Táplálkozási szakemberek szerint nem érdemes ügyintézéssel tölteni az ebédszünetet, jót teszünk ugyanis testünkkel, ha ilyenkor inkább mégis étkezünk. Jen Bruning táplálkozási szakértővel a Huffington Post beszélgetett.
„Általánosságban elmondható, hogy hasznos, ha a napi kalóriákból többet fogyasztunk a nap elején” – vélekedik a szakértő. Bármely étkezés kihagyása megnehezíti a napi tápanyagszükséglet kielégítését, ami semmiképpen sem nevezhető kedvezőnek az egészségünk szempontjából. A rendszeres ebédelés és az ebédszünet nem csak az üzemanyag-utánpótlásunkról gondoskodik, hanem mentális egészségünket is segíti, lehetőséget ad a felfrissülésre.
„Azoknak, akik otthon vannak a családjukkal, az ebédelés az étellel való egészséges kapcsolatot is modellezi a gyerekek számára. Másoknak társasági időt biztosít a munkatársakkal, erősíti a szakmai kapcsolatokat, ami pedig az egészséges munkakörnyezet fontos része” – magyarázza Bruning.
Az étkezés korlátozása fokozhatja az ingerlékenységet és a kedvetlenséget, csökkentheti a motivációt, és potenciálisan szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet; bizonyos kutatások során ráadásul azok a munkavállalók, akik minden nap tartanak ebédszünetet, magasabb munkahelyi elégedettségről és hatékonyságról számoltak be. Röviden: az ebédfogyasztás testi és lelki állapotunknak egyaránt jót tesz, ne mondjunk hát le róla!
De mi történik, ha mégsem tudunk ebédszünetet tartani?
Ha alkalomadtán nem jut időnk ebédelni, azzal természetesen nem tesszük tönkre végérvényesen szervezetünket, amennyiben azonban szokássá válik a napközépi étkezés kihagyása, úgy ahhoz a testünk alkalmazkodni kezd, végeredményben pedig ez a visszafogott működés gondokat okozhat.
„Alacsonyabb anyagcserét és a tápanyaghiány fokozott kockázatát eredményezheti”
– magyarázza a szakértő. A nem elegendő mennyiségű (és minőségű) étel bevitele következtében szervezetünk hiányt észlel, majd a későbbi órákban ezen sürgősen javítani igyekszik. Azaz nassolunk. Sokat. Ráadásul éjszaka.
„A kalóriákon kívül a túl sok egyhuzamban elfogyasztott étel a vércukorszint és az inzulinszint megugrását is okozhatja, ami idővel magasabb vércukor-szinthez, inzulinrezisztenciához és potenciálisan cukorbetegséghez is vezethet” – figyelmeztet Bruning.
De nemcsak az éjjeli órákban, hanem egész nap egészségtelenebb és több étel után sóvároghatunk, ha nem figyelünk oda megfelelően a tápanyag-bevitelre az első órákban. Kutatások szerint, ha nem reggelizünk vagy ebédelünk, kevesebb gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, tengeri halat és növényi alapú fehérjét (azaz egészséges ételeket) kívánunk a nap további részében is. Pedig szervezetünknek a nap minden szakaszában szüksége van a megfelelő üzemanyagokra.
„Nem támogatom az étkezések rendszeres kihagyását. A vacsora is segítségünkre van, hiszen testünk ekkor jut hozzá a napi utolsó energia-adagjához, ez pedig segíti szervezetünket abban, hogy alvás közben elvégezze a fontos javítási és regenerációs munkálatait” – jelentette ki a szakértő.
Milyen az ideális ebéd?
Egy kiegyensúlyozott és számunkra végtelenül hasznos ebéd rostban gazdag szénhidrátokat, például babot, sovány fehérjét, valamint sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. Bruning szerint ezek az ételek képesek több időre „jóllakottan tartani” fogyasztójukat, ugyanakkor nem okoznak álmosságot sem.
Persze csak ha képesek vagyunk nem túlenni magunkat belőlük!
Kiemelt kép: babyrhino/Getty Images
