Spórolás, fenntarthatóság vagy teljesen egyedi ruhatár létrehozása – bármi is legyen a célunk a másodkézből történő vásárlással, akad néhány tipp, amit érdemes megfogadnunk turizáskor.
Sok múlik az időzítésen
A kincskeresés egyik alapvető szabálya, hogy lehetőleg árucsere utáni napon (ez a legtöbb helyen keddre esik), de legalábbis hétköznapra időzítsük a shoppingolást. Amennyiben egyéb teendőink miatt nem tehetjük meg, hogy olyan időpontban járjuk a boltokat, amikor aránylag kevesen vannak ott rajtunk kívül, érdemes hétvégi napokon inkább a reggeli órákban szétnézni kedvenc boltunkban.
Ha nem a legkülönlegesebb darabokra utazunk, hanem főleg gazdasági megfontoltságból járunk turkálóban, érdemes árucsere előtti napokon körülnézni az állványokon, sok bolt ugyanis akár féláron is kínálhatja ilyenkor portékáit. Főként alapdarabok után érdemes ilyenkor kutatni; egyszerű, fekete blúzokat, fehér trikókat, sportolásra alkalmas rövidnadrágokat ekkor bőven találunk még a legtöbb helyen, pár száz forintért pedig kihagyhatatlan ajánlat lecsapni ezekre.
Ha nem akarunk teljes napokat shoppingolással eltölteni, érdemes a szín-anyag-szabás sorrendnél maradni válogatáskor. Fontos, hogy legalább gondolatban listát készítsünk vásárlás előtt a beszerzendő darabokról, így elkerülhetjük a túlköltekezést és az impulzusvásárlást – és értékes órákat spórolhatunk. A szín-anyag-szabás sorrend pedig abban segít, hogy ne nézegessük át az összes vállfát, hanem csak azt vigyük be magunkkal a próbafülkébe, aminek: színe megragadta figyelmünket, anyaga meggyőzött, szabása pedig vélhetően előnyös számunkra. Fontos az is, hogy minden egyes darabot próbáljunk fel, ne bízzuk el magunkat, hiszen a számozás darabonként eltérő lehet.
Többet ésszel!
Alapszabály, hogy ne vegyünk meg semmit csak azért, mert olcsó. De óvakodjunk a fast fashion-daraboktól is, ugyanis teljesen megmagyarázhatatlan dolog négyezer forintot fizetni egy olyan blúzért, ami újonnan is csak kétezret ér. De nem ez az egyetlen indok amellett, hogy kerüljük a fast fashiont turizáskor (is). Az ilyen üzletek által árusított ruhaneműk nem ritkán rabszolga-, vagy gyerekmunkával készülnek ázsiai sweatshopokban, és rengeteg mérgező anyagot használnak fel gyártásuk során.
Kutassunk inkább eredeti dizájner vagy kézzel készült darabok után – ezek ugyanis nemcsak mutatósabbak, de értékükben és minőségüket tekintve is kiállják az idő próbáját. Ne vásároljunk ócska dolgokat, hiszen valójában az is csak kidobott pénz lenne – helyette kutassuk a természetes, jól szellőző gyapjú, selyem, bársony vagy muszlin anyagokat. Még értékesebb lehet kapásunk, ha például jó állapotú, szépen kidolgozott csipkére, díszített anyagokra bukkanunk.
Megéri rugalmasnak lenni
Amennyiben valami valóban csodálatosra bukkantunk, ne hagyjuk lógva csak amiatt, hogy esetleg nem tökéletesen passzol ránk (persze cipők esetében más a helyzet). Ha egy ránk túl bő vintage blézerére bukkanunk, amelynek színe és szabása is pazar, vásároljuk meg – majd igazíttassuk magunkra! Jó eséllyel így is jó üzletet kötöttünk.
Szintén igaz ez a fantasztikus anyagokra. Néhány másodkézből érkező darabért már csak az anyaga miatt érdemes lehet több pénzt fizetni; egy különleges kelme, estélyi, lepedő vagy függöny csodás alapanyagul szolgálhat egy olyan, egyedi ruhadarabhoz, amelyet mi álmodunk meg magunknak. Már csak egy ügyes szakember kell, aki kivitelezi álmaink ruhadarabját!
Ha viszont foltos, szakadt, vagy hibás a termék, kétszer is gondoljuk meg, hogy megéri-e javíttatni, és hogy azután valóban hordanánk-e. A könnyen kimosható foltok ne okozzanak fejtörést, de kávéfoltos nyári ruhákat nyugodt szívvel az üzletben hagyhatunk – ahogyan az anyagában lyukas pólókat is (a szegélyek mellett futó apró foszlásokat és a bélés hibáit könnyű javítani, a nagy lyukakkal viszont nem sok mindent lehet kezdeni).
Érdemes a szezonokat illetően is rugalmasnak maradni. A legcsodásabb bundákra és csizmákra gyakran nyáron – bikinikre pedig télen bukkanhatunk, feltéve hogy szemfülesebbek vagyunk (és már miért is ne lennénk) a többi vásárlónál!
Fontos azt is megjegyezni, hogy ne essünk csöbörből vödörbe, azaz kerüljük el, hogy fast fashion-függőből secondhand-függővé váljunk. Hiába kevésbé káros az utóbbi, alapvetően senkinek sem érdeke a túlköltekezés és a ruhaneműk felesleges felhalmozása. Ha úgy érezzük, zsúfolttá kezd válni szekrényünk, adományozzunk el egy-két darabot saját ruhatárunkból! Ha pedig számításainknál kevesebbszer járunk sikerrel vásárláskor, tartsuk szem előtt, hogy a turkálóból bizony gyakran fogunk még üres kézzel hazaállítani – hiába jártunk végig akár több boltot is. Valóban időigényes dolog ilyen módon összeállítani ruhatárunkat, de áldozatos munkánk eredménye sokkal kielégítőbb a könnyebb útnál.
Kiemelt kép: Noémie Roussel/Unsplash