Manapság már megszokta a szem, és teljesen elfogadott, hogy nyáron csinos szettekhez, sőt van, aki menyasszonyi ruhához is gyógypapucsot húz, de nem is olyan régen, olyan 10 évvel ezelőtt azért ez még elég erős állításnak számított. Emlékszem, 2011, 2012 lehetett, amikor egy kora nyári napon úgy döntöttem, hogy nem kísérletezek tovább a mindenféle, akkoriban divatosnak számító papucsokkal és szandálokkal – keskeny lábfejem és harántsüllyedésem úgyis csak a megfelelő talpazattal kialakított, lehetőleg csak a fűzős, tépőzáros vagy több pántos lábbelik viselése közben érzi jól magát. Fogtam az otthon hordott Scholl papucsomat, és kineveztem utcai viseletté. Cipőválasztásom nem aratott osztatlan sikert: volt, aki megbámult, volt, aki beszólt, a baráti társaságban azóta is egyfajta vicc, hogy még ünneplős gyógypapucsom is van (egyébként van, lakk, kicsit platform talpú, nagyon szép!). Persze választásomban közrejátszott, hogy számomra esztétikailag is kielégítőek ezek a lábbelik, különösen a Birkenstockok kicsit bumfordi, mégis minden szetthez passzoló formája.
Nem tartott azonban sokáig az, hogy furán néztek rám: egy-két évre rá véres kardként cipeltem magammal a brit Vogue magazin azon számát, amelyben egy divatanyagban gyógypapucs volt a modell lábán a high fashion ruhadarabok mellett – mi ez, ha nem divattörténelmi pilanat, a szemem előtt kanonizálódott kedvenc papucskám! Ha a brit Vogue divat- és főszerkesztőjén is átmegy, akkor nekem aztán senki nem szólhat be! Azóta ott tartunk, hogy már nem csak, hogy nem ciki, de még zoknival sem(!!!) ciki felvenni egy gyógypapucsot – ezt az És egyszer csak…-ban a főszereplő legitimizálta egyszer, s mindenkorra, amikor a sorozatban zoknival viselte a karaktertől egyébként teljesen szoktalan Birkenstockot.
A gyógypapucs marad
Nem kérdés hát, a gyógypapucsok itt vannak, és maradnak, elvégre a divat nem korlátozódik a ruházatra, és nem jelent egyet a kényelmetlennel: divatosnak lenni annyit tesz, mint kapcsolódni a korszellemhez. És egyébként is, a világjárvány közben gyakorlatilag a pizsama is nappali viseletté szelídült, alapvető élményünkké vált a home office és a kényelem, szóval
nekünk aztán senki ne mondja meg a pandémia lecsengésével sem, hogy mikor mit és mivel viselhetünk.
Egyébként a gyógypapucsok, azon belül is a Birkenstock már az 1960-as években megkezdte hódító körútját, amikor a hippik elkezdtek szandálban és papucsban járni. A mainstream divatba persze ekkor még nem került be, ahogy akkor sem, amikor az 1990-es években az X generáció akkor még huszonéves tagjai újra felfedezték maguknak.
A nagybetűs divattal való karmikus összecsapás akkor következett be, amikor Phoebe Philo divattervező a Celine márka 2013-as tavaszi/nyári kollekciójához szőrmével bélelt Birkenstockban küldte ki a modelleket a kifutóra – méghozzá bársonyból, szaténból készült ruhák és zakók társaságában. Azóta sok gyógypapucs lejött már a futószalagról, és egy sor divatház kijött a maga Birkenstockos kollekciójával: Rick Owens, Jil Sander, Proenza Schouler, a Valentino, újabban pedig a tűsarkú tipegőkkel azonosított Manolo Blahnik is. Utóbbiból egy bőrből készült darab 225 ezer forint körül áron fut, és mondanunk sem kell, több modell már sold out a márka oldalán. Sőt, létezik a Birkinstock nevű, brooklyni székhelyű MSCHF márka, ami fricskát mutatott az Hermès Birkin fantázianevű, egyébként elképesztően drága modelljének, és elkezdett valódi Birkin táskákból Birkenstock jellegű gyógypapucsokat gyártani – amelyek ugye épp, hogy nem exkluzívak, hanem pont a divat demokratizálódásának megtestesült szimbólumai. (A Birkinstockról egyébként itt írtunk hosszabban.)
Természetesen nem csak a Birkenstock és a Scholl jön ki mindig újabb, színesebb és csábítóbb modellekkel az alapdarabok mellett. Ott van például a magyar Batz márka, amelyik idén Vágó Réka cipőtervezővel rukkolt elő egy nagyon is mutatós nyári kollekcióval; a Cosy Step modellek japán stílust idéző csomói variálhatóak, így olyan, mintha rögtön két papucsot is venne az ember. Igazából szinte már minden, lábbelit is gyártó márka piacra dob egy-két utcai gyógypacskert, úgyhogy ízlésbeli különbségek ide vagy oda, a gyógypapucs győzött, és úgy tűnik, már marad is.
Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu