A Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. területén működő friss és progresszív szemléletű kiállítóhely, a Torula nemcsak a nemzetközi művészeti szcéna legfontosabb szereplőivel működik együtt, de céljuk a régió legtehetségesebb fiatal alkotóinak támogatása is. A 136 éves győri szeszgyár képzőművészettel való kapcsolata nagy múltra tekint vissza: a gyár egykori tulajdonosa August Lederer osztrák iparmágnás igazi műpártoló volt, aki szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió művészeivel, Gustav Klimttel és Egon Schielével is. Utóbbi gyakori vendég volt a gyártulajdonos győri otthonában, de Lederer a szeszgyár egyik csarnokát is Schiele rendelkezésére bocsájtotta, ebben a műteremben készültek Lederer egyik fiát és a győri „Kecskelábú” hidat megörökítő képek.
A Schiele által használt műterem a második világháború alatt megsemmisült, de a gyár egyik, ipari termelésre nem használt csarnoka most is képzőművészeti alkotásoknak ad otthont. A hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig itt működött az ország első ipari méretű torulaélesztő-gyára, innen kapta nevét az alapítványi fenntartásban működő művésztér is, mely a hazai kortárs művészeti intézményrendszer egyik legfrissebb, és egyben legprogresszívebb szereplője is.
A Torula célkitűzése, hogy Bécs-Pozsony-Budapest kulturális háromszög meghatározó kortárs művészeti kiállítóterévé váljon.
Nemcsak műtermet biztosítanak a régió pályakezdő alkotóinak, de bemutatkozási lehetőséget is, mindeközben a nemzetközi képzőművészeti szcéna legnagyobbjaival, köztük Maurer Dórával működnek együtt.
Torula művésztér (Fotó: Kiss Bálint)
Maurer Dóra
Maurer Dóra Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész 1937-ben született Budapesten. 1968-tól magyar-osztrák kettős állampolgárként vállalt szerepet a magyarországi neoavantgárd nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésében. Művészetszervezői tevékenysége mellett művészetpedagógiai munkássága is jelentős. A hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években szerepelt többek között a párizsi Centre Pompidou (Promises of the Past, 2011), a chicagói The Art Institute (Light Years: Conceptual Art and the Photograph, 1964–1977, 2011), a New York-i MoMA (Transmissions. Art in Eastern Europe and Latin America 1960 – 1980, 2015), valamint a londoni Tate Modern (Performing for the Camera, 2016) csoportos tárlatain, utóbbi helyszínen 2019-ben nyílt meg önálló retrospektív kiállítása, amely egészen 2021-ig volt látogatható. A Kunsthalle Bielefeldben jelenleg is látogatható So Sehen und Anders Sehen című önálló tárlata, művei megtalálhatóak többek között az Art Institute of Chicago (Chicago), a Centre Georges Pompidou (Párizs), a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Budapest), a Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum (Budapest), a Metropolitan Museum of Art (New York), a Museum of Modern Art (New York) és a Tate Modern (London) gyűjteményében.
Maurer Dóra (Fotó: Ember Sári)
Maurer Dóra 1982-ben Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást az ausztriai Buchberg kastély toronyszobájának „kifestésére”. A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat, de a racionális szerkesztési szabály ellenére egy különleges, szakrális tér született meg. „A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi-képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre” – fogalmazott akkor a művész. Maurer ezen Buchberg-projektjéhez kapcsolódik a Torulában most kiállított grafikai mappa (1982) és film (1983), valamint az erre az alkalomra létrehozott helyspecifikus falfestés is ennek a munkának a felelevenítése.
A Buchberg kastély toronyszobájában létrehozott mű is hozzájárult Maurer Dóra nemzetközi ismertségéhez, de a Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész azóta a kortárs képzőművészet megkerülhetetlen alakjává vált.
A világ egyik legfontosabb, kánonképző művészeti intézménye, a londoni Tate Modern, mely több alkotását is őrzi, 2019-ben önálló, retrospektív kiállítást szentelt Mauer öt évtizedes múltra visszatekintő életművének; magyar képzőművészek közül senki nem kapott még erre lehetőséget.
A magyar-osztrák állampolgárságú festő sokáig második otthonának tekintette Bécset, ahol jelenleg az osztrák főváros egyik legmagasabb épületét, a Ringturmot is az ő alkotása, a négyezer négyzetméteres Együtt című munka borítja (előreláthatólag szeptemberig).
