A kutatások azt sugallják, hogy az apai szeretet hatása a gyermekek fejlődésére nézve pontosan ugyanolyan fontossággal bír, mint az édesanyáké. Ennek ellenére még mindig vannak, akik a modern apaszerep helyett a hagyományosat képviselik. A közelgő apák napja alkalmából nem árt elmerengeni azon, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben!

A modern apaszerep a 21. században a lehető különbözőbb formákat öltheti. A mai édesapák lehetnek egyedülállók vagy házasok, dolgozók vagy gyesen lévők, örökbefogadó- vagy mostohaszülők – és ennek persze különféle variánsaig. Az azonban biztos, hogy egy gyermek későbbi kapcsolatait, tanulmányait, boldogulását nagyban befolyásolja, hogy milyen szülői mintát hoz otthonról. Azt, hogy később milyen szülőkké válunk, szintén a mintáink határozzák meg – akkor is, amikor kifejezetten ellenük dolgozunk. Emellett alkati és környezeti tényezők, illetve maguk a gyermekeink és a társunk is formálhatnak minket szülőként. Nincsenek azonban konszenzusosan megállapított apatípusok – amelyek egyébként is a sztereotípiákat erősítenék –, léteznek azonban olyan kategóriák, amelyekkel jól leírható, hogy ahányféle ember, annyiféle megélése létezik a szülőségnek, jelenesetben az apaságnak – amelyet egyébként június harmadik vasárnapján, vagyis június 19-én apák napja keretében is megünnepelhetünk.

Az apák napjának eredete a XX. század elejére nyúlik vissza. Az Egyesült Államokban egy amerikai polgárháborús veterán lánya, Sonora Smart Dodd vetette fel, hogy az apákat is ünnepelni kellene, ők is megérdemelnének hasonló ünnepet, mint az anyák. Sonora tudta, miről beszél: édesanyja gyerekszülés közben halt meg, édesapja özvegyen maradt hat gyerekkel, akiket egyedül nevelt fel. Magyarországon ugyanakkor csak a kilencvenes évek közepére nyert teret ez a szemléletmód: azóta minden évben június harmadik vasárnapja az apáké, nagypapáké.

De akkor lássuk csak, milyen típusokról beszél például a szeretlekapa.hu oldala, amelyen teszteket is kitölhetünk??

Résztvevő vagy elhanyagoló

Szinte minden kategorizálás megkülönbözteti a résztvevő, illetve az elhanyagoló apákat – utóbbiak néha teljesen hiányoznak a gyermekek életéből. Vannak olyan férfiak is, akik bár együtt élnek a gyermekükkel, nem folynak bele a nevelésébe, vagy csak bizonyos tevékenységekre korlátozzák a kapcsolatukat. Ritkák a szeretet-megnyilvánulásaik és kevéssé figyelnek a gyermekeikre.

Hagyományos vagy modern

Utóbbi egy másik kategorizálás alaptípusát, a hagyományos apát is jellemzi. Ő az, aki kenyérkeresőként, családfőként tekint magára, és nem gondolja, hogy a gyermekek ellátásában szerepet kellene vállalnia. Az ilyen típusú apák számára fontos a férfiszerepekkel járó külsőségek hangsúlyozása, a nevelést pedig tekintélyalapon képzelik el.

A modern apák nemcsak a nevelésben, de a gyerekek ellátásában és így a háztartási munkákban is részt vesznek.

Nem segítenek az anyának, hanem megosztják vele a feladatokat. Pelenkáznak, mesét olvasnak, örömmel vesznek részt a közös játékban.

Fontosnak tartják, hogy beszélgessenek a gyermekeikkel, tudjanak az iskolai dolgaikról, segítsenek nekik a tanulásban, ismerjék a barátaikat.

