Sisi élete legnagyobb részét utazással töltötte – kontinenseken átívelő kirándulásai során több százezer kilométert tett meg. Fennmaradt leveleiből kiderül, hogy ez nem csupán holmi úri hóbort volt részéről, hanem menekülés is egyben: állandóan igyekezett ugyanis minél távolabb kerülni az őt elnyomó és meg nem értő császári udvartól, a nagyvárosi piszoktól és zajtól. A királyné egész életében arra vágyott, hogy nyugalomban, a természethez közel tölthesse mindennapjait – gyakran meg is találta annak módját, hogy belekóstoljon a vidéki életbe. Számos utazást tett egyedül, inkognitóban, de 1857-ben férjével hivatalos körútra indult Magyarország keleti régiójában, melynek során többek között Gyula városában is megszállt az uralkodói pár.
Most, a látogatás 165. évfordulóján nyílt meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont új időszaki tárlata – melyet a Gödöllői Királyi Kastéllyal együttműködésben hívott életre a múzeum. Az Úton Erzsébet királynéval című kiállítás nemcsak a különleges vizitnek állít emléket, hanem rengeteg érdekes részletet árul el Erzsébet mindennapjairól, rendkívüli (a kor megítélése szerint botrányos) szokásairól és az őt szinte folyamatosan gyötrő lelki vívódásokról.
Fotó: A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Facebook-oldala
A látogatás körülményei
Sisi és férje, Ferenc József császár a szabadságharc leverése után mintegy nyolc évvel látogatta meg a várost. Kevesen tudják, de a honvédtábornokok közül tízen Gyulán tették le a fegyvert, hiszen a tiszti kart előbb elszállították Világosról Kisjenőre, onnan pedig Gyulára – és csak ezután Aradra, kivégzésük helyszínére. Degré Alajos huszárszázados, a márciusi ifjak egyike épp ezért fogalmazott úgy annak idején, hogy Gyuláról „a világ legnagyobb gyászmenete” indult meg Aradra.
Mindezzel együtt az uralkodói pár látogatását tisztelettel fogadták az itteniek, Sisiéket tízezer fős lovas bandérium köszöntötte, a nyolcéves Wenckheim Krisztina grófnő verset mondott érkezésükkor, az Ókígyósi (ma Szabadkígyós) Wenckheim-kastély közelében pedig hatalmas (ma is megtekinthető) diadalkaput építtettek a kivételes alkalomra. A király és királynéja a grófi család gyulai rezidenciáján szállt meg, másnap pedig bejárták az akkoriban megyeszékhelyi rangú város főbb hivatalait, valamint megtekintették a Fehér-Körös-csatornát (majd rövid látogatásuk végeztével Nagyvárad felé vették az irányt).
Mindez tehát 165 évvel ezelőtt történt – az új Sisi-tárlat ezen esemény előtt kíván tisztelegni.
De milyen különlegességeket rejt a most nyílt kiállítás?
A 2018-ban Európa legjobb múzeumai közé válogatott gyulai Almásy-kastély a Sisi-kiállításon a legtöbb műtárgyat (a tőle megszokott) interaktív módon mutatja be a látogatóknak.
Ennek egyik elemeként például egy különleges tükör előtt állva saját testalkatunkat a királyné méreteivel hasonlíthatjuk össze – de készüljünk fel rá, hogy a 172 centis magassághoz tartozó 50 kilós súly és 55 centis derék nemcsak papíron sokkoló (a királyné derékvonalán a bordáim önmagukban túllógtak – a szerk). A néhai királyné a ma elfogadott BMI-kalkulációk szerint kórosan sovány volt, ideális testsúlyához még majd’ 15 kilót kellett volna felszednie – ő azonban egész életét szigorú fogyókúrának és megszállott kalóriaszámolgatásnak, valamint finoman szólva is túlzásba vitt sportolásnak szentelte. Nem csoda folytán, vagy színtiszta genetikának köszönhetően volt hát feltűnően „karcsú” Erzsébet.
Utazásmániája mellett szépségmegszállotsága is nagy valószínűséggel mentális problémáinak tüneteként értékelhető. A kiállításon több helyen olvasható, hogy bár valóban szerette a természetet, 10-12 órán át tartó, maratoni sétáinak fő motivációja a fogyás volt. Sisi egyik legközelebbi udvarhölgye és sétapartnere Festetics Mária (akinek leveleit fiókokba rejtetve olvashatjuk a tárlaton) írásaiból kiderül, őt magát igencsak megviselték ezek a hóban, esőben, fagyban, hegyen-völgyön át végrehajtott gyaloglómaratonok – amelyeket Erzsébet társaként sajnos kötelessége volt teljesíteni.
Botrányt botrányra halmozott
Sisit a sok mozgásban gyakran zavarták hosszú szoknyái, így a kor megítélése szerint botrányosan rövidre (mai nyelven bokavillantósra) szabatta néhány ruháját – amik így már kevésbé akadályozták a folyamatos testmozgásban.
Azonban nem csak öltözködése, viselkedése is gyakran kicsapta a biztosítékot a kortársaknál – tudható róla ugyanis, hogy sokat dohányzott (főnemesi körökben ez nem volt divat), de szintén botrányai között tartják számon, hogy egy apró vasmacskát tetováltatott a vállára Tom Riley tetoválóművésszel (aki állítólag VII. Eduárd brit királyt is kivarrta anno).
Fotó: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Erzsébet nem mindennapi szépségrutinjától is sokaknak felállt a szőr a hátán – de minden poént tényleg nem lőhetünk le ebben a cikkben. Az Úton Erzsébet királynéval című tárlat egészen 2023. május 28-áig megtekinthető a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban, de a kiállítást a szervezők egész évben más rendezvényekkel tervezik majd összekapcsolni – ennek keretében például rögtön június 5-én a Nemzeti Lovas Színház ad ingyenes műsort a szomszédos Várkertben.
Forrás: GyulaKult, BekesWiki, VisitGyula, Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Kiemelt kép: Wittelsbach Erzsébet (Sisi/Sissi) bajor hercegnő, Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja magyar öltözékben Georg Raab festményén, Kunsthistorisches Museum, Bécs, Ausztria – Leemage/Corbis via Getty Images
