Az év első öt hónapjában közel háromszor annyi repülőjegyet foglaltak a nyári időszakra a magyarok, mint 2019-ben – legalábbis ezt mutatják a Kiwi.com nevű utazási technológiai cég adatai. És ez a tendencia vélhetően csak fokozódik, hiszen egyre többen adnak le foglalást akár pár nappal az utazás előtt is. Hazánkba pedig több mint kétszer annyian foglaltak, mint 2019-ben, az eddigi adatok szerint főképp az Egyesült Királyság, Izrael és Franciaország turistái lepik el Budapest nevezetességeit. A cég adataiból az is kiderült, hogy a pünkösdi hétvégén Barcelonába repült a legtöbb magyar.

A Visa is megcsinálta a maga kutatását, amelyben elsősorban azt vizsgálták, hogy az utazások során mennyien használják fizetésre inkább a bankkártyájukat (okostelefonjukat, esetleg okosórájukat) a külföldön való tartózkodás során. A magyarok 62%-a nyilatkozott úgy, hogy külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet. (Ez a trend a világjárvány miatti korlátozások idején alakult ki, amikor a fogyasztók az online vásárlást, illetve az üzletekben az érintéses fizetést részesítették előnyben, és ezek a szokások most már a külföldi tartózkodás során is megjelennek a fizetési preferenciákban.)

Így utazunk mi

Kutatásukból egy sor érdekes adat is kiderült: arra jutottak, hogy 2022-ben

a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben terveznek három éjszakánál hosszabb időre külföldre utazni, ilyen üdülést honfitársaink közel egyharmada tervez idén.

A lengyelek, csehek és bolgárok mintegy 40%-a szándékozik hosszabb határaikon kívüli vakációra indulni. Ehhez képest a románok (50% felett), valamint a szlovénok (62%) nagyobb arányban terveznek külföldi nyaralást idén.

Rövid, hétvégi kiruccanásra a magyarországi válaszadók egyharmada készül, hasonló arányban, mint a szlovákok és a románok. Ezek az utak népszerűbbek a szlovénok (44%) és a horvátok (41%) körében. A magyar válaszadók 15%-a tervez bevásárlóutat a környező országokba, ezek célpontja pedig Ausztria (63,3%), Szlovákia (28,2%), illetve Horvátország (22,3%).

A tanulmányból kiderül, hogy a hosszabb külföldi utat tervező magyarok fele idén egyszer megy el üdülni. A megkérdezett magyarok egy csoportja ugyanakkor többszöri nyaralásra indulna: a válaszadók közel 40%-a kétszer-háromszor tervez külföldre menni. A magyarok közel fele általában több hónappal az utazás előtt tervezi meg vakációját, 20%-uk pedig körülbelül egy hónappal előbb kezdi meg az előkészületeket. A hazai válaszadók 2022. évi első számú nyaralási úti céljai: Horvátország (több mint 31%), Olaszország (közel 24%), illetve Görögország és Spanyolország (mindkettő 20% körül). A Kiwi felmérése szerint viszont idén nyáron a városok közül London a legnépszerűbb a magyar utasok körében, országokat tekintve pedig inkább Olaszország. A megnövekedett utazási kedv természetesen nemcsak a magyarokat érinti. Az Accor szállodaüzemeltető vállalat által észak-európainak tekintett öt jelentős országban – az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban, Lengyelországban és Oroszországban készített tanulmányt 6000 résztvevő bevonásával, amelyből arra jutottak, hogyaz utazók jobban értékelik az utazást és üdülést, mint valaha. A Covid-19 ellenére több mint 80 százalékuk tervez 2022-ben utazást. Nőtt a vágy a „fly and flop” nyaralás után (azaz amikor az a terv az, hogy nincs terv, csak eldőlni egy nyugágyban – a tengerparti üdülés áll a 2022-es utazási kívánságlista élén, a válaszadók 33%-a vágyik napsütésre és tengerre.

