Milkó fáradhatatlan kisfiú, és ezt szó szerint értsék, ha játszóterezésről van szó, soha, soha, de soha nem fárad el. A többi óvodáskorú gyerekhez hasonlóan többet mozog, mint egy élsportoló. Egyszer egy NBI kosaras megpróbálta teljesíteni egy óvodás napi mozgásadagját – nem bírta, kifulladt. 

Milán mozaikcsaládban él, tehát összesen nyolc – még aktív korú – nagyszülő próbál lépést tartani vele. A minap a férjem büszkén újságolta, hogy kifárasztotta a Hajógyári-szigeten, egy elpilledt kisfiút szállít haza a szüleihez. Milkó aznap még lenyomott egy biciklitúrát (pótkerék nélkül) és egy ugrálóváras programot. 

A boldog gyerekek mellett valamilyen rejtélyes módon a fáradt felnőtt is úgy érzi, az élet kaland. Dagadó vitorlákkal és delfinekkel kezdődik, és valamilyen Robinson-szerűségben folytatódik. Aztán… 

Aztán valami megmagyarázhatatlan történik. 

A Bristoli Egyetem tanulmánya szerint hat és tizenegy éves korunk között valamikor az élsportolókat is megszégyenítő energia, huss, elszáll. A hintán, ég és föld között, még megvolt. Az iskolapadban már nyoma sincs.

Hogyan lehetne ezt a szupererőt visszaszerezni? Ezen a héten erre a kérdésre is keressük a választ (16. oldal).

Vannak, akik szerint a boldog gyerekkor záloga, hogy a gyermeket megtiszteljük azzal, hogy komolyan vesszük.

Küldd el imádott gyermekedet az útra! – tanácsolja az ősi japán közmondás. A kawaii ko aranyos kisgyereket jelent, a tabi wo saseyo pedig hogy engedd útjára! A japán nagyvárosok utcáin vászonkalapos, hátizsákos hat-hét évesek cikáznak teljesen egyedül, lógó cipőfűzővel, unott arccal várnak a metróra, leplezetlen kíváncsisággal bámulnak a felnőttek arcába. Japánban, ahol – azért tegyük hozzá, nagyon jó a közbiztonság – úgy tartják, hogy az önállóság a legnagyobb ajándék, amit szülő a gyermekének adhat. 

Hasonlóan gondolkodnak a finnek is. Meglepő módszerrel húzták ki pár évtizede hanyatló iskolarendszerüket a kátyúból: eltörölték a stresszt. Mindenfajta teljesítménykényszert száműztek az iskola falai közül, még az érettségi előtt állók sem magolnak otthon napi negyedóránál többet. A PISA-felméréseken így is évről évre a legjobb eredményeket érik el.

A finn iskolamodell, a peruskoulu, a japán kawaii ko ugyanazt jelenti: ha valaki bizalommal fordul felénk, fáradhatatlanok és legyőzhetetlenek leszünk.