Először a kínaiak készítették, hóból, tejből és gyümölcsökből, és ennek már legalább ötezer éve. Egy ókori görög poéta annyira rajongott a hideg édességért, hogy megénekelte a csészéjét megtöltő „olümposzi csúcsos havat”. Nagy Sándor hadvezér a katonáinak szolgáltatta föl frissítőként, Hippokratész gyógyírként, az erek hűtésére ajánlotta. Az antik Rómában fával letakart földvermekben tárolták az albán hegyekből származó havat, az Appenninek természetes jegét pedig stafétafutókkal hozatták, szőrmébe bugyolált bőrtömlőkben, hogy asztalukra kerülhessen a jeges ínyencség. A középkorban, az édesszájú uralkodók sokat tettek a hideg csemege elterjesztéséért, Medici Katalin és II. Henrik esküvői vacsoráján már narancsból, málnából, citromból készült fagylaltokat szolgáltak föl, melyeket olasz mesterek készítettek.
Az első kávéház, ahol fagylaltot is mértek, a Párizsban 1672-ben megnyílt Procope kávéház volt. Szicíliai tulajdonosa a limonádét fagyasztotta meg, de csak télen árulta, mivel mesterséges jeget még nem tudott előállítani. Tíz évvel később a vendégek már nyolcvan különféle fagylaltot és szörbetet kóstolhattak, szerepelt köztük rózsa, barack, vanília, gesztenye, dió, csokoládé ízesítésű is. A Procope egyébként ma is működik, a francia főváros hatodik kerületében, idén ünnepli a 350. születésnapját. Nálunk a fagylalt a reformkorban terjedt el, akkor még „hideg nyalatként”, „fagyalt”-ként vagy „fagyosként” emlegették.
Eleinte kehelyből, valódi kagylóhéjból kínálták, a tölcsér jóval későbbi találmány. Spanyolországban sütötték először, a tésztát még melegen kicsi zacskó formára alakították. Így már korzózás közben is nyalhatta a fagylaltot a nagyérdemű publikum.
Kagylóból, tölcsérből
De tudjuk-e pontosan, mi a különbség a fagyi, a sorbet, a parfé és a jégkrém között? A fagylalt cukrászati technológiával, fagyasztással, általában a fogyasztás helyszínén készül. Előállítható fagylaltporból, sűrítményből, tejjel vagy vízzel, adalékanyagok (pl. habosítók, sűrítők) és ízesítő anyagok (gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, karamell- vagy csokoládédarabkák hozzáadásával. A fagylalt kényes, romlékony élelmiszer, a az 1960-as, 70-es években még gyakran előfordultak tömeges mérgezések. Ekkor vezették be a fagylaltkészítők szigorúbb ellenőrzését, és elrendelték minden nyári fagylaltszezon előtt a próba fagylaltfőzéseket. A fagylalt szabványban szigorúan meghatározták, miből és hogyan lehet fagylaltot készíteni. Ettől kezdve például tilos volt a kacsa és libatojás felhasználása, ami a szalmonella mérgezések oka lehetett.
A parfé már drágább változat: tojásos vagy tejes krémből készített jeges hűsítő, amit gyümölcsökkel, csokoládéval vagy mással gazdagítanak, és felvert tejszínnel tesznek habossá-krémessé. Formába téve lefagyasztják, és szeletelve, kínálják.
A sorbet, minden fagylalt őse, friss vagy fagyasztott gyümölcsből (ananász, barack, citrom, dinnye, eper, erdei gyümölcs, narancs, málna, meggy, szeder stb.) és jégdarából készül. Cukorral édesítik, néha kevés alkoholt is tesznek hozzá.
A jégkrémet hőkezeléssel, rendszerint homogénezéssel, hűtött állapotban végzett habosítással, majd az ezt követő fagyasztással állítják elő. Meghatározó összetevői a tejből vagy növényből származó zsiradékok. Tartalmazhatnak még tojást, élelmiszer-adalékanyagokat (aromát, zselatint) és sokféle ízesítőanyagot is. Fagyasztott állapotban, legalább mínusz 18°C-on kell tárolni, szállítani és árusítani.
Ha olvadt, hagyjuk ott!
Mivel a nyári hőségben a jeges finomság gyorsan olvad, ha jégkrémet veszünk, figyeljük meg, hogy a hűtő rendesen működik-e, a doboz nem puha-e. Ha igen, hagyjuk ott! Utoljára vegyük meg a jégkrémet, azonnal tegyük hűtőzacskóba, és irány az otthoni mélyhűtő! Lehetőleg egyszerre együk meg, ne tegyük vissza a fagyasztóba, ha már kint állt egy ideje.
Cukrászdában vásárolt fagyinál is legyünk résen. Csak tiszta pultnál álljunk meg, az olvadt fagyit hagyjuk ott! Bár a gyerekek nagyon kedvelik, hupikék, nagyon pink és haragos zöld édességet inkább ne vegyünk, ezek ételfestéktől ilyen színesek. Ami persze nem mérgező, de fölösleges. Figyeljünk rá, hogy a fagylaltos kanalat folyó vízben kell kiöblítenie az árusnak, és nem jó, ha gyanús, nedves rongyot látunk a tégelyek között. A jó minőségű fagylaltban nincsenek jégdarabok, mert az a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezhet.
A visszafagyasztás pedig szigorúan tilos, mert a baktériumok elszaporodásához vezethet.
Jó tudni, hogy mindezek a szabályok a mozgó árusokra is vonatkoznak. Fontos szabály, hogy a fagylalt előállítójának vagy árusítójának nevét jól olvashatóan ki kell függeszteni – figyelmeztetnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai.
Takarékos fagyizás
A fagyi, mivel sok cukorral készül, legnagyobb sajnálatunkra – hizlal. De nem egyforma mértékben! A tejes-tejszínes fagyik, parfék sokkal több kalóriát tartalmaznak, mint a gyümölcsösek. Ez utóbbiak közül is a sörbetek a legkevésbé veszélyesek, mivel vízzel, és nem tejjel fagyasztják meg. Kaphatók ma már cukor nélkül vagy édesítőszerrel előállított gombócok is, sajnos drágábban, mint a cukrosak. Bár a tölcséres fagyi az igazi, ha a család inkább takarékoskodni szeretne, vegyen inkább dobozost a közértben. Az egyik legjobb márka nagy kiszerelésű terméke kb. 1600 forint, amiből egy négytagú család nagyon jót fagyizhat. Ugyanez a cukiban, sajnos legalább a duplájába kerül.
Néhány újdonság, amit az egész család szeretni fog
Kiemelt kép: Fagylaltozó lányok 1940-ben, Fortepan/Szöllősy Kálmán, Canva/nőklapja.hu