Ryanair gép az olaszországi Bergamo repterén 2022. május 8-án. (Fotó: Adam Berry/Getty Images)

Extraprofit-adó

Csütörtökön derült ki, hogy az egyik legnépszerűbb fapados légitársaság, a Ryanair elnevezte légiforgalmi adónak a magyar kormány által nemrég bevezetett extraprofit-adót (a kormány május végén jelentette be, hogy kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be), és azt fejenként 3900 forint értékben (10 euró) ráterheli az utasokra – de nemcsak az új foglalások esetén, hanem azok esetén is, amelyeket június 4-e előtt már kifizettek. A 3900 forint akkor érvényes, ha az utasok az Európai Unió területére, emellett Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába vagy Ukrajnába utaznak, az ezen kívüli országokba utazó utasoknál fejenként 9750 forint az adó mértéke. A légitársaság közleményben írta, hogy

azok az utasok, akik nem kívánják elfogadni ezt az adót, lemondhatják foglalásukat, és ebben az esetben teljes visszatérítést kapnak.

A foglalást legkésőbb 2022. június 16-ig lehet lemondani. Hogy ez hogyan érinti majd a magyarok repülési kedvét, azt egyelőre nem tudjuk, ahogy azt sem, hogyan érinti ez az utóbbi években nagy károkat szenvedett ágazatot. Közleményükben kiemelték, hogy a járvány, az ukrajnai háború és az egekbe szökő olajárak miatt az iparágban jelenleg nem létezik nyereség, éppen ezért „több mint ostobaság”, hogy a kormány különadót vet ki rájuk. A cég szerint mindez a magyar turisztikai ágazatnak és a gazdaságnak is visszafordíthatatlan károkat okoz majd. Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a kormány elfogadhatatlannak tartja a Ryanair légitársaság azon döntését, amellyel a jegyüket már megvásárló és kifizető utasokra próbál újabb terhet róni. Ezért a kormányhivatal azonnali fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben. Azt vizsgálják, hogy a légitársaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e, megsértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

 A belföldi turizmus továbbra is nagyon népszerű (Fotó: Getty Images)

És hogy mi a helyzet a belföldi nyaralással?

A járvány lecsengésével azonban nem enyhül a regionális utazási kedv sem, és ez nemcsak Magyarországra, de a teljes közép-kelet-európai piacra is jellemző, ahol egyre nagyobb teret kap a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és a keresztutaztatások is. A Szallas Group, a Google, a Previo és a D-EDGE idén alkalommal tartott közös webináriumot a kelet-közép-európai régió turizmusának jövőbeli lehetőségeiről és kihívásairól 2022. június 1-jén. Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója mutatta be az online szálláskeresési szokások változásait a Nielsennel közösen végzett legfrissebb regionális kutatásuk alapján. Mint kiemelte, 2021-re a régió minden országában (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia) több mint 90%-ra nőtt az utazási kedv. A vendégek önállóan szervezett belföldi utazásra való hajlandósága 7-18%-kal nőtt. Változás van a preferált szállástípusokban is:

a koronavírus-járvány miatt megerősödött a „non-hotelizáció”, a hotelek és szállodák helyett a különálló, magán apartmanokat és vendégházakat választó trend.

Szigetvári arról is beszélt, hogy a digitalizáció egyre fontosabb a régióban. Tehát nemcsak fizetni fizetünk digitálisan, de már a szállásainkat is egyre inkább online intézzük. „A kelet-közép-európai turizmus az online foglalások felé tolódott el, 2014 és 2022 között az online bruttó foglalási érték aránya belföldön 27%-ról 56%-ra, a beutazó turizmus szegmensében pedig 40%-ról 65%-ra nőtt – mondta a vezérigazgató. – Becsléseink szerint 2026-ra az online bruttó foglalási érték aránya belföldön az idei 56%-ról 63%-ra, a beutazó turisztikai szegmensekben pedig a 2022-es 65%-ról 97%-ra nő.”

Kiemelt kép: Getty Images