Magyarországon a legfrissebb felmérések szerint 35-40 ezer embert érint a „reszkető bénulásnak” is nevezett Parkinson-kór. Noha a betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, a korszerű kezeléseknek köszönhetően a beteg akár hosszú évekre visszakaphatja gondtalan életét.
A legegyszerűbb feladatok, mint a székről való felállás, az evés, egy ajtó kinyitása is kihívás elé állítják a Parkinson-kórban szenvedőket. A kór egy lassan előrehaladó, és sajnos megállíthatatlan degeneratív idegrendszeri betegség, az orvostudománynak hála azonban mára rengeteget tehet a páciensért egy jó szakember. A cél a betegség lehető legkorábbi felismerése, hogy minél tovább lehessen fenntartani a megfelelő életminőséget.
Szaglászavarral kezdődhet
„A Parkinson-kórt sokan automatikusan és egyértelműen a végtagremegéssel azonosítják, pedig a betegek mindössze egyharmadánál alakul ki ez a tünet – tudjuk meg dr. Tóth Adrián neurológustól. – Inkább a finom mozdulatok, a kézügyesség beszűkülésére gondoljunk: öltözködéskor elkezd problémát okozni az ing begombolása, háziasszonyoknál egyre nagyobb nehézséget jelent az olyan ritmikusan ismétlődő mozdulatsorok elvégzése, mint amilyen egy tojás felverése. Nehézzé válhat a hajmosás, férfiaknál a borotválkozás. Az első tünet, amit már a környezet is észrevesz, hogy az illető lassabbá, kicsit ügyetlenebbé válik. Mivel a betegség tünetei aszimmetrikusak, járás közben a beteg az érintett oldalon mereven maga mellett tartja a kezét, csoszogóvá válik a járása, kicsit előregörnyedt lehet a testtartása. Ezek a legelső, úgynevezett motoros tünetek, amelyeknek oka az, hogy jelentős dopamin hiány alakul ki a központi idegrendszerben a dopamintermelő idegsejtek károsodása miatt. Erre a vegyületre általában örömhormonként gondolunk, azonban más, nagyon fontos funkciója is van: üzenetet szállít, hírvivő, fontos agyi ingerületátvivő anyag. A mozgató idegsejtek is dopaminon keresztül kommunikálnak egymással. Hiába küldi tehát agyunk az üzenetet arról, hogy most felállnánk, az ingerületátvivő dopamin hiányában üzenetünk nem megfelelően ér célba. Az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően részletesebben megismertük a betegség patológiai hátterét, és látjuk, hogy ez nem tisztán mozgászavar, jóval komplexebb jelenségről van szó. Számos nem motoros tünete is van a kórnak, amelyek már jóval a mozgásbéli tünetek megjelenése előtt kialakulhatnak: szaglászavar, szaglásvesztés, székrekedés formájában. Ezek a panaszok akár 10-15 évvel megelőzhetik a legelső motoros tüneteket, érdemes tehát komolyan venni őket.”
Nem a genetika a ludas
„Úgy gondoljuk, hogy a Parkinson-kór kialakulásában kevert tényezők, genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak. Néhány olyan génmutációt ismerünk, amelyek Parkinson-kórt okozhatnak, de a betegeknek mindössze 1%-a tartozik ebbe a csoportba.
A környezeti tényezők szerepe jóval hangsúlyosabbnak tűnik. Bizonyított, hogy ahol ipari, vegyi anyagok között dolgoznak, ahol nagyobb a légszennyezettség, van fémgyártás, ott emelkedett a kór gyakorisága. Ahogyan növeli a kockázatot az is, ha a beteg vidéken, fúrt kút vizén nőtt fel, a talajba ugyanis korábban szintetikus növényvédő szerek kerülhettek. Úgy véljük, olyasmi okozhatja a betegséget, amit egyszer, valamikor életünk során »lenyelünk vagy beszippantunk«, a korai jelek, mint a székrekedés, szagláscsökkenés is ezt támasztják alá. A betegségben a Lewy-testek a rosszfiúk, ezek a zárványtestek okozzák az idegsejtek pusztulását.
