A közösségi oldalaknak köszönhetően rengeteg egészséges életmódot népszerűsítő motivációs videóval és szöveggel találkozunk, és sokkal tájékozottabbak is vagyunk ebben a témában, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A nyári hónapokban új célokat keresünk, szeretnénk kicsit feszegetni a határainkat és persze szó szerint is feszesedni, formálódni, fogyni. De persze jó lenne megspórolni egy újabb kudarcélményt, és ezúttal garantáltan sikerre váltani a mozgás-kísérleteinket.

Hogyan vágjunk bele?

Rengeteg mozgásforma csábít kipróbálásra, és többnyire aszerint választunk, hogy melyikkel égethetjük el a legtöbb kalóriát. Lakatos Péter erőnléti edző, életminőség-fejlesztő szerint viszont ezzel máris tévúton járunk. „A többség azért kezd intenzív sportolásba, mert kalóriadeficitet szeretne elérni. A rossz hírem az, hogy minél magasabb valakinek a BMI-je (testtömegindex), annál inkább úgy dönt a szervezet, hogy az alapanyagcserét, vagy az edzéssel égetett kalóriák mennyiségét lecsökkenti. A szervezetünk képes alkalmazkodni minden veszélyhez, és a hirtelen aktivitást is annak foghatja fel. Ha valóban fogyni akarunk, érdemesebb izmot építenünk magunkra, ami már a puszta jelenlétével extra energiát éget.
Persze a legtöbben egy álomsúlyt fogalmaznak meg maguknak, és nem arról ábrándoznak, hogy mennyi legyen az izomtömegük. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ha valaki izomszegény és túlsúlyos is, az fokozza a csontritkulás és az inzulinrezisztencia, más néven a metabolikus rugalmatlanság kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a szervezet képtelen váltani a két legfontosabb üzemanyag – a cukor és a zsír – között, és a cukrot preferálja, mint elsődleges hajtóanyagot. Gyakori félelem a hölgyeknél, hogy túl robosztus izomzatot építenek az erősítő edzéssel, pedig az újévi fogadalmak között gyakran ott szerepel a feszesebb, tónusosabb izomzat, a kerekebb fenék és a lengetőháj eltüntetése is, ezekhez pedig célirányos erősítő gyakorlatok kellenek.”
Lakatos Péter szerint a futás azért népszerű választás, mert nagy kalóriaveszteséget remélnek tőle, pedig 40 felett jobb választás tempós, orrlégzéssel végzett sétával indítani. „Amíg a gyaloglás során a saját testsúly 1-2-szerese esik arra a lábra, amit éppen terhelünk, addig egy rossz technikájú futásnál a saját testsúlyunk 3-5-szöröse – nem kímélve a boka-, a térd- és a csípő ízületeket. Ha valaki jelentősebb súlyfelesleggel fut, sok esetben hamarabb lesz sérült, mint vékonyabb.”

Negyven felett már túl vagyunk néhány sikertelen próbálkozáson – egyes kutatások szerint életünk során hetvenszer-nyolcvanszor is nekifutunk az életmódváltásnak

. Statisztikák szerint 80-95 százaléknak nem sikerül elérnie vagy megtartania az eredményt egy éven túl, ami azért van, mert a mozogj többet-egyél kevesebbet metódus hosszabb távon nem fenntartható, a szervezet kimerítésével hamar beköszön a jojóhatás. Ráadásul minden sikertelen diétával gyorsabban jönnek vissza a kilók.

Mi van a mozgáskönyvtárunkban?

