Mind a gyümölcsök, mind a zöldségek kiváló rost- és vitaminforrások a fejlődő szervezet számára, ráadásul ha korán bevezetjük a zöldségevést a kicsik életébe, felnőttként is sokkal kiegyensúlyozottabb étrendet folytathatnak – de mint tudjuk, ez általában nem a legegyszerűbb hadműveletek közé tartozik gyermekeink étrendjének kialakítása során. Hiába a sok „anya kedvéért” és „apa kedvéért”, sokszor a csillagokat leimádkozva sem tudjuk jobb belátásra bírni a család legkisebb tagjait. Ismerős?
De mégis miért nehéz rávenni a gyerekeket a zöldségevésre?
Ha belegondolunk, a csecsemők első tápláléka az anyatej, amely természetes módon tartalmaz cukrokat, köztük laktózt, ami jótékonyan hat a babák növekedésére és fejlődésére – születésünk után az édesebb ízeket tehát emiatt részesítjük előnyben. A zöldségekben lévő keserű ízért a természetesen előforduló kalcium és fitonutriensek jelenléte felel, melyek a növény természetes önvédelmi rendszereként szolgálnak. A gyerekek számára emiatt jóval összetettebb ízvilágú ételek a zöldségfélék, és pontosan ez az, ami megnehezíti a fogyasztásukkal történő ismerkedést. A kellemetlen íz mellett azonban egyéb okok is meghúzódhatnak a háttérben, a szoktatás sikerességének megkönnyítése érdekében érdemes ezzel is tisztában lennie a szülőknek.
Az élelmiszer-neofóbia például az új vagy ismeretlen ételektől való félelmet jelenti.
Ez egy természetes és megszokott reakció, a gyerekek 2-6 éves kora közötti időszakban megfigyelhető állapot. Ez az az időszak, amikor a gyermek önállóvá kezd válni az ételválasztásban és az ízlelésben, e két tényező kombinációja pedig gyakorta vezet háborúskodáshoz vacsoraidőben a szülők és csemetéik között. Viszont ez is olyan, mint a biciklizés –
a sok-sok gyakorlás és türelem, valamint a biztonságot nyújtó közeg együttese egészen biztos, hogy idővel meghozza a gyümölcsét (és mondhatni, a zöldségét is).
Ahogyan idősödünk, szívesebben eszünk zöldségféléket
Őseink a gyűjtögető életforma során nagyobb valószínűséggel haltak meg vagy lettek betegek, ha keserű vagy savanyú ízű ételeket ettek. Viszont amikor édes ízeket éreztek, nem voltak veszélyben. Mondhatni, az emberiség „ráhangolódott” az édes ízvilágra, amit egyfajta túlélési mechanizmusként is elkönyvelhetünk – ezért is érezzük sokkal kellemesebbnek az édeset a keserűnél. Ez az oka annak, hogy az élelmiszergyártók folyamatosan fejlesztik azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthetik vagy eltávolíthatják a keserű ízű összetevőket az ételekből. Akkor mégis hogyan lehet, hogy ahogy idősödünk, egyre szívesebben eszünk zöldségeket? Egyrészt ma már tudjuk, hogy ami édes, az nagy valószínűséggel hosszútávon hizlaló és egészségtelen is. Másrészt a gyerekeknél legalább 10-15 alkalomra van szükség ahhoz, hogy elfogadjanak egy korábban ismeretlen ételt. Ha belegondolunk, így már nem is annyira meglepő, hogy felnőttként több olyan étel is a kedvencünkké válhat, amelyekre gyerekként rá sem bírtunk nézni.
A zöldségfogyasztás elmaradásának egészségügyi következményei
A zöldségek olyan fontos tápanyagokat tartalmaznak, amelyek egy gyermeki szervezet megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlenek, például folsavat, A-vitamint, C-vitamint, valamint élelmi rostokat. Hiányuk számtalan egészségügyi probléma forrása lehet:
- elhízás
- székrekedés
- különböző fertőzések, immungyengeség
- hátráltatott testi és szellemi növekedés, fejlődés
A gyümölcsök és zöldségek ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal is ellátnak bennünket, ezért kiemelten fontos, hogy a fejlődésben lévő szervezet különféle és változatos módon jusson vitaminforráshoz. Viszont egyes gyümölcsök kalóriatartalma magasabb, túlzott fogyasztásuk pedig súlygyarapodáshoz vezethet. Ez akkor okozhat problémát, ha a gyermek kezdetben túlsúlyos, a zöldségfogyasztás pedig gyümölcsökkel helyettesítve történik.
Ízlés kérdése
Fontos szem előtt tartanunk a kicsik ízlését is, hiszen nem mindenki szereti a zöld színű vagy az összeturmixolt állagú ételeket. A turmixolt zöldségek textúrája felnőttként sem vonzó, hasznosabb és vizuálisan is kívánatosabb lehet, ha különböző színű (és édesebb) zöldségeket, például sütőtököt, csemegekukoricát vagy répát vegyesen tálalunk zöld színű zöldségfélék mellé.
Fotó: Getty Images
Türelem, türelem, türelem
A legjobb az lenne, ha a szülők minden nap más és más zöldségeket kínálnának a csemetéiknek. Nem baj, ha a gyermek eleinte elutasítja vagy csak kis mennyiséget eszik; a kulcs az, hogy ne adjuk fel. Ahogy feljebb is írtuk, általában 10-15 ismételt alkalom szükséges ahhoz, hogy a gyermek elfogadja az új ételt. Fontos kiemelni, hogy a szülői frusztráltság nem oldja meg a problémát, épp ellenkezőleg, még több szorongáshoz és nyűgös étkezési magatartáshoz vezethet. A gyerekek egyébként nagyszerű utánzók, amit ebédidőben is érdemes kihasználni. Ha a szülő is élvezettel eszik, annál nagyobb esélye lesz annak, hogy a gyerek is élvezettel nyúl majd az ételhez. Mindez rávilágít a közös családi étkezések fontosságára is, hiszen az étkezési szokások általában a korai gyermekkorban alakulnak ki. Számtalan tanulmány kimutatta már, hogy
az együtt étkező családok körében a gyerekek sokkal nagyobb százalékban teljesítik a napi ajánlott gyümölcs- és zöldségbevitel mennyiségét.
Emellett a kicsik imádják, ha bevonjuk őket a vásárlásba vagy az ételkészítésbe, érdemes tehát szabad kezet adni nekik az apró feladatok elvégzésében, hiszen ezzel is felkelthetjük érdeklődésüket az ételek iránt.
Kiemelt kép: Getty Images
