Villámkarrier és egy betiltott könyv: Rupi Kaur, az „instaköltészet” királynője

Rupi Kaurt szokás az instaköltészet megteremtőjének is nevezni. Rövid, érzékeny női témákat feldolgozó versei először a közösségi oldalakon terjedtek, majd írásai könyvformátumban is megjelentek és milliós példányszámban fogynak. Mostanában attól hangos a média, hogy első könyvét betiltották Texasban.

Rupi Kaur indiai szikh családba született 1992-ben Pandzsáb tartományban. Négyéves volt, amikor családjával Kanadába költöztek, Toronto Brampton nevű külvárosába, ahol nagyrészt ázsiai bevándorlók laktak – itt tanult meg angolul. A Waterloo Egyetem írás és retorika szakos hallgatójaként, 21 évesen írta első verseskötetét, amelyet ő is illusztrált és adott ki magánkiadásban 2014-ben. A milk and honey (a direkt kisbetűvel írt tej és méz) című kötet ekkor nem váltott ki különösebb visszhangot, a fordulat akkor következett be, amikor az egyre nagyobb követőtáborral rendelkező Kaur elkezdte Instagramon megosztani a kötet verseit.

Az instaköltészet vajon mi?

Zene voltam
de te levágtad a füledet.

Ez egy Rupi Kaur-vers. Rövid, a nőiség megélésével kapcsolatos versei egycsapásra hihetetlen népszerűségre tettek szert, milliók lájkolták és osztották meg a műveket. Rengeteg – főleg fiatal – nő rezonál a témáira, amelyek között hangsúlyos szerepet kap a szerelem, a vágy, a veszteség, a trauma, a gyógyulás, a nőiség megélése és a nők helyzete, az önelfogadás. Kaur folyamatosan teszi fel az Intagramra a verseit és a hozzájuk készített illusztrációkat, az oldalnak jelenleg 4 és fél millió követője van. Az instaköltészet jelensége nagyon sok kérdést vet fel és élénk vita kíséri.

Egyesek szerint az Instagramra posztolt versek újjáéleszthetik a költészetet, népszerű és könnyen hozzáférhető terepet biztosítva a manapság kevésbé divatos versolvasásnak.

Az optimisták abban bíznak, hogy a könnyen fogyasztható instaversek majd „berántják” az olvasót, és a fiatalok kedvet kapnak a „hagyományos” versolvasáshoz is

Az instaversek értéke

Adódik a kérdés, vajon értéktelenebb lesz-e egy vers attól, hogy mainstream platformon jelenik meg? Ki akar majd ezután igazi verseskötetet venni? Elsőre logikusnak tűnhet, hogy ami már megjelent  a nyilvánosság előtt, ráadásul ingyen, azt valószínűleg nem fogják túl sokan megvásárolni nyomtatott formában. Rupi Kaur verseskötetei viszont elképesztően magas példányszámban fogynak, ami azt mutatja, hogy minél ismertebb valaki – a közösségi médiának köszönhetően – annál többen veszik a könyveit. Kaur verseinek színvonaláról egyébként megoszlanak a vélemények. A rajongótábor nagysága önmagáért beszél, és a Guardiantől a New York Times-ig méltató kritikákkal találkozunk.

Ugyanakkor vannak olyanok is, akik szerint csak egy túlhájpolt jelenségről van szó és a versek leginkább az interneten keringő, sablonos „coelhói életbölcsességekre” hajaznak.

A végső döntés természetesen az olvasóé, az azonban vitathatatlan, hogy a Kaur által megjelenített témák nagyon aktuálisak és sokak fogódzót találnak a verseiben.

Botrány és brandépítés

Érdekes kérdés, hogy Kaur versei vajon önmagukban is megállnák-e a helyüket, az őt övező médiafelhajtás nélkül. Mert hogyan is lett hirtelen pár százból milliós követőtábora Kaurnak? Először nem a versek miatt. Egy botrányosnak titulált fénykép indította el a lavinát: Kaur egy egyetemi kurzusra készített fotósorozatot a menstruáció témájáról és feltöltött magáról egy képet az Instagramra, amin egy vérfolt látható a mackónadrágján, az „átázás” sokak által ismert jelenségét illusztrálandó. A képet az Instagram sértőnek találta, ezért eltávolította, Kaur újra kitette, az Instagram újra leszedte, végül aztán Kaur egy hosszú kommentben fakadt ki az eset miatt – és tulajdonképpen ez tette híressé. Hirtelen a nők védelmezőjét látták benne, aki kiáll az olyan teljesen természetes dolgok mellett, mint például a menstruáció felvállalása és az arról való normális párbeszéd. Ekkor ugrott meg a követőinek száma, és ekkor kezdte el posztolni a verseit.

Kaur azóta is hihetetlenül ügyesen menedzseli magát és a brandjét. Evening with Rupi nevű estjével a világ körül turnézik, a nyári amerikai és kanadai állomások után ősszel Európába látogat. A webshopján a verseskötetek mellett a pólóktól kezdve a tollakon át a verseit megjelenítő fali képekig mindent lehet kapni. Rupi Kaur mára egy jelenség, egy fogalom, aki bármit is ír le, arra odafigyelnek és súlya van.

