A csokoládéval kapcsolatos étkezési szokások megváltoztatásának számos okai lehetnek, kezdve az anyagiaktól az áhított álomalakig és egészségügyi előnyökig – arról nem is beszélve, hogy ha túlzásba visszük, bizony még a cukorfüggőséggel is számolhatunk. Mindez részben az édes finomságban lévő magas cukortartalomnak, részben pedig a hozzá társított megszokásnak és önjutalmazásnak köszönhető. A Connecticuti Főiskola 2013-as tanulmánya szerint egy az Államokban és már hazánkban is népszerű csokis-tejes keksz

a kokainhoz és a morfiumhoz hasonlóan erős függőséget eredményezett

a kísérleti patkányokon, a kekszben lévő cukor és zsír kombinációja ugyanis stimulálja az agy jutalomközpontjait, fokozva ezzel a dopamin és a szerotonin felszabadulását – akárcsak a függőséget okozó drogok és vegyi anyagok esetében.

De vajon ugyanez igaz az emberekre nézve is?

A tanulmány szerzői szerint igen. A magas cukorterhelés ugyanis megmagyarázza, miért jelent kihívást megálljt parancsolni egyetlen kocka csokinál, és miért kapjuk magunkat gyakran azon, hogy „véletlenül” elfogyasztottunk egy egész táblát. A Kaliforniai Egyetem egy későbbi tanulmánya megerősítette a 2013-as elképzelést, miszerint a legtöbb tömeggyártott csokoládétermékben lévő fruktóz fokozza az édes ételek iránti sóvárgást, és akkor is növeli az éhségérzetünket, miután már jóllaktunk. Dietetikusok szerint azonban nem csak a cukor miatt nehéz lemondanunk a csokiról és egyéb édes nassolnivalókról: a mindennapi stressz szintén fokozza az édességek iránti sóvárgást, hiszen a központi idegrendszerre gyakorolt nyomás különösen nagy szerepet játszik abban, ahogyan az ételekre reagálunk. Amikor stresszesek vagyunk, a szervezet egy kortizol nevű hormont termel, ami meggátolja a leptin termelődését (jóllakottság érzéséért felelős hormon). E nélkül viszont jóval többet eszünk, mint kellene, és pontosan ugyanez érvényes az édességfogyasztásra is. Tehát minél többet eszünk belőle, annál jobban kívánjuk. De mit tehetünk, hogy kilépjünk ebből az ördögi körforgásból?

Igyunk egy nagy pohár vizet!

A folyadékpótlás kulcsfontosságú a sóvárgás legyőzésében, hiszen a már nagyon alacsony szintű dehidratáltság is fáradtságérzetet, átmenetileg alacsony vérnyomást, emelkedett pulzusszámot és fejfájást okozhat. A Mississippi Egyetem kutatói szerint napi cukorpótlás nélkül nem jut annyi glükózhoz a szervezet, mint amennyit megszokott. A májunk glikogén formájában tárolja a glükózt, ami víz nélkül nem tud felszabadulni, és emiatt lehet, hogy gyakran összekeverjük a szomjúságot az éhséggel – ami nyílegyenes út a cukros finomságok felé. Ha figyelünk a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitelre, lehetővé tesszük a máj számára, hogy felszabadítsa a glükózt, így nem kell édesség után nyúlnunk, hogy kitöltsük annak hiányát.

Kerüljük a magas cukortartalmú ételeket és italokat!

A fentiek fényében egyértelmű tehát, hogy minél több édességet fogyasztunk, annál nagyobb igényünk lesz rá a későbbiekben is. Ebből következik, hogy ha csökkentjük a cukros ételek fogyasztását, a csokoládé utáni sóvárgást is enyhíthetjük.

A cukros finomságok kerülése azonban az italokra is vonatkozik – sokan ugyanis gyakran elfelejtik, hogy az alkohol az egyik legrombolóbb cukorforrás. Egy pohár frissítő gin-tonik akár négy teáskanálnyit is tartalmazhat belőle, nem meglepő tehát, hogy egy-egy átmulatott nyári éjszaka után gyakran vágyunk kalóriadús, jellemzően édes ételekre – a túl sok cukor viszont éppúgy okoz hányingert, fejfáját és gyomorrontást, mint a túlzásba vitt alkoholizálás. A másnapossággal járó alacsony vércukor-, dopamin- és szerotoninszint, valamint a megnövekedett kortizolszint pedig egyenes út a sóvárgás felé. 

Gondoskodjunk a megfelelő magnéziumszintről!