Az üveghegy, az idomár és a szupermen

Magyarországon a leggyakrabban L. Stipkovits Erika pszichológus kategóriáit használják. Az üveghegy apa nagyjából megegyezik az elhanyagolóval: egyáltalán nem vesz részt gyermeke életében, nem alakít ki kötődést vele, a nevelési feladatokat is kizárólag az édesanya látja el. Az idomár apa ellenben nagyon is jelen van: megszabja a gyermeke minden másodpercét, rendkívül szigorú a tanulmányaival kapcsolatban, különórákra küldi és folyton elégedetlen a teljesítményével. A szülősítő apa érzelmileg felnőttként kezeli a gyermekét, bevonja a házastársi vitákba, válás esetén túl nagy terhet rak gyermekére. Nehéz mellette gondtalannak lenni. A jófej apa is elmossa a gyermekek és felnőttek közötti határt, inkább haverkodik, mint nevel, nem szab kereteket, nem követel, ami a gyerekekre elbizonytalanító hatással van. A szupermen vagy mindent tudó apák versengenek és versenyeztetnek. Kiszámíthatatlanok, és folyton próbatételek elé állítják gyermeküket, akit hol dicsérnek, hol szidalmaznak. Az agresszor szavakkal és/vagy fizikailag is bántja gyermekét. Könnyen dühbe jön, nehéz neki megfelelni, a munkahelyi és egyéb sérelmeit is a családtagjain torolja meg.

E hat negatív típussal áll szemben a bátorító apa, aki elégségesen van jelen gyermeke életében – ő tulajdonképpen a modern apa kiegyensúlyozott alváltozata,

aki felismeri és kielégíti a gyermeke szükségleteit, tud határokat szabni, az életkornak megfelelő elvárásokat támaszt gyermekével szemben. Pozitív bizalmi légkört teremt otthon, kimutatja a szeretetét. Megadja a megfelelő szabadságot, és segít vele élni.

Az apák változása

Két-három évszázaddal ezelőtt az apák szerepe elsősorban az volt, hogy kenyérkeresőként, valamint az erkölcsi értékek és a vallási nevelés közvetítőjeként vegyenek részt gyerekeik életében. Az iparosodás és az urbanizáció megjelenésével, valamint a gyárak fő foglalkoztatási forrássá válásával azonban az apák eltávolodtak a háztartástól és a családtól. Az utóbbi évtizedekben a változó női szerepek azonban nagyban befolyásolták az édesapák szerepét is. 1948 és 2001 között például a munkaképes korú nők aránya a foglalkoztatott vagy munkát kereső nők körében csaknem megduplázódott – kevesebb mint 33 százalékról több mint 60 százalékra ugrott, így az anyagi növekedés miatt egyes családok számára kevésbé volt szükség az apák anyagi támogatására. A mai édesapák tehát a korábbi generációk apáitól jelentősen eltérő szerepeket kezdtek vállalni.

Fotó: Getty Images

Történelmileg a gyermekfejlődéssel kapcsolatos kutatások inkább az anyák érzékenységére összpontosítottak, azonban az elmúlt 20-30 évben a kutatások során egyre nagyobb fókusz helyeződött az apák szerepére is. A National Institute of Child Health and Human Development (NICHD) által végzett tanulmány például megállapította, hogy a mai apukák egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket mind a gyereknevelés, mind pedig a háztartás területén is. 

Emellett az édesapák szerepével kapcsolatos kutatások azt is sugallják, hogy

az apai szeretet hatása a gyermekek fejlődésére nézve pontosan ugyanolyan fontossággal bír, mint az édesanyáké.

Az apai szeretet segíti a gyermekeket a szociális, érzelmi és kognitív fejlődés területén, ráadásul azok a gyerekek, ahol a családban jelen van az édesapa, kevesebb eséllyel válnak a későbbiekben kábítószer-fogyasztókká, valamint mentálisan sérült felnőttekké.

Teszttel vagy teszt nélkül, apák napja ünnepléssel vagy a nélkül, fontos feliemrni, hogy minden család életében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az édesapák – és kiemelten fontos, hogy ne csak mi, de ők is vigyázzanak magukra, ezzel példát állítva a jövő generációja elé. 

Kiemelt kép: Getty Images