Egykor a gazdagság jelének tartották, ha volt rajtunk egy kis felesleg: a plusz kiló azt jelentette, hogy megengedhetjük magunknak a kiadós étkezéseket. A gazdagság és a zsír között más párhuzam is megállja a helyét: a felesleges pénz tárolása a bankszámlán a pénzügyi siker jele; a szervezetünk zsírokat és szénhidrátokat tárol, hogy soha ne fogyjon ki az adenozin-trifoszfátból (ATP), a molekulákból, amelyek a test sejtjeinek akkumulátoraiként szolgálnak. A szervezet számlájának szüksége van ATP-re, ha szükségessé válik a terhelés.

Ahogy azonban átléptünk a jóléti társadalomba, egyre inkább. vékonyabb, sportosabb (sőt néha a kifejezetten soványba hajló) testalkat lett a kívánatos. Ahogy ez beszivárgott a populáris kultúrába, az étkezési zavarok, a depresszió és a szorongás is eluralkodott a tudatunkban, a diétakultúra pedig jobban robog, mint valaha, mégis kevesen tudjuk, hogyan tűnik el egy kiló zsír valójában a mérlegről (vagyis a testünkről).

A CNN megkérdezett 150 orvost, dietetikust és személyi edzőt, és meglepő módon ők sem mind voltak tisztában a válasszal. Messze a leggyakoribb tévhit az volt, hogy a zsír energiává alakul. Ezzel az elmélettel az a probléma, hogy sérti az anyagmegmaradás törvényét, amelynek minden kémiai reakció engedelmeskedik. Néhány válaszadó azt hitte, hogy a zsír izommá alakul, ami lehetetlen, mások pedig azt feltételezték, hogy a vastagbélen keresztül távozik. A válaszadók közül mindössze hárman adtak helyes választ, ami azt jelenti, hogy a felmérésükben részt vevő egészségügyi szakemberek 98%-a nem tudta megmagyarázni, hogyan működik a fogyás. Tehát ha nem az energiává, az izmokká vagy a vécébe, akkor hová tűnik a zsír?

Tények a zsíranyagcseréről

A helyes válasz az, hogy a zsír szén-dioxiddá és vízzé alakul. A szén-dioxidot kilélegezzük, a víz pedig a keringésünkbe keveredik, amíg vizelet vagy izzadság formájában el nem távozik. A Washington Post cikke szerint a kutatók megállapították, hogy egy kiló zsír elégetéséhez az embernek körülbelül három kiló oxigént kell belélegeznie, ami olyan anyagcsere-folyamatokat indít el, amelyek során valamivel kevesebb, mint három kiló szén-dioxid (ami alig több, mint az ember által egy adott napon kilélegzett átlagos súly) és körülbelül egy kiló víz keletkezik.

Ha 10 kiló zsírt veszítünk, abból pontosan 8,4 kiló távozik a tüdőnkön keresztül, a maradék 1,6 kiló pedig vízzé alakul, szóval gyakorlatilag szinte az összes leadott súlyt kilélegezzük.

Szinte mindenkit meglepett a CNN által megkérdezett szakértők közül, de valójában majdnem minden, amit megeszünk, a tüdőn keresztül távozik. Minden megemésztett szénhidrát és szinte minden zsír szén-dioxiddá és vízzé alakul, és ugyanez vonatkozik az alkoholra is. A fehérjék ugyanerre a sorsra jutnak, kivéve azt a kis részt, amely karbamiddá és más szilárd anyagokká alakul, amelyeket vizelettel választunk ki. Az egyetlen dolog az élelmiszerekben, ami emésztetlenül és épségben jut el a vastagbélbe, az az élelmi rost (gondoljunk csak a kukoricára). Minden más, amit lenyelünk, felszívódik a véráramba és a szerveinkbe, és ezután nem megy sehova, amíg ki nem párologtatjuk. (Az emberi ürülék 75%-a víz, 8%-a emészthetetlen rost, 8%-a elpusztult baktérium, 4%-a zsír, 4%-a só, 1%-a pedig fehérje.)

Jó és rossz zsír

Amit az egészséges testsúlynál keresünk, az a megfelelő energiaegyensúly: elegendő elraktározott energia arra az esetre, ha szükségünk van rá, de nem annyi, hogy zsigeri zsír formájában összegyűljön, főként a hasunk körül.

Ha túl kevés a tárolt zsír, akkor az szaporodási problémákhoz vezethet (főleg a nőknél), ezért a testünk jól tárolja a zsírt – túlságosan is jól.

