, hogy melyek azok a konkrét feladatok, amelyeket érdemes kiváltani a robottal.

Mit szólnak hozzá a nővérek?

„Számunkra nagyon kellemes meglepetés volt, mennyire elfogadóak az emberek a technológiával szemben. Ha a végfelhasználók szemszögéből nézzük, ők azok az emberek, akik »kifutófiúnak« használják Moxit, és egyből látják benne az értéket” – mondta Thomaz a MobiHealthNews online magazinnak. A kórházi dolgozók eleinte hitetlenkedve szokták fogadni Moxit, mert elég sci-finek tűnik a dolog. Amikor viszont látják munka közben, nagyon örülnek, hogy nem nekik kell rohangálni – megcsinálja helyettük a robot.

Miután a robotot beprogramozták az adott kórház paraméterei szerint, legalább két hétig csak gyakorol a kórház személyzetével. Vizet vagy cukorkát visz nekik és továbbítja az egymás közti üzeneteiket. Fontos, hogy először mindenki kipróbálhassa olyan helyzetekben, amelyeknek nincs tétje és nem kell stresszelni miatta. Ezzel a módszerrel a dolgozók már az első naptól komfortosan érzik magát az új kolléga társaságában.

A design során mindenre gondoltak

A tervezők szerint a robot mérete kulcsfontosságú. Direkt sokkal kisebb robotot terveztek, mint például amiket a nagy raktárakban használnak pakoláshoz és szállításhoz. Fontos szempont volt, hogy mindenhová beférjen, ahová az emberek, és lehetőleg ne legyen magasabb senkinél, ahhoz viszont elég nagy és erős legyen, hogy jelentős mennyiségű dolgot elbírjon. Moxi tudja mozgatni a fejét, ami azért fontos, hogy az emberek előre tudják, mit fog csinálni. Például ha balra fordítja a fejét, azzal azt jelzi, hogy balra fog menni. Vagy ha egy gombbal ki akar nyitni egy ajtót, akkor először „ránéz” a gombra, mielőtt megnyomná. Moxi világít, pittyeg és ha kell, beszél is, de nem sokat. Olyan egyszerű mondatokat közöl, mint „jöttem felvenni valamit” vagy „a harmadik emeletre megyek”. A fejlesztők szándékosan nem akarták, hogy túl sokat kommunikáljon szavakkal.

Kihívások a kórházban

A legnehezebb feladat, amivel Moxinak meg kell birkóznia, hogy a kórházban a dolgozók egyfolytában jönnek-mennek és közben odébb tesznek dolgokat. Úgyhogy a robot nem feltételezheti, hogy minden ott és úgy van, ahogyan az alaptérképébe beprogramozták. Olyan speciális mesterséges intelligencia szoftvert írtak neki, amellyel „végiggondolja” a következőket: „Tudom, hol vannak a falak ebben a kórházban, tehát van egy tervem, hogy jutok el A-ból B-be. De másodpercenként 60-szor újraértékelem a szituációt, hogy éppen elmegy-e ott egy ember vagy odatoltak-e egy ágyat a folyosóra”.  Egy átlagos, raktárban dolgozó robothoz képest Moxinak olyan extra dolgokat is tudnia kell, mint például kinyitni egy ajtót vagy liftezni.

Moxit tehát kifejezetten arra találták ki, hogy az egyre aggasztóbb méreteket öltő nővérhiány megoldására alternatívát adjon, és átvegye a nővérek lóti-futi feladatait, nem pedig arra, hogy a betegekkel találkozzon és kommunikáljon. Ez utóbbira is van példa, ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk. 

Pepper és társai

A Pepper nevű, 120 centiméter magas, humanoid robotot kifejezetten arra fejlesztették, hogy az emberekkel kommunikáljon. Repülőtereken, kávézókban és bevásárlóközpontokban alkalmazzák, de a koronavírus-járvány óta egyre népszerűbb az egészségügyben is, tavaly egy magyarországi magánklinikán is bemutatkozott. Pepper gesztikulál, barátságos, beszélget. Németországban és Japánban például idősotthonokban segít be: kvízeket és fejtörőket játszik a bentlakókkal. Érzelemfelismerő funkciójának hála az érzéseiket nem mindig kifejezni képes demens betegekkel is tud kommunikálni.

Pepper, a robot a Mobil Világkongresszuson Barcelonában 2022. március 3-án (Fotó: Joan Cros/NurPhoto via Getty Images)

A Dinsow nevű, apró robotot elsősorban azért hozták létre, hogy társaságot nyújtson az időseknek és szórakoztassa őket. Emlékezteti őket, hogy be kell venniük a gyógyszerüket vagy tornagyakorlatokat vetít zenével. Paro pedig egy kis szőrös fókarobot, akinek a szerepét leginkább egy háziállatéhoz lehet hasonlítani. 

Kiemelt kép: Egy nővér avatarja a TMI Robotics Technology vállalat shanghai bemutatótermében 2021. április 13-án (Qilai Shen/Bloomberg via Getty Images)