Beleszippantani a középkorba – amikor egy sima kiállítás már nem elég

A szórakoztatóipar robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan a múzeumoknak is elő kellett rukkolniuk valami újjal és vonzóval, hogy a látogatókat becsalogassák a kiállításokra. Az elmúlt években kiderült, hogy nem elég, ha a műalkotásokat a szokásos módon „mutogatják”, szükség van valami meglepőre is. Szerencsénkre a kurátorok jó formában vannak: most mér beléphetünk egy Van Gogh festménybe, de beleszipanthatunk Brueghel világába is – szó szerint.

Egy szippantásnyi Brueghel

A 17. században Federico Borromeo olasz bíborost annyira lenyűgözték az idősebb Jan Brueghel munkái, hogy levelet írt a művésznek, amelyben kijelentette, hogy magát a tavaszt érzi a flamand mester ecsetjéből kivirágzó apró szirmokban és levelekben. Négyszáz évvel később a Pradóban valóban érezhetjük a mester Peter Paul Rubensszel közösen festett, A szaglás érzete című festményén szereplő virágok, gyümölcsök illatát. A kiállítóteremben tíz diffúzorból lehet a levegőbe permetezni a Puig parfümház által kreált illatokat, megszagolhatjuk a rózsát, a jázmint, a fügefát, a narancsvirágot, és az ámbrával illatosított gyerekkesztyűt is. 

Merülj el Van Gogh világában!

A holland festő impresszionista alkotásai a mai napig egyaránt rabul ejtik a hozzáértőket és a pusztán gyönyörködni vágyó közönséget is. Az ember legszívesebben begyalogolna az íriszek és a napraforgók közé, inna egy pohárt bort az általa megfestett teraszon, vagy hunyna egyet a szinte remegő szobájában. A Van Gogh Alive vándortárlat pont ezzel az élménnyel szolgál, világszerte közel kilenc millió ember élvezte eddig a különleges, multiszenzoros élményeket kínáló kiállítást, amire jelenleg Edinburgh-ban lehet jegyet váltani. 

A Van Gogh Alive a bristoliakat is lenyűgözte. 2022. április. (Fotó: Ben Birchall/PA Images via Getty Images)

Sztárparádé

Azt gondolhatnánk, hogy a New York-i Metropolitan Múzeum nem szorul hírverésre, de néhány milliárd dollár azért nekik  is jól jön. A múzeum divattal foglalkozó részlege Anna Wintour Vogue főszerkesztő felügyeletével rendezi meg minden évben a Met-gálát, ahol a hírességeknek a legújabb kiállításból inspirálódva kell felöltözniük. Idén 17,4 millió dollár (6,3 milliárd forint) gyűlt össze az adománygyűjtő gálán, amelynek címe Amerikában: A divat antológiája volt. Erre a tematikára épül az a kiállítás, ahol a 19. század közepétől a 20. század végéig terjedő időszak divattrendjeinek több mint száz különleges darabját mutatják be. 

Anna Wintour, Lin Manuel Miranda, Tom Ford, Ryan Reynolds és Blake Lively a 2022-es Met-gálán 2022. május 2-án. (Fotó: Matt Winkelmeyer/MG22/Getty Images for The Met Museum/Vogue )

A csúnya is szerethető

Kant óta tudjuk, hogy szép az, ami érdek nélkül tetszik.

De mi van azzal, ami annyira csúnya, hogy már tetszik? Ki mondta, hogy egy múzeumban csak korszakos, tökéletes műalkotások szerepelhetnek? Na ugye. A massachusetts-i Somerville-ben megnyílt a Museum of Bad Art, itt több mint ötszáz rettenetes képen borzonghatnak mindazok, akik szokatlan művészeti élményre vágynak. A fenntartók folyamatosan várják az önjelölt (és kellőképpen önkritikus) művészek felajánlásait, hogy a gyűjteményt bővíthessék.

A foci meg a Netflix esztétikája

A londoni Dizájn Múzeumban tudják, hogyan lehet alapvetően nem múzeumba járó embereket is becsalogatni. Május végéig volt látható a futballról, mint a leggyönyörűbb játékról szóló kiállításuk, ahol ötszáz focihoz köthető relikviát mutattak be, köztük mezeket, cipőket, videófelvételeket. Ne szomorkodjon az, aki erről lekésett, vigasztalja magát egy kis Netflix-szel! Nyáron ugyanebben a kensingtoni múzeumban a látogatók megvizsgálhatják a Netflix-élmény kulcselemeit, a rajongók kedvencein keresztül nyomon követhetik a szolgáltató fejlődését, és a design változása mögött álló tervezési filozófiát. 

Hozzányúlni szabad

Az eindhoveni Van Abbemuseumban nemrég egy új, egyszerre több érzékszervre ható kiállítás nyílt meg. Az ötlegazdák célja, hogy a látogatók ne csak a szemüket, de az orrukat, a fülüket és a kezüket is használják a műalkotások befogadására. A kiállításon 25 multiszenzoros eszköz látható, köztük Braille-írással írt szövegek, tapintható rajzok, illatozó és hangzó alkotások is. A kurátorok szerint egy tárlatnak széles közönség számára hozzáférhetőnek kell lennie, beleértve a látás- vagy hallássérült látogatókat és a kerekesszékeseket is.

Van jelentősége a fal színének?

A kérdés maga hordozza a választ – a galériák és múzeumok kiállítási falain használt színekkel finoman, de erőteljesen lehet befolyásolni a nézői élményt. A kiállítások tervezői, kurátorai és művészei számára a színek használata olyan kérdés, amelyet már a kiállítás tervezésének legelső fázisától kezdve figyelembe vesznek. Na de hogyan? És melyek a „legsikeresebb” színek?

Az erről szóló cikkünket itt olvashatod!

Kiemelt kép: Fiatal tömegek a londoni Design múzeum Fred Perry: Egy brit ikon című kiállításán 2022. június 9-én. (Fotó:David M. Benett/Dave Benett/Getty Images for Fred Perry)