Az elhízás – nem kell bemutatni, hiszen unásig ismerjük –  szív- és érrendszeri, valamint immunproblémák hosszú listájához vezet, nem beszélve a mozgásszervi panaszokról.

A szervezetünk a zsírsejtek egy részét a májban, néhányat pedig az izmainkban tárolja. Ezek nagy részét a nyugalmi anyagcsere-folyamatokhoz használjuk, körülbelül 1300-1600 kalória értékben naponta. A maradék pedig az egész testben oszlik el zsírsejtek formájában; mindegyikünk körülbelül több tízmilliárd ilyen zsírsejtet hordoz.

A bőr alatt tárolt sejtek a bőr alatti zsír – ezekre szükségünk van, a probléma a zsigeri zsír, mivel ezek a sejtek másképp viselkednek a szervezetben. Amikor a szervek körüli, tehát zsigeri zsír összegyűlik, a felesleges energia különböző vitaminokat, hormonokat és méreganyagokat is összegyűjt, ez utóbbiakat igyekszik távol tartani a szervektől. Ez pozitívnak tűnhet, de hosszú távon ez a szennyezőanyagok és méreganyagok raktározása mérgező lehet, különösen, ha túl gyorsan fogysz.

Hogyan fogyjunk jól?

Most nem csak arról van szó, hogy hogyan fogyjunk úgy, hogy az ne jöjjön vissza; a „jó” súlyvesztésre más miatt is törekedni kell. Amint azt a Popular Sciencestates megállapítja, a szerves klórvegyületeket tartalmazó peszticidek, más szennyező anyagok mellett, köztudottan a zsírban kötődnek meg, de úgy tűnik, hogy a szervezet nem raktároz el belőlük eleget ahhoz, hogy mérgezővé váljon, viszont az állandó felhalmozódás miatt sebezhetővé válunk. A probléma az, hogy amikor fogyni kezdünk, akkor újra felszínre kerülnek.

Ha egészséges ütemben fogyunk (heti 1-2 kiló), a felszabaduló korlátozott számú szennyezőanyag nem fogja túlterhelni a véráramunkat, mert a vizelet gyorsan „elintézi” őket. De az extrém fogyókúra már más tészta: minél többet fogyunk, annál több ilyen méreganyag (valamint vitaminok és nőknél ösztrogén) kerül a véráramba. Az így felszabaduló, zsírban oldódó vitaminok túlzott mennyisége halálos is lehet, míg a zsírban tárolt ösztrogén megnövekedett mennyisége növeli a mellrák esélyét.

Légzőgyakorlatokkal karcsúsodni?

Tehát ha a zsír szén-dioxiddá alakul, akkor lehet, hogy pusztán a több légzéssel fogyni fogunk? Sajnos nem. Ha a kelleténél többet szuszogunk és fújtatunk, azt hiperventillációnak nevezik, és ettől csak szédülni fogunk, esetleg el is ájulunk. Az egyetlen módja annak, hogy tudatosan növeljük a testünk által termelt szén-dioxid mennyiségét, az – sajnos – az izmaink mozgatása.

Fotó: Getty Images

De azért akad néhány jó hír is: egyszerűen csak felállni és felöltözni több mint kétszeresére növeli az anyagcserét. Más szóval, ha 24 órán keresztül egyszerűen csak felpróbálnánk az összes ruhánkat, több mint 1200 gramm szén-dioxidot lélegeznénk ki. De ennél reálisabb, ha sétálni mész, az megháromszorozza az anyagcserédet, ahogy a főzés, a porszívózás és a söprögetés is.

2800 gramm zsír anyagcseréje kb. 8200 gramm oxigént fogyaszt el, és kb. 7900 gramm szén-dioxidot, valamint 3100 gramm vizet termel. (Az elfogyasztott ételek nem változtathatják meg ezeket a számokat.) Ezért ahhoz, hogy 2800 gramm zsírtól megszabaduljunk, 7900 gramm szén-dioxidot kell kilélegeznünk azon felül, amit az összes étel elpárolgásával termelünk, függetlenül attól, hogy mit ettünk.

Nem egyszerű a matek, azt elismerjük, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy egy kicsit komplexebben lássuk, mi történik a testünkben, és hogy ne dőljünk be mindenféle divatdiétának, hanem hallgassunk a megérzéseinkre (és főleg a szakemberekre) – étkezés területén is.

Kiemelt kép: Getty Images/Canva