Úgy süt a nap, mint nyár közepén, pedig még csak május van. Előkerültek az ujjatlan blúzok, a sortok és a papucsok, a szabadon hagyott bőrfelületeknek pedig kiemelt védelemre van szüksége –az UV-sugárzás egyre erősebb, és komolyan veszélyezteti az egészségünket. A fejünket széles karimájú kalappal, a szemünket napszemüveggel, a fedetlen testrészeket pedig fényvédő krémmel óvhatjuk meg a láthatatlan ellenségtől. Bár a szakemberek nem győzik ismételni a fényvédelem szerepét, fontosságát és mikéntjeit, mégis még mindig sok tévhit él a fényvédő termékekről. Itt az ideje végleg eloszlatni őket!  

Tévhit: A tavalyi nyaralásról megmaradt naptej jó lesz még idén is

Igazság: A legtöbb fényvédő emulzió (azaz van benne víz és olaj is), ezáltal pedig hajlamosak a szétválásra. Hogy ez mennyi idő után következik be, az a termék minőségétől függ – néhány hónaptól akár több évig is terjedhet. A fényvédő krémek eltarthatósága általában harminc hónap, ám ez nem összekeverendő azzal az idővel, amely felbontás után kezd el ketyegni. Felbontástól számolva nagyjából hat-tizenkét hónapon át biztosít maximális védelmet az adott kozmetikum, utána – a levegőnek és a fénynek való kitettség miatt – elkezd jelentősen csökkenni a hatékonysága. Ha tehát tavalyi napvédővel kenjük magunkat, azzal azt kockáztatjuk, hogy a bőrünkbe bejutnak a káros UV-sugarak.

Tévhit: Az SPF-es sminktermékek kellő védelmet nyújtanak, sminkelés előtt nem kell fényvédőt kenni az arcra

Igazság: Bár számtalan alapozó, BB krém és rúzs tubusán is ott virít az SPF 30 felirat, az úgynevezett fényvédő faktor (SPF = Sun Protection Factor) csak a leégés, vagyis az UVB-sugárzás elleni védelem mértékére vonatkozik, az UVA-sugárzás ellenire (amely a bőr idő előtti öregedéséért felelős) nem. Továbbá ezeket a sminktermékeket általában – rendeltetésükből adódóan – csak vékony rétegben visszük fel az arcunkra, így nem biztosítanak kellő védelmet. Akár sminkelünk, akár nem, egy széles spektrumú fényvédő alapkelléke kell, hogy legyen a reggeli arcápolási rutinunknak. Hogy hogyan festene, ha egy fényvédős alapozót olyan mennyiségben vinnénk fel, ahogyan az tényleg védene, arról ebben a cikkben írtunk – sőt, meg is mutattuk!

Tévhit: A szórófejes napvédőket elég csak magunkra fújni

Igazság: A fényvédő spray-k rendkívül praktikusak – főleg a folyton izgő-mozgó gyerekek esetében –, hiszen néhány fújással egyenletesen fel lehet vinni a test teljes felületére a védelmet biztosító formulát. Ez eddig még rendben is van, ám a kezünk „összemaszatolásától” ez a kiszerelés sem óv meg minket, a terméket ugyanis el kell kenni a bőrön, különben nem garantált az UV-elleni teljes védelem.

Fotó: Getty Images

Tévhit: A házilag készített naptej épp olyan hatásos, mint a bolti termékek

Igazság: Ha tüzetesen végigolvassuk egy-egy fényvédő termék összetevőlistáját, a kiejthetetlen nevű, sosem hallott alapanyagok könnyen megrémiszthetnek minket. (De mindenkit megnyugtatunk, a látszat csal, ártalmatlanok.) A hirtelen rémület pedig van, akit arra sarkall, hogy inkább házilag készít magának természetes és „biztonságos” napvédő krémet. Az interneten sajnos rengeteg DIY-recept kering, vannak, akik bizonyos illóolajokra esküsznek, mások szerint egy különleges étrend is megóvhat minket a nap káros sugaraitól, ám 2022-ben már olyan erős az UV-sugárzás, hogy valóságos orosz rulett házi praktikákkal kísérletezni.

Egy 2019-es tanulmány (amely 189 Pinterest-receptúrát vizsgált) szerint a házi kutyulmányok kétharmada nem nyújt kellő védelmet, ellenben fals biztonságérzetet ad a használójának.

Amit tehát ezek a receptek garantálnak, az legfeljebb a jó esély a bőrkárosodásra (és egy későbbi, lehetséges melanómára).

Kiemelt kép: Getty Images