Az enyhe-mérsékelt elhízás, illetve túlsúly ellen jelenleg alkalmazott egyik legnépszerűbb módszer a kognitív viselkedésterápián alapul. Ilyenkor az a cél, hogy az egyén felismerje és elhagyja azokat a rossz szokásokat, amelyek hozzájárulnak a súlyprobléma kialakulásához, vagy a kudarcos fogyókúrához. A viselkedésterápián alapuló fogyókúrás módszer elemei például a táplálkozással kapcsolatos edukáció, sportolás, önmonitorozás (napló vezetése az étkezésről és a mozgásról), baráti támogatás a kilók elleni harcban.

Ma már látszik, hogy önmagában az evési szokások megváltoztatása és a több sport eredményes kombináció lehet a testsúly csökkenéséhez, az igazi nehézséget pedig az új testsúly megtartása okozza. A viselkedésterápiás fogyókúra hosszútávú hatékonysága ugyanis nem valami fényes, az emberek többsége néhány éven belül visszahízik a kiinduló testsúlyára. Ennek egyetlen ellenszere a teljes életmódváltás folyamatosan kalóriaszámolással és rendszeres sporttal, erre azonban nem feltétlenül alkalmas mindenki. Ezt ismerte fel egy tudóscsoport, akik új alternatívát kínálnak azok számára, akiknek beletört a bicskájuk az eddig ismert fogyókúrás eljárásokba.

Fotó: Getty Images

Az új módszer

A Newatlas által bemutatott új tanulmány szerzői felvázoltak egy alternatív módszert, amely az éhségingerre erősen érzékeny emberek elméjét átképzi arra, hogy ellenálljon az étel utáni sóvárgásnak, és kimutatták, hogy ez hatékonyabb lehet a súlycsökkenés hosszútávú megőrzésében, mint a többi, most divatos – például a viselkedésterápián alapuló – eljárás.

A  San Diegó-i Kaliforniai Egyetem tudósai által kidolgozott kísérleti fogyókúrás beavatkozást olyan emberek számára tervezték, akik erős belső éhségérzetet tapasztalnak és nehezen tudnak ellenállni az ételnek.

A „viselkedési fogékonyság elmélet” azon az elképzelésen alapul, hogy a genetikailag öröklött étvágybeli tulajdonságok és az aktuális táplálkozási környezet együtthatása megnöveli az elhízás kockázatát egyeseknél.

„Vannak olyan egyének, akik nagyon erőteljesen reagálnak az éhségérzetre. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak ellenállni az ételnek és/vagy nem tudják abbahagyni az ételen való gondolkodást. Ezek az emberek nem mennek sokra a viselkedésen alapuló fogyókúrás készségekkel, ezért egy alternatív megközelítést terveztünk ennek a klinikai igénynek a kielégítésére” – mondta Kerri N. Boutelle, a tanulmány egyik szerzője.

Boutelle és munkatársai a viselkedési fogékonyság elméletét használták a fogyás újszerű megközelítésének alapjául. A tudóscsoport az „Ingerek Szabályozása” nevet adta a beavatkozásnak, és pszichoedukációval tanítja az alanyokat például olyan helyzetek, gondolatok, hangulatok és környezeti tényezők felismerésére, amelyek túlevéshez vezetnek, valamint tapasztalati tanulással fejleszti a pszichológiai megküzdési készségeket az ételjelzésekre való érzékenység csökkentésére és a sóvárgás elviselésére.

Eszerint megtanulhatjuk kezelni a ránk törő éhségérzetet, és technikákat fejleszthetünk ki az étel utáni sóvárgás legyőzésére.

Ennek során a páciensek figyelték az étkezések előtti és utáni éhségérzetüket, illetve azt, hogy az éhségszint hogyan változik például a hangulatuktól függően. A program során azt is vizsgálták, hogyan reagálnak az alanyok az általuk nagyon kívánt ételekre olyankor, amikor egyébként már teljesen jóllaktak, valamint megküzdési készségeket alkalmaztak a sóvárgásnak történő hatékony ellenállás érdekében.

Fotó: Getty Images

Hatékonyan a visszahízás ellen

A vizsgálatban részt vevő 271 túlsúlyos felnőtt 12 hónapon keresztül 26 csoportos kezelésen vett részt, és azt a feladatot kapták, hogy hetente legalább 150 perc közepes vagy erős intenzitású testmozgást végezzenek. Az alanyokat ezután véletlenszerűen különböző kezelési csoportokba osztották. Voltak, akik az „Ingerek Szabályozása” beavatkozást próbálták ki, mások viselkedésterápián alapuló fogyókúra programot csináltak végig szigorú diétával és meghatározott kalóriamaximummal, egy harmadik csoport az előző két módszert kombinálta, továbbá volt egy kontrollcsoport is, akik táplálkozási képzést, társas támogatást és mindfulness tréninget kapott. A 24 hónappal későbbi utókövetések azt mutatták, hogy a súlycsökkenés hasonló volt az „Ingerek Szabályozása” módszer és a viselkedésterápiás fogyás résztvevői között. A tudósok azonban azt találták, hogy az utóbbi csoport könnyebben visszahízott a későbbiekben, míg

az „Ingerek Szabályozása” program résztvevői képesek voltak stabilizálni a testsúlyukat, és nem kúsztak vissza rájuk a leolvadt kilók.

„Eredményeink arra utalnak, hogy az „Ingerek Szabályozása” által megcélzott, étvágyra ható mechanizmusok különösen kritikusak lehetnek a fogyás szempontjából azoknál az egyéneknél, akik nehezen állnak ellen az ételnek, és felhasználhatók lehetnek egy személyre szabott orvosi megközelítésben” – mondta Boutelle.

Bár csak egy kísérleti tanulmányról van szó, a tudósok szerint az eredmények azt mutatják, hogy az „Ingerek Szabályozása” módszer hatékony megközelítés lehet a súlycsökkentés terén a falásrohamokra hajlamos felnőttek számára. Azoknak, akik más módszerekkel nehezen tudják kontrollálni testsúlyukat, ez a technika hatékony alternatívát jelenthet. „Azok az egyének, akiknek segítségre van szükségük a fogyáshoz, de a viselkedésterápián alapuló fogyás nem vált be nekik, kipróbálhatják az „Ingerek Szabályozása” programot, ha úgy érzik, hogy nehezen tudnak ellenállni az evésnek, vagy ha soha nem érzik jóllakottnak magukat” – javasolta Boutelle.

Kiemelt kép: Getty Images