A magnéziumnak rengeteg előnye van, és amellett, hogy a stroke kockázatát csökkenti, még az álmatlanság természetes gyógymódjaként is alkalmazható. A magnézium nagy szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában, hiánya pedig az édes ételek utáni sóvárgásért is felel. Tehát az étrend-kiegészítők szedése, avagy a magas magnéziumtartalmú ételek fogyasztása hatékony segítség lehet a sóvárgás leküzdésében. Jó hír, hogy a 70-85 százalékos kakaótartalmú csokoládé önmagában is fantasztikus magnéziumforrás. Ez különösen fontos azon emberek milliói számára, akik laktózintoleranciában szenvednek. Mivel az étcsokoládé nagyon alacsony laktóztartalommal rendelkezik, az intoleranciában szenvedők a tünetek kockázata nélkül juthatnak csokoládé- és magnéziumforráshoz.

Csak tudatosan!

A legtutibb módja a leszokásnak az, ha sóvárgás esetére létrehozzuk a saját (és bombabiztos) cselekvési tervünket. Mindez tartalmazhat olyan hasznos „csereételeket”, amelyek hasonlítanak a csokoládéhoz (például magas fehérjetartalmú rágcsálnivalók). Ha ebéd után csokis sütit kívánunk, vegyük kezünkbe az irányítást, és készítsük el otthon a kedvenc süteményünk cukormentes változatát! Bár az íze nem lesz pontosan ugyanolyan, azonban mégis több energiánk marad a nap végéig. Emellett a kényelmes gyaloglás is igen hasznosnak bizonyul: az Exeteri Egyetem tanulmánya szerint az ebéd utáni séta 50 százalékkal csökkenti a cukros ételek iránti vágyat, a testmozgás ugyanis természetes módon növeli az endorfinszintet, ellenben a magas cukortartalmú ételek fogyasztásával. 

A tökéletes aranyközép: tejcsoki helyett válasszunk inkább étcsokit!

Ha imádjuk a csokoládét, és nehezünkre esik lemondani róla, próbáljuk ki a 70% feletti kakaótartalmú étcsokoládét! Ebben lényegesen kevesebb a cukortartalom, így sokkal kevésbé kell tartanunk attól, hogy függővé válunk. Ahhoz, hogy az étcsokoládé függőséget okozzon, táplálkozási szakértők szerint 1 kg 70%-os étcsokoládét kellene fogyasztanunk naponta (kábé két hétig), mielőtt pontosan úgy kívánnánk, akár a koffeint.

A csokoládé egyéb egészséges alternatívái

• Bogyós gyümölcsök: zsírszegény joghurtba szórva tökéletes választás lehet frissen és fagyasztva egyaránt. Édesek, de természetesen alacsony cukortartalmúak, magas rosttartalmuknak köszönhetően pedig csillapítják az éhségérzetet és sóvárgást.
• Datolya: édes, de rendkívül tápláló, és számos létfontosságú tápanyag (magnézium, kalcium, foszfor, kálium) forrása – vitathatatlanul nevezhetjük tehát a gyümölcsök (egészséges) csokoládéjának.
• Méz: az életünket közel 6000 éve megédesítő finomság kiváló csemege, számtalan gyógy- és baktériumölő hatással rendelkezik, hála a benne található propolisznak és különböző vitaminoknak. Érdemes azonban csínján bánni vele, nagy mennyiségben ugyanis a benne található gyümölcs- és szőlőcukor hizlaló is lehet. 
• Mogyoróvaj: a Purdue Egyetem kutatásai alátámasztották, hogy a reggelire fogyasztott mogyoróvajjal közel 12 órán át csökkenthető a csokoládé utáni vágyakozás, a dió- és mogyoróvajat fogyasztó résztvevőknél ugyanis
• Fehérjeporok: a különféle ízesítésben kapható (sós karamella, csoki, csokis süti, mézeskalács, stb.) fehérjeporok egyfajta miniatűr erőművei lehetnek az igénybe vett szervezetnek. Ha úgy érzed, hogy kevésbé vagy energikus, cukros ételek és italok helyett fogyassz inkább fehérjeszeletet vagy turmixot! Amellett, hogy energiával tölt fel, még az ízlelőbimbóidat is megörvendeztetheted vele. Ne hagyd ki a repertoárból, amennyiben csökkenteni szeretnél a csokiadagodon! 

Legyen sikeres az életmódváltásod, csatlakozz hozzánk! Kapcsolódj be a Nők Lapja Életmódváltó kihívásaiba, szerezz magadnak plusz egészséges éveket, és szállj versenybe a nyereményekért is!

Kiemelt kép: Getty Images