„A gyermekjogok oszthatatlanok. Minden gyermekjog minden gyermeké, és minden gyermeket megillet valamennyi gyermekjog. 30 évvel a Gyermekjogi Egyezmény magyarországi ratifikálása után ennek az alapelvnek magától értetődőnek és természetesnek kellene lennie. Még sincs így” – áll az idei, a 2021. évről szóló Gyermekjogi Jelentésében, amely már a hatodik ilyen jellegű munkája az alapítványnak. Érdemes végigböngészni a jelentést, hiszen rengeteg fontos információt tartalmaz.

Az idei jelentésből az látszik, hogy továbbra is vannak olyan gyermekcsoportok, amelyeknek súlyosan sérülnek az alapvető jogai (pl. a roma gyerekek vagy a speciális nevelési igényűek, akik száma jelentősen növekedett), és vannak olyan alapjogok, amelyektől tudatosan lettek megfosztva a gyerekek (pl. az információhoz való hozzáférés). 2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt. 

Nincs aki gyógyítsa, nincs aki tanítsa

Az oktatásban és az egészségügyben egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiány a gyermekjogok kérdését is súlyosan érinti.

Mostanra meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz.

2016. óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz. Mindez azért is óriási probléma, mert a koronavírus-járvány romló lelki egészséget, a gyermeköngyilkosságok megnövekedett számát, túlterhelődött gyermekpszichiátriákat és mentál-higiénés ellátóhelyeket hagyott maga után.

Az oktatási rendszerben a munkaerőhiány ténye már nem, a mértéke viszont még mindig vita tárgya.

A 2021/2022-es tanévben tízezerrel több elsőst mintegy ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.

A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres,  továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből. Alapvetően ez az oka annak, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban. Mindeközben 2016 óta először csökkent 1 000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek). Ebben közrejátszhat, hogy egy jogszabálymódosítás óta például az egyedülállók örökbefogadása csak kivételes esetekben lehetséges.

Kevés információ, sok probléma

A komoly társadalmi vitát kiváltó ún. pedofilellenes törvény hozadéka, hogy oktatási, nevelési intézményben szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat intézményen kívüli szervezet vagy szakember csak nyilvántartásbavétel után tarthat. Ez a nyilvántartás azonban a ma napig nem készült el, így intézményen kívüli szervezet vagy szakember nem tarthat ilyen órákat. Hogy ez adott esetben milyen információhiányhoz vezethet, jól szemlélteti a gyerekek véleményét közvetlenül megjelenítő gyermekjogi követ meglátása:

„Az iskolákból kitiltották a civil szervezeteket, amelyek betekintést segítettek nyerni a felnőtté válás és a körülöttünk lévő világ eseményeibe. A tanárok gyakran próbálják terelni a témát, ha tanórán a szexualitás mint tananyag következik, vagy átugorják, és nem is beszélnek róla, vagy nagyon nagy zavarban mesélik el, hogy mi micsoda, és hogyan is működik, ezzel azt éreztetve, hogy ez egy olyan dolog, ami nem normális…”

Hogy mennyire fontos volna a kellő információátadás, az is mutatja, hogy 2020-ban minden 50. gyereket gyerek szült. 2020-ban 92 233 gyermek jött a világra, abból

1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).

Speciális nevelési igényű gyerekek

Ugrásszerűen, 6550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben. A KSH adatai szerint, míg a 2020/2021-es tanévben 93 736 főt tartottak nyilván, addig a 2021/2022-es tanévben már 100 286 főt. Bár az SNI-s tanulók számának emelkedése már a korábbi években is jellemző volt, szakemberek szerint ezt a robbanásszerű növekedést elsősorban a köznevelési törvény 2019-es módosítása idézte elő, amelynek értelmében minden gyereknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betöltötte a 6. életévét, ezzel kizárva a rugalmas iskolakezdés lehetőségét. Az Alkotmánybíróság a fogyatékos gyermekek kapcsán kimondta a törvénymódosítás Alaptörvény-ellenességét, és előírta az SNI-s gyerekek helyzetének törvényi rendezését.

Gyermekszegénység

A szegénység – és a társadalmi kirekesztődés – a gyerekek 21,7 százalékát érinti, tehát

a magyar gyerekek közel negyede áll a szegénység és a társadalmi kirekesztődés szélén.

162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván. A szegénységben felnövő gyerekek nagyobb valószínűséggel gyengébb iskolai teljesítményt nyújtanak, és könnyebben lemorzsolódnak az iskolából, ami munkaerő-piaci hátrányokat okoz, a nehézségek pedig az egészségügyi állapotukra is kihatnak. Magyarországon családok százezreit érinti kisebb vagy nagyobb mértékben a lakásszegénység. Bár a hazai családtámogatások rendszere jelentősen összefonódik a lakástámogatással (pl. CSOK), azonban semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, így a valóban rászorulóknak nem jelent segítséget. Nem létezik olyan szabályozás, amely a gyerekes családokat segíti kilakoltatás esetén, az alternatívát jelentő családok átmeneti otthonaiban pedig nincs elegendő férőhely.

Nő a gyermekpornográfia áldozatainak száma

2021-ben 178 0–13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-as áldozatok száma (194 fő), azonban jóval meghaladja a 2019-ben áldozattá vált gyerekek számát (120 fő). A gyermekpornográfia sértettjeinek száma 2019 óta folyamatosan nő ebben a korcsoportban: 2019-ben 66 fő, 2020-ban 105 fő, 2021- ben pedig már 134 0–13 éves gyereket regisztráltak ilyen bűncselekményben áldozatként. 

A 0–13 éves kiskorúak sérelmére elkövetett leggyakoribb bűncselekmény 2021-ben is a kiskorú veszélyeztetése volt, amelyet 832 gyerek sérelmére követtek el, a második leggyakoribb pedig a testi sértés, amelynek 492 gyerek vált az áldozatává. A 14–17 évesek ellen leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a testi sértés volt (639 fő), a második leggyakoribb a lopás (604 fő), a harmadik leggyakoribb pedig a garázdaság (551 fő).

Pozitív változások

A gyermekjogi jelentés szerencsére pozitív változásokról is beszámol: erőfeszítések történtek a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, az emberkereskedelem gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme érdekében, és az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatainak meghallgatási körülményeinek javítása terén. Ez utóbbival kapcsolatban hazánkban is alkalmazni kezdik a Barnahus-módszert, amelynek célja, hogy az igazságügyi meghallgatás ne traumatizálja tovább az erőszakos bűncselekményben áldozattá vált gyermeket. A meghallgatás ezért speciálisan képzett szakértő (rendőr és később szaktanácsadó) közreműködésével történik. A 2021. január 1-től hatályos törvénymódosítás már lehetővé teszi, hogy igazságügyi szakpszichológus vagy meghatározott szaktanácsadó kérdezze ki az érintett gyermekeket, akiket eddig a rendőrség munkatársai hallgattak ki.

Kiemelt kép: Getty Images