Az emberi test mozgásra lett kitalálva. Amíg mozgásban vagyunk, fent tarthatjuk az egészségünket. Az evolúció viszont nem számolt azzal, hogy a 21. század embere napi 8-14 órát tölt majd ülő helyzetben.
Ha erős és harmonikus testet szeretnénk, amely jól megbirkózik a kihívásokkal, a mozgásmintáink tökéletesítésével érdemes kezdenünk, ezek megtanulása és megértése a funkcionális edzés fontos lépése. Sok rajongót adott ennek az edzésformának a pazar eszköztár is: a kettlebell, a szivacshenger vagy gumiszalag, de meghódította a világot a TRX és a Bosu is. Nem csoda, hogy a fitneszvilágban a kiscsoportos funkcionális edzések népszerűsége növekszik a legdinamikusabban.
„A tökéletesség vágya szintén útvesztő és az edzésben a több nem mindig jobb – mondja a szakember. – Az ülő életmód miatt sokan rosszul mozognak. A kérdés az, hogyan korrigálhatók a mozgáshibák, képesek vagyunk-e azt az edzést elvégezni, amit választottunk, megvan-e hozzá a megfelelő mozgáskönyvtárunk? A cél az, hogy a megtanult mozgásokat át tudjuk vinni a mindennapi életbe. Egy jól képzett edzővel gyorsan fejlődhetünk, viszont a személyre szabott támogatás kérése helyett a legtöbben belevetik magukat valamilyen aktuális irányzatba, ami egyáltalán nem biztos, hogy passzol az edzettségi szintjükhöz vagy éppen a személyiségükhöz. Lakatos Péter szerint, ha szeretnénk (újra) beépíteni a sportot, mindenképpen azzal kezdjük, hogy tisztázzuk magunkban: miért fontos nekünk ez a cél, a receptje pedig így szól: „Sok séta és egy kis otthoni edzés három tipikus emberi alapmozgást ötvözve, amelyekkel fejleszthető az erő. Ilyen például a guggolás, valamilyen tolómozgás – a karhajlítás valamelyik verziója -, és egy húzógyakorlat például gumikötéllel. Ha ezeket elkezdjük gyakorolni, fejleszteni, akkor előbb-utóbb jönni fog az erő, fejlődni fog az izomzat. Amikor valaki azt mondja, súlyt akarok csökkenteni, mindig megkérdezem: miért, a mérleg megy majd a strandra? A zsírégető edzés csak egy mítosz, a valódi zsírégető az izomzat.”

Mindenki kortalan testre vágyik

Feszesítő kenceficék, botox, kollagén – és máris kész a fiatalság (vagy inkább fiatalosság) receptje. Az öregedésgátlás mégis alapvetően a szervezeten belül történik. „Kutatások szerint napi 7200 lépésre van szükségünk ehhez, valamint a már sokat említett izmokra. Ugyanakkor kevesebbet hallunk két másik pillérről: az alvás és a légzés fontosságáról. Ezt a négy pillért nem lehet megkerülni, hiszen sokszor jobban megmutatják a várható élettartamunkat, mint a laborvizsgálatok – hangsúlyozza Lakatos Péter, aki egy kutatást is említ, amelyben a kontrollcsoportok napi kalóriabevitelét 500 kcal-al csökkentették. Az „A” csoport 8 és fél órát aludt, a „B” csoport tagjai viszont csak 5 és fél órát, őket szándékosan nem engedték többet pihenni. 12 héttel később kiderült, hogy az A csoport tagjai főleg testzsírból fogytak, és nagyon keveset izomtömegből, míg a másik csoport kétszer annyit fogyott izomtömegből és csak keveset testzsírból” – taglalja a szakértő, aki hangsúlyozza, hogy annak, aki nehezen fogy, érdemes megvizsgálni az alvásminőségén túl a légzését is. És persze ide tartoznak azok a mozgások is, amik „izmot visznek le” és testzsírt konzerválnak – ha ezek a hibák együtt vannak, nagyon nehéz fejlődni.
Lakatos Péter több mint 13 ezer tagot számláló „Kortalanul” csoportjába sokan azonnal edzéstervért és receptekért jelentkeznek. „Az érdekes az, hogy korábban sem az választotta el őket a sikertől, hogy nem rendelkeztek ezekkel, sokkal inkább a rendszerszintű gondolkodás hiányzott. Az alacsony fehérje-fogyasztás is gyakori hiba, sok negyvenes alig eszik fehérjét, vagy egyáltalán nem reggelizik, pedig a sportoláshoz kell az üzemanyag. Ráadásul a napi fehérjemennyiség hiánya csontritkuláshoz is vezethet. Nem kell megvárni, hogy törékenyek legyünk. A sport nem csak tartást, de függetlenséget is ad, hogy hetven-, sőt nyolcvanévesen se legyünk másokra utalva – ehhez pedig erőre lesz szükségünk!”

Legyen sikeres az életmódváltásod, csatlakozz hozzánk! Kapcsolódj be a Nők Lapja Életmódváltó kihívásaiba, szerezz magadnak plusz egészséges éveket, és szállj versenybe az nyereményekért is!

Szöveg: Bujdosó Berta, fotó: Getty Images