Az 1980-as évek két legnagyobb hírességeként Diana hercegné és George Michael sok közös vonásban osztozott. Mindketten ugyanabban a csillogó évtizedben kerültek a figyelem középpontjába és tettek szert világhírre, gyorsan ikonokká váltak, és mindkettőjüket fiatalon ragadta magával a halál. Ők ketten ráadásul figyelemreméltó barátságot ápoltak, ami nem ért véget Diana 1997 augusztusában bekövetkezetett halálával.
Többek között ezt a különleges kapcsolatot mutatja be James Gavin hamarosan megjelenő könyve, a George Michael: A Life, amely június 28-án jelenik meg az angolszász országokban, három nappal a néhai énekes 59. születésnapja után, és több mint öt évvel azt követően, hogy 2016 karácsonyán holtan találták.
A George Michael életébe bepillantást engedő, intim betekintést nyújtó könyvben azt állítja a szerző, hogy az akkor még házas walesi hercegnő belehabarodott a Freedom előadójába. Ennek tudatában volt Michael – aki akkoriban még mindenki, így Diana előtt is titkolta melegségét –, amiatt inkább „óvatos távolságot” tartott a hercegnétől, miközben azért továbbra is fenntartotta a vele való barátságot, amely többnyire ebédeket jelentett a Kensington-palotában.
Közös sors
Életüket elnézve szinte sorsszerűnek tűnik, hogy a hercegné és a popsztár kapcsolatba került egymással. Az 1963 júniusában Londonban Georgios Panayiotou néven született Michael első slágerét a Wham! duóval érte el, amikor a Young Guns című daluk 1982-ben az Egyesült Királyság slágerlistájának élére száguldott. Az előző évben pedig Lady Diana Spencer került világszerte címlapokra Károly herceggel való eljegyzésével. Mindketten mindössze 19 évesek voltak, amikor hírnévre leltek.
Közös világsztárságuk 1985. július 13-án ütközött össze, amikor a walesi hercegnő részt vett a Live Aid koncerten a londoni Wembley stadionban. Michael olyan sztárokhoz csatlakozott, mint a Queen, Elton John és David Bowie, hogy fellépjen a televíziós jótékonysági koncerten, amelynek célja az etiópiai éhínség elleni küzdelemre gyűjtött pénz. Az már az első találkozásukkor egyértelmű volt, hogy Diana el volt ragadtatva az énekestől. A Daily Mirror beszámolója szerint
Diana nagyon gyönyörűnek találta Michaelt, amit meg is mondott neki. Mire az énekes csak ennyit felelt: „Köszönöm, asszonyom. Maga is eléggé dögös.”
Ezzel a kínos párbeszéddel kezdődött az arisztokrata és a zárkózott bálvány 12 éves barátsága.
A People exkluzív részleteket közölt a könyvből, amikből kiderült, hogy hogyan támogatták egymást a nehéz időkben, egészen Diana Michael iránti hűségéig, ami még a hercegné halála után is tartott.
1993 októberében Michael egy nagy nyilvánosságot kapott londoni bírósági csatába keveredett lemezkiadójával, a Sony-val, és Diana hercegné nyújtott neki a színfalak mögött némi vigaszt, miközben az énekes címlapokra került. Michael perének nagy súlya volt, mert bőven volt vesztenivalója. A per során a walesi hercegnővel folytatott telefonbeszélgetések és közös étkezések segítették át. Nem meglepő: ha valaki megértette a magányt és a közvélemény rideg bíráskodását, az Diana volt. Megbíztak egymásban, tudván, hogy titkaik nem jutnak tovább.
Gill Pringle, a Mirror egykori poprovatvezetője távolról figyelte a kapcsolatot: „Azt hiszem, közös volt bennük, hogy közszereplők voltak, és emiatt nehéz volt tudni, kiben bízhatnak meg. Nehéz volt számukra igazi barátokat szerezniük, velük lenni anélkül, hogy megfigyelték volna őket, vagy akikkel önmaguk lehettek. Nyilvánvalóan mindketten élvezték az aranykalitkát, de közben úgy érezték, hogy csapdába estek benne. A hercegnének megvolt az énekes otthoni száma is, gyakran felhívta és beszélgetett vele; ez nem egy olyan kapcsolat volt, amit általában a királyi családban látni, ahol valakinek a titkárnője felhívja a másik titkárnőjét, és egy nagyon hivatalos találkozót szervez.”
Három lépés távolság
Michael mégis óvatos távolságot tartott Dianától, és csak ritkán hívta, mert nem akarta, hogy úgy tűnjön, mintha zaklatná az egyik legjobban üldözött nőt, bár azt is gyanította, hogy a hercegné magányos, és szívesen hallana egy barátságos hangot. De volt még egy oka, hogy tartsa a három lépés távolságot: érezte, hogy a nő belehabarodott. Ezt a gyanút később a Daily Telegraphban Cassandra Jardine írónő is megerősítette, aki arról számolt be, hogy Diana „csacsogott George Michael énekes iránti rajongásáról.”
Kettejük között persze az ilyesmiről nem esett szó. 1993. végén egy közös projektet szerveztek, amely újra az elesettekre irányította a figyelmet. December 1-jén a Wembley Stadionban Diana az AIDS világnapjáról emlékezett meg az első éves Concert of Hope koncerttel, amelynek Michael volt a főszereplője, és amelyet világszerte közvetítettek. A koncert két szervezet, a National AIDS Trust és a Crusaid javára gyűjtött, a bevételek hozzájuk kerültek. Michael brit rajongói számára ez volt az első alkalom, hogy több mint két év után először láthatták az énekest élőben a színpadon, rajta kívül az eseményen részt vett többek közt David Bowie – mint konferanszié, de nem énekelt –, és Mick Hucknall a Simply Redből.
