Röviden: úgy, hogy minél nagyobb tudatosságra törekszünk.

A csapból is az adatvédelem folyik, sütikről és hozzáférésekről szóló engedélykérő üzenetek ugrálnak fel egymás után a böngészőben – ezeket, ha esetleg még szeretnénk is szabályozni, az átláthatatlan, jogi szövegek láttán a legtöbben inkább leteszünk róla.

Az esetek többségében ezzel nem sodorjuk komoly veszélybe magunkat, hiszen a vállalkozások többsége nem kíván visszaélni az adatainkkal, viszont mindig akadhatnak közöttük olyanok is, amelyek árucikknek tekintik a felhasználót, aki önként és dalolva oszt meg magáról szinte bármit a tudta nélkül – csupán azáltal, hogy használja saját mobiltelefonját.

A telefonokon keresztül ma már az internetkapcsolatnak és a cellainformációknak köszönhetően tökéletesen le tudják profilozni, hogy merre járunk, hol dolgozunk, mi érdekel minket, mit ebédelünk (rendelések, böngészések, fotók alapján). Feltérképezik a kapcsolati hálónkat, monitorozzák az egészségi állapotunkat az app-okban rögzített adatok alapján, be tudják azonosítani a politikai, vallási nézeteinket – és ehhez még csak lájkolnunk sem kell semmit…

A legnagyobb veszély azonban kétségkívül abban rejlik, hogy nem ritkán a jelszavainkhoz, bankkártya-adatainkhoz is hozzáférnek.

Fotó: David Švihovec/Unsplash

Bárkivel megtörténhet

„Én csak egy kisember vagyok, miért akarná bárki feltörni a fiókjaimat, ellopni a bankkártya-adataimat?” – vélekednek sokan. Rossz hír számukra, hogy a robotok, zsarolóvírusok és egyéb automatizált megoldások nem válogatnak. Ahol rést érzékelnek a biztonsági rendszerben, ott bejutnak és megkeserítik a felhasználók életét. Persze előfordul, hogy konkrét személyt céloznak, de ez arányaiban sokkal ritkábban fordul elő, mint gondolnánk.  

Szerencsére a legtöbbször azonban nem ennyire drámai a helyzet. A különböző applikációk fejlesztői többnyire BIG DATA adatbázisokat építenek a felhasználókról megtudható információkból, mindezt pedig arra használják, hogy leprofilozzák őket, és hirdető cégeknek, csoportoknak (akik például politikai befolyásolásra használják fel mindezt) adják el a kinyert információt.

Mit tehetünk a mértéktelen adatgyűjtés ellen? 

Nagyjából semmit – a legtöbb oldal és applikáció használatával kénytelenül beleegyezünk, hogy bizonyos szintű adatgyűjtésben segédkezzen mobilunk.

Az app használatával akkor is beleegyezünk mindenféle adatgyűjtésbe, ha előtte alaposan átolvassuk a hosszú, bonyolult, jogi szaknyelven megfogalmazott adatkezelési szabályzatokat, felhasználási feltételeket. Ezzel annyit érünk el csupán, hogy nagyjából tudhatjuk, mihez adtunk hozzáférést.

Fotó: ROBIN WORRALL/Unsplash

A valódi, digitális veszélyekkel szemben azonban van esélyünk!

Forgács András, az Emlékmentő mobiladat-mentési vezetője azt javasolja, hogy: 

• Ne fogadjunk el minden cookie-t (sütit). Sok weboldalnál lehet állítani, hogy csak a szükségeseket, vagy azokat sem engedélyezzük, érdemes azt a plusz 1 kattintást megtenni.
• Az applikációk telepítésénél nézzük meg, mihez kér hozzáférést a program. Egy zseblámpának nem kell fotókhoz vagy böngészési előzményekhez hozzáférnie!
• Sok applikációban beállíthatjuk már, hogy mellőzze az adatgyűjtést. (Bár ez nem garancia rá, hogy valóban nem továbbítja az adatokat.)
• Jól hangzik, hogy anonim módon gyűjt adatokat egy szoftver, a felhasználás szempontjából viszont teljesen mindegy, hogy Szabó János néven, vagy egy 20 karakteres számsorként azonosítanak minket a rendszerben. Ne dőljünk be ennek az ígéretnek!
• Gondoljuk át, mit osztunk meg közösségi felületeken, chat alkalmazásokban – ami egyszer felkerül a netre, annak örökre nyoma marad!
• Néha hagyjuk otthon a telefonunkat, és élvezzük az élet szépségeit nélküle, egyfajta digitális detoxikálásként.
• Ahol csak lehet, használjunk kétlépcsős azonosítási lehetőségeket – ezzel megnehezítjük a fiókok feltörését, a bankkártyánkhoz való hozzáférést.
• A lehetőségekhez mérten használjunk különböző, erős jelszavakat, és időnként változtassuk meg ezeket (például a banki alkalmazásoknál, levelező rendszereknél, Facebook és egyéb közösségi platformoknál).

+ 1 legyen biztonsági mentésünk! Bármikor elveszíthetjük, vagy tönkre mehet mobiltelefonunk, és vele együtt elveszhet minden, amit addig azon tároltunk. Érdemes beállítani az automatikus biztonsági mentést, és néhány havonta számítógépre is lementeni a multimédiás tartalmakat, névjegyeket – és persze a jelszószéfeket.

Kiemelt kép: Israel Sebastian/Getty Images