Fehér kenyér helyett barna, hagyományos száraztészta helyett teljes kiőrlésű, és így tovább. Ha fogyni szeretnénk, vagy csak szimplán egészségesebben étkezni, a fehér opciók helyett automatikusan a barnákat választjuk, mondván, azok több rostot is tartalmaznak, ezért ideálisabbak. Ezekhez soroltuk eddig a barna rizst is, amelyet nyugodtabb szívvel ettünk köretként, mondván, jobb a szervezetünknek, mint a fehér változata. De tényleg egészségesebb lenne a barna rizs a fehérnél? A válasz meglepő lehet.

A barna rizst alapvetően azért szokás egészségesebb opcióként emlegetni a fehér rizzsel szemben, mert teljes értékű, tehát nem finomított (hiszen csak a legkülső héját távolítják el a feldolgozási folyamat során), így jóval több növényi rostot tartalmaz. A rostok azért olyan fontosak, mert csökkenthetik a koleszterinszintet, kontrollálhatják a vércukorszintet és javíthatják az emésztést. Ám nem mindegy, hogy egy élelmiszer milyen típusú rostot tartalmaz!

Fotó: Getty Images

Kétféle rostot különböztetünk meg: vízben oldhatót és oldhatatlant. Míg az oldható rost – azáltal, hogy vizet szív fel, és géles állagúvá válik – lassítja az élelmiszerek gyors emésztését (vagyis hosszabb ideig érezzük magunkat telítettnek fogyasztása után), addig az oldhatatlan rost fizikailag kiölti a helyet a gyomorban és a belekben, ezáltal okozva teltségérzetet. A barna rizs ez utóbbit tartalmazza, így  megviselheti a bélrendszert. „A barna rizsben nagy mennyiségű irritáló hatású oldhatatlan rost van – magyarázta dr. Liz Carter természetgyógyász-orvos a Woman’s Worldnek. – A fehér rizsben nincs. Azok a pácienseim, akiknek nincs rendben a bélrendszerük, nagyon nehezen tudják megemészteni.” Aki tehát emésztési problémákkal (például hasmenéssel) küzd, annak előnyösebb az oldhatatlan rostot nem tartalmazó fehér rizs fogyasztása – és érdemes az oldható rostokban gazdag ételek (például zab, borsó, alma, árpa) beiktatása az étrendbe.

Két olyan összetevője van még a barna rizsnek, ami miatt megfontolandó a fogyasztása:

ez a népszerű fogyókúrás köret fitinsavat is tartalmaz, amelyet gyakran antitápanyagként is emlegetnek.

Egy, a The International Journal of Food Sciences and Nutrition szaklapban megjelent tanulmány szerint a fitinsav gátolja bizonyos tápanyagok felszívódását (például a vasét, a cinkét és a kalciumét), vagyis ha nagy mennyiségben juttatjuk a szervezetünkbe, vitamin- és ásványianyag-hiányt okozhat. Az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) 2014-es tanulmánya arra mutatott rá, hogy a barna rizsben több arzén is található, mint a fehér rizsben, erről a félfémről pedig évtizedek óta köztudott, hogy rákkeltő hatású. 

Bár a fehérnél mindig egészségesebb opciónak tűnik a barna, a rizs esetében a szemek feldolgozása során megszabadulhatunk a gyulladást okozó rosttól, és csökkenthetjük az élelmiszer fitinsav- és arzéntartalmát. A fehér rizs glikémiás indexe egyébként is alig magasabb a barnáénál, vagyis nem emeli meg jelentősebben a vércukorszintet. Inkább arra érdemes figyelni, mekkora adagot teszünk belőle a tányérunkra.

Kiemelt kép: Getty Images