Maurer Dóra a buchbergi missziót legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel. Azóta nem készített helyspecifikus installációt,
ilyen grandiózus alkotásra pedig az eredeti mű keletkezése óta nem vállalkozott, ezért is különösen figyelemreméltó a győri Torula Művésztérben június 11-én – a művész 85. születésnapján – nyíló Térfestés című kiállítás.
A színek és azok egymásra hatása, a fényekkel és az eltolódásokkal való játék, a mozgalmasság jellemzi ezt a munkát is. Maurer Dóra az 1982-es buchbergi festés részleteit filmen dokumentálta, mely egy grafikai mappával együtt szintén látható lesz a tárlaton.
Bővebben a Térfestés című műről
Az 1970-es években megkezdett Displacements és Quasi-képek sorozatok alkotóelvének folyamatos továbbgondolásával Maurer magyar és osztrák művészeti közeghez is szervesen kapcsolódó művészete az 1980-as évektől fogva egyre inkább a festészet felé tolódott el. A művész a Displacements-sorozat esetében nyolc alapszín felhasználásával geometrikus vonalhálókat festett meg és ezeket egymáshoz képest síkban eltolta, majd a raszterháló felnagyított részleteit később formázott alap felhasználásával jelenítette meg a Quod Libet sorozat darabjain, illetve a rendszerábra hetvenedik lépését a buchbergi kastély toronyszobájában térbe is vetítette. A térben folyamatosan változó fényviszonyok hatására Maurer ekkortól kezdte figyelni munkáinak a megvilágítás függvényében bekövetkező színváltozásait, majd ezeket a megfigyeléseket újra és újra megfestve jutott el általa „Relatív Quasi-képeknek” nevezett munkáihoz.
„Egy tér határfelületeire festett, installált Quasi-kép a szemlélés, a nézés helyett inkább szinesztétikus élményre ad alkalmat. Nem is mint művel, hanem mint környezettel lépünk kapcsolatba vele, beszivárog a képkészítést indukáló mindennapos észrevételek, meggondolások világába. Az ilyen mű az elidegenedés állapota után új kiindulási anyaggá válik, nem is a formakonstruálás, hanem a festés számára” – írta a művész ezen munkáiról, melyek elgondolása a Torulában most elkészített falfestésre is alkalmazható. „Maurer egyszerre analitikus és érzéki művészete így a néző bevonásával és aktivizálásával egy új, fiziológiai alapokon nyugvó kommunikációs csatornát teremt meg, a színek és formák nyelvén az embert körülvevő környezet és a valóság érzékelésének képességét és folyamatát tematizálja” – írja róla Rátkai Zsófia, az ELTE BTK művészettörténet mesterszakos hallgatója, akinek kutatási témája az 1960-70-es évek magyarországi művészete.
Az egyedülálló installációra reflektálva a magyar divatmárka, a NUBU vezető tervezője limitált számú, 4 különböző termékből álló kollekciót tervezett. A kollekció darabjai printelt pólók és táskák, amelyek a kiállításon és a NUBU üzleteiben és webshopján is megvásárolhatóak a kiállítás ideje alatt.
A kiállítás nyilvános megnyitó eseménye június 11-én szombaton 17:00 órakor lesz, melynek Facebook eseménye itt található.
A kiállítás július 30-ig az alábbi időpontokban ingyenesen látogatható: szerdától péntekig 15.00-19.00 és szombaton 11.00-19.00 között.
Cím: Torula Művésztér, Budai út 7, Győr 9027
Kiállítás Sisiről
A győri kiállítás is azt bizonyítja, hogy a fővároson túl is bőven vannak izgalmas kulturális programok. Nemrég írtunk például a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont új időszaki tárlatáról – melyet a Gödöllői Királyi Kastéllyal együttműködésben hívott életre a múzeum. Az Úton Erzsébet királynéval nemcsak a különleges vizitnek állít emléket, de rengeteg érdekes részletet árul el Erzsébet mindennapjairól, rendkívüli (a kor megítélése szerint botrányos) szokásairól és az őt szinte folyamatosan gyötrő lelki vívódásokról. Illetve arról, hogy milyen végletes és kíméletlen harcot folytatott a kilók ellen.
Olvass Sisi életének meglepő részleteiről!
Kiemelt kép: Fábián Éva