Rupi Kaur az egyik legnépszerűbb amerikai tévéshow, a Tonight Show felvételén Jimmy Fallonnal 2018. június 25-én (Fotó: Andrew Lipovsky/NBCU Photo Bank/NBCUniversal via Getty Images via Getty Images)

A legsikeresebb élő költő

Kaur versei letarolták a közösségi médiát, és erre felfigyelt egy nagy könyvkiadó is: újra kiadták Kaur első verseskötetét, amely ezúttal már óriási példányszámban fogyott. Ezt hamarosan követte a the sun and her flowers (a nap és az ő virágai) című második kötet, majd a legújabb, a home body (otthon test).

Ezek a vers-és prózagyűjtemények tízmilliós példányszámban fogytak és több mint 42 nyelvre fordították le őket.

Csak hogy érezzük ennek a súlyát: a szakma által elismert (például Pulitzer-díjas), illetve a közönségkedvencnek számító kortárs költők verseskötetei általában néhány tízezer példányban kelnek el.

Női témák, férfi fordító

Kaur mindhárom kötete megjelent magyarul, így aki az Instagram pörgetése és az eredeti angol szövegek felfedezése helyett inkább magyarul ismerkedne a versekkel, megteheti. Érdekes, hogy a speciális női témákban bővelkedő könyveket nem egy nő fordította. Mindhárom Kaur-kötetet Kamper Gergely ültette át angolról magyarra. Az első kötet kapcsán Kamper a dreamworld books blognak adott interjúban be is vallotta, hogy a szöveg olyan mértékben magáról a nőiségről szól, hogy talán valóban jobb lett volna, ha egy fiatal nő kapja a feladatot. Ugyanakkor Kamper rutinos fordítóként nem híve annak, hogy bizonyos szövegeket férfi vagy női fordítónak kéne kapnia, mivel szerinte ez a szakma legnagyobbrészt az empátiáról szól: a fordítónak bele kell helyezkednie egy szerző világába és ez nem volt másként Rupi Kaur versei esetében sem. Míg Magyarországon szabadon élvezhetjük Kaur műveit, a világ más pontjain éppen azok betiltása miatt folyik a harc. 

Mi kell ahhoz, hogy betiltsanak egy könyvet?

Az Egyesült Államok egyes részein nem sok. Az indiai-kanadai költő Instagram oldalán nemrég hosszan kifejtette, miért találja szomorúnak és problémásnak, hogy első kötetét Texas állam egyes részein betiltották és Oregon állam is ezen dolgozik éppen. Arról a könyvről beszélünk, amelyből több mint ötmillió példányt adtak el, 39 nyelvre fordították le és 77 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját. A könyv ellen felhozott kifogás az, hogy olyan témákat is érint, mint egy fiatal nő által megtapasztalt szexuális bántalmazás és erőszak. Kaur szerint a tej és méz betiltása félelmetesen ijesztő, figyelembe véve azt a tendenciát is, hogy egyre több irodalmi mű kerül tiltólistára. A könyvek betiltása nem más, mint a kultúra betiltása – írja Kaur az Instagramon. „Megszakad a szívem” – mondta az esetről ABC News Live-nak adott interjúban. Kaur hangsúlyozta, hogy a fiatal lányokat és nőket azért szólítják meg a verseskötetei, mert hasonló élményeik vannak, különösen ami a szexuális visszaéléseket és a női mivoltuk miatt elszenvedett erőszakot illeti. Éppen ezért nagyon sajnálja és nyugtalanítónak tartja, hogy pont ezekre hivatkozással tiltották be a kötetet.

„Fiatal nőknek és férfiaknak jelentett biztonságos menedéket ez a könyv, ahová saját, szexuális bántalmazással kapcsolatos élményeik elől menekülhettek. Szomorú, hogy ezt a biztonságos kikötőt most elvették tőlük” – írja Kaur. 

Ennek ellenére a költő reméli, hogy tovább tud dolgozni a könyvtárosokkal és tanárokkal az érintett államokban és találnak megoldást arra, hogy feloldják a tilalmat és a könyvek visszakerüljenek az osztálytermekbe. Ezt egyébként az ottani szülők közül is sokan szorgalmazzák. Egy oregoni iskolai könyvtáros, Miranda Doyle véleménycikkében idézett néhány, a könyv mellett kiálló kommentből, amelyeket egy helyi, privát Facebook-csoportban osztottak meg: „Mindannyian egy vacak kis könyvtől akarjátok megvédeni a gyerekeiteket, nem pedig azoktól a helyzetektől, amikről szó van benne”. „Hadd olvassák el a diákok, ha akarják. Elég idősek ahhoz, hogy tudjanak erről a témáról, vagy akár saját tapasztalatuk is legyen róla, de talán nem ismernek olyan megbízható embert, akihez fordulhatnának”. Doyle hivatali statisztikákkal is alátámasztotta a könyv által érintett témák aktualitását: legalább háromból egy nő és négyből egy férfi él át szexuális erőszakot, és minden harmadik ilyen eset 11 és 17 éves korban történik. Doyle szerint nagyon rossz lenne, ha a középiskolai diákok többé nem férhetnének hozzá a könyvhöz, ami ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

Kiemelt kép: Getty Images