Az ősrégi kérdés: inkább a sós ételeket kedveljük, vagy éppen édesszájúak vagyunk? Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, de mindegyiknek megvan a maga helye és ideje. A tápanyagban gazdag ételek, mint amilyen a guacamole vagy a pisztácia gyakran kielégítik a „sós szájat”, bár sokszor nehéz abbahagyni a csipegetést. De mennyi a túl sok só?

Mennyi só túl sok?

A nátrium alapvető ásványi anyag, és a kiegyensúlyozott étrendben is megvan a helye, de sokkal kevesebb nátriumra van szükségünk, mint amennyit a legtöbben egy nap elfogyasztanak. A 2020-2025-ös amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek azt javasolják, hogy naponta kevesebb mint 2300 milligramm nátriumot fogyasszunk. 

Bár a felesleges só számos forrásból származhat, egy új tanulmány szerint különösen egy szokást kell megtörni. A European Heart Journal című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik az asztalnál többet sózzák meg az ételüket, nagyobb a korai halálozás kockázata, mint azoknál, akik nem sóznak. A tanulmány megállapította, hogy azokkal az emberekkel összehasonlítva, akik soha vagy ritkán adtak hozzá az ételhez sót az asztalnál, azoknál, akik ezt mindig megtették, 28%-kal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy természetes okból idő előtt meghalnak. Tehát a legelső lépés az, hogy ne sózzuk meg nagyon az ételeinket, mert valószínűleg így is többet fogyasztunk a nátrium-kloridból, mint amennyire szükségünk lenne.

Fotó: Getty Images

Ezért kívánjuk

A só utáni sóvárgás legtöbb magyarázata a környezetünkkel vagy az életmódunkkal függ össze, így ha úgy érezzük, hogy nem tudjuk magunkat kontrollálni a sós finomságok körül, érdemes átgondolni,mi okozhatja ezt, illetve mit tehetünk ellene.

Stressz 

Ha túlterheltek vagyunk, a stressz érezhetően befolyásolhatja az étvágyunkat, hiszen a hormonszintünkre gyakorolt hatása miatt olyan ételek után sóvárgunk, amik megnyugtatnak. „Legközelebb, amikor azon kapod magad, hogy sós étel után sóvárogsz, mérd fel az általános stressz-szintedet – javasolja a Real Simple-nek Elysia Cartlidge kanadai dietetikus. – A stressz hatással lehet a mellékvesékre és a nátrium szabályozására való képességükre. Ez gyakran vezethet fokozott sóvágyhoz.”

A mellékvesék felelősek a kortizol, a gyakran „stresszhormonnak” nevezett hormon termeléséért és felszabadításáért. A fokozott stressz időszakaiban a kortizol okozhatja a só iránti sóvágyat. A stressz megállítása nem megy egyik napról a másikra, de tehetünk lépéseket a stressz kezelésére, és tudatosíthatjuk, hogy mikor érezzük magunkat stresszesnek (ebben a cikkben is mutatunk több technikát is rá), hogy ne befolyásolja olyan drasztikusan az étkezési szokásainkat.

Testmozgás

A rendszeres testmozgás jót tesz nekünk, de hozzájárulhat a sós ételek utáni sóvárgáshoz is, ugyanis a nátrium egy elektrolit, amely izzadáskor távozik a szervezetből (ezért olyan népszerűek az elektrolitokat tartalmazó sportitalok edzés során). „Ha keményen belecsaptál az edzésbe, és túlzottan izzadsz, a megnövekedett izzadságmennyiség nátriumveszteséget eredményezhet a szervezetből – magyarázza Cartlidge. – Ez azt eredményezi, hogy a szervezeted több sót kíván, hogy pótolja az elvesztett nátriumot.”

Az elektrolitital fogyasztása egy izzasztó edzés után segíthet mind az elektrolit-utánpótlás, mind a hidratálás megvalósításában. Ne feledjük azonban, hogy a sportitalok állandó fogyasztása nem a legegészségesebb módja az elektrolitok kiegyensúlyozásának. Az elektrolitok legjobb forrása a kiegyensúlyozott, teljes értékű élelmiszerekkel, gyümölcsökkel és zöldségekkel teli étrend.

Fáradtság

Amikor kialvatlanok vagyunk, gyengül az ellenállóképességünk – már ami az ételeket illeti. A stresszhez hasonlóan itt is a hormonok játszanak főszerepet. A kortizol, a leptin, a ghrelin és a szerotonin hormonok éhséget váltanak ki, és olyan ételek keresésére sarkallnak, amelyektől jól érezzük magunkat. Az alváshiány hatással lehet az éhség-, a stressz- és a boldogsághormonjainkra, ami fokozhatja a só iránti sóvárgásunkat, a szerotoninszint csökkenése miatt általános rossz közérzetünk lehet, ami arra késztethet, hogy sós ételek, például chips vagy sült krumpli után nyúljunk, hogy jól érezzük magunkat. A megoldás erre a rendszeres és kiadós alvás, aminek elérése mutatunk egy bevált tippet, amivel két perc alatt már szunyókálhatunk is.

Kiszáradás

Ha a kiszáradás szélén állunk, az fokozhatja a nátrium iránti vágyat, ráadásul furcsa módon az éhséget könnyű összetéveszteni a szomjúsággal. „Ha nem maradsz eléggé hidratált, és összetéveszted a dehidratáltságot az éhséggel, az só utáni sóvágyhoz vezethet” – magyarázza a szakértő. A dehidratáció az izzadáshoz hasonlóan elektrolit-egyensúlyhiányt is okozhat, ebben az esetben a só utáni vágy a szervezet válasza arra, hogy folyadékpótlásra, nátriumpótlásra vagy mindkettőre szükség van. A legegyszerűbb ennek kiküszöbölésére, ha eleve megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztunk, és ha a sós ételek előtt megiszunk egy nagy pohár vizet.

Egészségügyi vagy biológiai ok

Vannak olyan esetek, amikor a sós sóvárgás kevésbé áll az ellenőrzésünk alatt. Cartlidge szerint az olyan egészségügyi állapotok, mint az Addison-kór és a premenstruációs szindróma (PMS) is lehetséges okok lehetnek. „Az Addison-kór egy ritka állapot, amely akkor jelentkezik, amikor a mellékvesék károsodnak, és nem tudnak elég kortizol és néha aldoszteron hormont termelni – magyarázza a szakember. – Ezek a hormonok szerepet játszanak a szervezet folyadék- és nátriumszintjének kiegyensúlyozásában. Ha a szervezet nem tartja vissza a sót megfelelően, az a sós ételek és rágcsálnivalók iránti fokozott sóvárgást eredményezhet.” A menstruációs ciklusunk is tényező lehet a hormonális ingadozásoknak köszönhetően, amelyek, mint már említettük, felerősítik az éhségérzetet és a jó érzést keltő ingerek iránti vágyat.

Kiemelt kép: Getty Images