Sokan úgy vélik, a leégés – kis túlzással – a nyaralás velejárója. Holott ma már olyan sok információnk van a túlzásba vitt napozás káros hatásairól, hogy igazán mindent megtehetnénk már a pörkölődés elkerüléséért. Ám még ha azt is gondoljuk, hogy bőségesen bekentük magunkat fényvédővel, és így nyugodtan napfürdőzhetünk, megeshet, hogy rákvörös és fájdalmasan feszülő bőrrel hagyjuk el a strandot, mert mondjuk elaludtunk a napon.
Definíció szerint a napégés egyfajta égési sérülés, amely az élő szöveten jelentkezik az UV-sugárzás hatására, és amely növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A napégés jellemzően a bőr kivörösödésével kezdődik, amelyhez – a súlyosságához mért fokú – fájdalom társul.
Tünete lehet még az ödéma, a viszketés, a hámló bőr, a kiütések, a hányás, a láz és a hidegrázás is.
Fényvédő szerek és fizikai védelem (jól szellőző, de a bőrt elfedő ruha, valamint széles karimájú kalap, napszemüveg) nélkül, vagyis amikor az UV-sugárzás közvetlenül éri a bőrfelszínt, akár azonnal is leéghetünk – még ha ennek ekkor még nem is vagyunk a tudatában. A behatás után nagyjából fél órával kezd a bőr kivörösödni, a fájdalom pedig 6-48 óra elteltével a legerősebb. Az égés fájdalmas és szemmel látható tünetei 1-3 napig keserítik meg az életünket, ezután pedig a hámlás okozhat esztétikai gondokat. Szerencsére ez utóbbi megelőzhető, vagy legalábbis minimalizálható!
Hogyan előzzük meg a leégés utáni bőrhámlást?
A legjobb és legnyilvánvalóbb módja annak, hogy ne keljen a leégés utáni bőrhámlással bajlódnunk, az persze az, ha nem égünk le. Ennek érdekében minden egyes nap használjunk fényvédőt, és öltözzünk úgy, hogy ruházatunkkal is óvjuk a bőrünket. Fényvédőből érdemes minimum 30-as fényvédő faktorosat választani (de inkább ma már az SPF50+ faktorosat ajánljuk jó szívvel), és legalább húsz perccel azelőtt bekenni vele magunkat, hogy kilépnénk a házból. A terméket kétóránként újra kell lenni, abban az esetben pedig még gyakrabban, ha erősen izzadunk, sokat vagyunk vízben, vagy gyakran söpörjük le magunkról a homokot.
Fotó: Getty Images
Ahogy néha a napégés, úgy a hámlás is elkerülhetetlen, ilyenkor csak annyit tehetünk, hogy támogatjuk a bőrünket a felépülésben. A hidratálás például kívülről és belülről is fontos, figyeljünk oda a vízfogyasztásunkra, és ápoljuk, nyugtassuk a bőrünket hidratáló összetevőket tartalmazó krémekkel, vagy akár hűsítő spray-kkel. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia az aloe vera- és a szójatartalmú kozmetikumokat ajánlja, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a „-kain” végződésű összetevőket (például benzokain) érdemes kerülni, ezek ugyanis irritálhatják a sérült bőrt. Az erősen vörös területeket kenjük be a patikákban vény nélkül kapható hidrokortizon tartalmú krémmel, amely gyorsabban csökkenti a gyulladást. Szintén hasznos lehet egy könnyű. E-vitaminban gazdag testápoló. Tartsuk őket a hűtőszekrényben, így a termék hőmérséklete is enyhíti a fájó, égő érzést.
A hidratálást ilyenkor lényegében nem tudjuk túlzásba vinni, a bőrünk annyira szomjazik. A hidratáló készítmények ráadásul nemcsak a leégés okozta fájdalmat enyhítik, hanem segítenek megelőzni a bőr hámlását is. Ha jólesik, vehetünk egy hűsítő fürdőt is, ez is támogatja a bőr regenerálódását és csökkenti a hámlás mértékét.
Ha a bőrünk felhólyagzott, az már másodfokú égési sérülést jelent. A hólyagokat ne piszkáljuk, ne nyomjuk ki, nem bántsuk a bőrt.
És mi az, amit semmiképp ne tegyünk?
Bár erős késztetést érezhetünk rá, semmiképp se piszkáljuk vagy próbáljuk lefejteni magunkról a hámló bőrt. Hagyjuk, hogy magától váljon le. A bőrradírozás sem valami jó ötlet ilyenkor, mert idő előtt felszínre hozza azokat az új hámsejteket, amelyek az elhaltak helyére képződnek, és ez csak további irritációhoz vezet. Legyünk gyengédek a bőrünkkel, hagyjunk neki időt a gyógyulásra, és amíg teljesen rendbe nem jött, ne tegyük ki közvetlen napfénynek. Ha mindenképp napon kell tartózkodnunk, viseljünk olyan ruhát, ami teljes egészében elfedi a sérült bőrt, világos színű és minél sűrűbb szövésű.
Kiemelt kép: Getty Images
