A Profession.hu megbízásából készült friss kutatás ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet és most is sokan terveznek továbblépni. Nemrég a Nők Lapjában is fejtegettük, hogy vajon mi lehet az ötvenes nők (élet- és) pályamódosításának oka. 

A pályaelhagyók negyede visszatérne eredeti hivatásához

Az 1 000 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás eredménye alapján a legtöbb pályaváltó 2-5 évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók huszonöt százaléka, 5-10 évvel ezelőtt húsz százaléka, 10 évnél régebben pedig huszonkét százaléka váltott pályát.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan 1-5 évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, tizennyolc százalékuk azonban bő 10 év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti, vagy korábbi területét. Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé már nem fog visszatérni az előző szakmájához.

Fotó: Ellicia/Unsplash

A munkavállalók 30 százaléka sosem gondolt a pályaváltására

A kutatásban résztvevők kevesebb mint harmada még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző. Hét százalékuk a felmérés idejében tervezte, hogy nem egy adott szakmán belül vált munkahelyet, hanem egy teljesen új területre igazol át, míg további huszonhét százalékuk ugyan gondolkodott már pályája elhagyásán, de egyelőre nem hozta meg a döntést. Körükben felülreprezentáltak azok a 30-39 évesek, akik 11-20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50-59 évesek.

A többség azonban már legalább egyszer módosított a pályáján – ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.

Miért hagyják ott a szakmájukat a munkavállalók?

Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket, közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést; 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében, s ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt, amit sorrendben az új képzettség megszerzés miatt történt pályaváltás követ. Tizenhét százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelye és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban, például ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állásuk, leállt a szektor, ahol addig dolgoztak.

A munkavállalók öt százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig négy százalékuk volt kénytelen váltani.

Akik szakterületen belül váltottak

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre. Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, tízből négy válaszadó szerint azonban ez a lépés mégis megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés, vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Állásváltást leginkább ösztönző tényezők a magasabb bér, a jó csapat, valamint az idő- és térbeli rugalmasság. A fizetéssel, mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka, vagy jobban érzi magát. Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy közelebbi/jobb helyen lévő vállalatot.

Hányszor váltunk állást életünk során és mennyi ideig maradunk egy helyen?

A munkahelyváltás tendenciáját vizsgálva elmondható, hogy önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg. Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen; a 60-65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt, azonban

a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb, mint 1 hónapot töltött egy vállalatnál.

Az egy munkahelyen egyhuzamban ledolgozott idő szignifikánsan változik a kor és az iskolai végzettség tekintetében: az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Fotó: Christina @ wocintechchat.com/Unsplash

Hol keresünk új munkahelyet?

Érdekes, hogy a kutatás szerint mindössze két év elég volt ahhoz, hogy a kapcsolati tőke a legfontosabb hírforrásból a dobogó harmadik helyére csússzon; a váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz új lehetőségek után, ezt követi népszerűségben a Facebook, és csak harmadik már az ismerősi kör. 

Kiemelt kép: LinkedIn Sales Solutions/Unsplash