A fejfájások (amelyekből mintegy 150 különböző fajtát különböztetnek meg a neurológiai szakemberek) közül a leginkább rettegett változat a migrén, amely a népesség mintegy tizedét érinti. A nőknél jóval gyakoribb, mint a férfiaknál, de további kevésbé ismert tulajdonságáról mi is írtunk korábban ebben a cikkünkben.

A heves fejgörcs kiváltó okát máig nem sikerült teljesen tisztázni, de a feltételezések szerint az agykörnyéki véráramlás megváltozása, az agyi erek kitágulása, az agy kémiai folyamatainak és elektromos aktivitásának változásai állhatnak a hátterében.

Közvetlen kiváltója lehet a szellemi túlterhelés és a stressz, de gyakran alvászavarok, menstruáció, időjárási frontok, bizonyos ételek vagy szagok is előidézhetik. A migrén jellegzetesen nagyon intenzív, féloldali, lüktető fejfájás, amelyet egyéb változatos tünetek is kísérnek: émelygés, hányinger, hányás, erős fény- vagy hangérzékenység.

A migrén világszinten a lakosság durván 10%-át érinti, a károsodott egészségben leélt életévek tekintetében a második leggyakoribb betegség, a fiatal, produktív nők esetében pedig az első.

 A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását, és a betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották. A megkérdezettek harmada reggeli, 40%-a késő délutáni/esti rohamról számolt be, a maradék nem kötötte napszakhoz a migrén kezdetét. A szakértők ezután azt vizsgálták, hogyan reagálnak az egyes csoportok különböző érzelmekre.

„Korábbi vizsgálatainkból tudtuk, hogy a migrénesek másképp dolgozzák fel az érzelmeket, mint az egészséges emberek. Ezúttal az egyes migrénes alcsoportok közötti különbségekre voltunk kíváncsiak” – mondta dr. Juhász Gabriella, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének docense. Ennek mérésére két vizsgálat keretében arcérzelem tesztet alkalmaztak; eltérő arckifejezéseket ábrázoló képeket mutattak a pácienseknek, miközben funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) képeket készítettek a résztvevők agyműködéséről.

Sokszor váratlanul indul, a tünetek pedig szerteágazóak lehetnek (Fotó: Getty Images)

Mindkét vizsgálat során a félelem váltott ki eltérő választ, azonban eltérő csoportokban. Az első vizsgálatnál az esti csoport mutatott fokozott agyi aktivitást a reggeli csoporthoz képest, míg a másodiknál a reggeli csoportnál jegyeztek fel megemelkedett agyi reakciót a vegyes csoporttal szemben.

Mi válthatja ki?

A migrénnek sokféle (környezeti, biológiai, hormonális) oka lehet, melyek egy része a bioritmussal is összefügg. A reggeli rohamokért az alvás minősége és mennyisége, valamint az ébredés környékén felmerülő hormonális változások, az esti migrénért inkább külső tényezők lehetnek felelősek, például munkahelyi stressz. „Mivel ennyire heterogén betegség, a páciensek csupán egy csoportja reagál a kezelésre. Ha sikerül feltárni, milyen okok állnak a háttérben, például, hogy a nap mely szakában, milyen biológiai folyamat okoz rohamot, azzal a célzott kezelést segítenénk” – tette hozzá dr. Juhász Gabriella.

A hatékony kezelés szempontjából az idő is fontos tényező: aki időben felismeri a migrénre utaló jeleket, kivédheti vagy csökkentheti a roham erősségét.

Már rendelkezésre állnak lassú felszívódású gyógyszerek, melyekkel a reggeli rohamok megelőzhetők, ám ezeket legkésőbb lefekvéskor be kell venni, s nem mindenki tudja beazonosítani, mikor indul a migrén.

A reggeli migrén esetében érdemes megvizsgálni, nem áll-e valamilyen alvási probléma a háttérben. A délutáni, esti migrénesek pedig a stressz csökkentésével vagy stresszkezelési technikák alkalmazásával léphetnek fel hatékonyan a betegség ellen, javasolja a szakértő. Ebben a cikkünkben pedig mi is írtunk arról, milyen természetes módszerekkel csökkenthetők a tünetek.

Kiemelt kép: Getty Images