Az est végén Michael köszönetet mondott „a hölgynek, aki lehetővé tette ezt az estét.” Amikor a reflektorfény megkereste, Diana, aki fehér kosztümöt viselt piros kitűzővel az AIDS elleni küzdelem jelképeként, ölében összekulcsolt kézzel a földre nézett, majd csak szerényen integetett.
A Michaelhez fűződő barátságáról egy rövid feljegyzett emlék maradt fenn. 1996 júliusában, amikor Diana fájdalmas és megalázó váláson ment keresztül, Michael telefonja késő este megcsörrent. Ahogy a nappaliban ült barátjával Georgiou Androsszal, egy ismerős hang kezdett üzenetet hagyni. Michael odarohant a telefonhoz és felvette. A szalag tovább pörgött, rögzítve az elhangzottakat, amely később Andros birtokába került, aki végül eladta azt a sajtónak.
„Hogy vagy, drágám?” – kérdezte Michael a hercegnétől. A nő finoman utal a Károlytól való válására, amely akkoriban volt folyamatban. „Elég zordul, de már a vége felé járunk – felelte. – Nagyon szerető, együttérző család ez, amit elhagyok” – tette hozzá, majd egy szerény nevetéssel megköszönte, az énekesnek hogy felhívta, hogy boldog születésnapot kívánjon neki (amit az énekes elfelejtett megtenni). Ezen még egy kicsit nevetgélnek, majd az énekes a tárgyra tér.
George: Szeretnélek látni.
Diana: Nos, George, pillanatnyilag nem várhatnánk ezzel, amíg ez az egész lecsendesedik?
George: Természetesen.
1997. augusztus 31-én Michael és az egész világ hallotta a megrázó hírt. Nem sokkal éjfél után egy sofőr által vezetett autó száguldott át egy párizsi alagúton; benne az egykori walesi hercegnővel, a testőrével, Trevor Rees-Jones-szal, és az új barátjával, Emad Dodi Fayeddel. Paparazzók hada követte őket autókon és robogókon, a sofőr, Henri Paul elvesztette uralmát az autó felett, amely nekiment az Alma alagút egyik oszlopának; a boncolás során kiderült, hogy alkohol és receptre kapható gyógyszerek hatása alatt vezetett. Csak Diana testőre maradt életben.
1997. szeptember 6-án, szombaton kétmilliárd tévénéző követte a temetést. Gyászolók ezrei zsúfolódtak össze a westminsteri apátság területén; óriási videoképernyők követték az eseményeket, mintha a temetés is egy Wembley-koncert lett volna.
A sajtó azonban inkább a nagynevűek álomrobbanására összpontosított: Sting, Luciano Pavarotti, Steven Spielberg, Tom Hanks, Tom Cruise, Nicole Kidman. A felülnézeti fotókon Michael és Elton John együtt érkeztek, majd a fekete ruhás VIP-k tengerében előre törnek. A Dianáról szóló hírességek idézetei közül Michaelé volt a legszívhezszólóbb és legérzékletesebb: „Szerintem azért élt, hogy emlékeztesse az embereket az emberségükre.”
Halála után is a barátja
2011-ben, majdnem 14 évvel Diana hercegnő halála után Michael egy különleges ajándékon dolgozott a hercegné fiának, Vilmosnak és menyasszonyának, Kate Middletonnak, április 29-i esküvőjük előtt, részben azért, hogy teljesítse a királyi sarj gyermekkori kérését.
Nászajándékként rögzítette Stevie Wonder You and I című szerelmes dalát. Majd ingyenesen felajánlotta letöltésre a weboldalán, és csak annyit kért a rajongóktól hogy adakozzanak a pár Royal Wedding Charitable Gift Fund nevű alapítványának, amely különböző nemes célokat támogatott a beérkezett adományokból. (Wonder pedig beleegyezett, hogy lemond a jogaiból való részesedéséről.)
Michaelt részben a bűntudat vezérelte: 1990-ben Vilmos édesanyja, Diana meghívta az énekest egy kis karácsonyi partira a Buckingham-palotába. Az akkor nyolcéves herceg odament hozzá. „Elénekelnél egy dalt, miközben Elton bácsi zongorázik?” De Michael visszautasította; utált kis, többnyire idegenekből álló csoportoknak énekelni. „Eltűnt a kis karácsonyi mosolya – emlékezett vissza Michael. – Simán nemet mondtam az országom leendő királyának… nagyon kínos.” Mindezek ellenére nem vett részt az esküvőn. A királyi párnak – magyarázta – „olyan emberekkel kellene körülvenniük magukat, akiket szeretnek, nem pedig kétes ex-fegyenc popsztárokkal.” (Ezzel arra utalt, amikor 1998. április 7-én letartóztatták tiltott szexuális kapcsolat létesítése miatt a Beverly Hills-i Will Rogers Emlékparkban. Egy Marcelo Rodriguez nevű, inkognitóban dolgozó rendőr volt az, aki rábírta, hogy egy nyilvános vécében kezdeményezzen szexuális aktust, majd letartóztatta. Bűnösnek találták, 810 dollár pénzbüntetésre és 80 óra közmunkára ítélték.)
A dal alább meghallgatható:
Kiemelt kép: Getty Images