Pedig érdemes lenne az utóbbiakra helyezni a hangsúlyt, mert nemcsak háborúkat átélt nagy-és dédszüleink derűs, elégedett szemlélete, de kutatások is azt igazolják, hogy a hála segíthet elviselhetőbbé tenni a legnyomasztóbb hétköznapokat is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne nézzünk szembe a nehézségeinkkel, ne keressünk valódi megoldást a problémáinkra, vagy hogy lelkiállapotunk kizárólag hozzáállásunkon múlik. Tudományosan igazolt, hogy a rendszeresen gyakorolt hála olyan eszköz, amivel élhetőbbé tehetjük a hétköznapokat.
Mit mondanak a kutatások?
Dr. Robert A. Emmons és Dr. Michael E. McCullough nevéhez fűződik például az a hálával kapcsolatos érdekes kutatás, melynek keretében arra kérték a résztvevőket, hogy minden héten írjanak le néhány mondatot, bizonyos témákra összpontosítva. Az egyik csoport feladata az volt, hogy csupa olyan dolgot jegyezzen fel, amiért hálát érzett, a másik csoport bosszúságokról, nehézségekről kellett hogy írjon. Egy harmadik csoport tagjait pedig arra kérték, hogy az adott hét számukra jelentős vagy nagy hatású eseményeit írják le, függetlenül attól, hogy annak a hatását pozitívnak vagy negatívnak érzik-e.
A csoportok közötti különbségek már tíz hét után látványosak voltak:
a hálás csoport tagjai nemcsak optimistábbak és elégedettek voltak, de többet mozogtak és kevesebbet is jártak orvoshoz, mint azok, akik a nehézségekre fókuszáltak.
Hasonló eredményre jutott Dr. Martin E. P. Seligman 411 fő bevonásával készült vizsgálata. Alanyai egy részének az volt a feladata, hogy köszönőlevelet írjanak valakinek, akinek korábban még nem köszöntek meg egy kedvességet. A csoporttagok nemcsak azonnali nagyobb elégedettségről tettek tanúbizonyságot, de – a kutatók számára is némiképp váratlanul – ez a hatás egy egész hónapig tartott.
Szintén kutatási adatok igazolják, hogy a hála nemcsak saját jóllétünk záloga lehet, de hozzájárulhat emberi kapcsolataink fejlődéséhez is. Egy párokat vizsgáló tanulmány megállapította, hogy azok a párok, amelyek tagjai akik időt szántak a partnerük iránti hála kifejezésére, nemcsak pozitívabb érzéseket tápláltak felé, de nyíltabban is tudtak beszélni a kapcsolatukkal kapcsolatos aggodalmakról is.
Egy másik kutatásból pedig az derült ki, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a vezetők rendszeresen kifejezik a dolgozók iránti hálájukat, a munkavállalók motivációja jelentősen nagyobb, mint ott, ahol nincs ilyen visszajelzés. Érdekes ugyanakkor, hogy a hála pozitív hatásait igazoló kutatások mellett néhány érdekes kivétel is akad. Egy tanulmány szerint például azok a középkorú, elvált nők, akik hálanaplót vezettek, nem voltak jelentősen elégedettebbek az életükkel, mint azok, akik nem gyakorolták ezt a szokást, egy másik tanulmány szerint pedig azok a gyerekek és serdülők, akik köszönőlevelet írtak és adtak át valakinek, nem javítottak saját jóllétükön, még ha az hálalevelet kapó másik felet elégedettebbé is tették.
Bár a hála hatását még sok kutatás vizsgálja majd, az eddigi eredmények a szabályt erősítő kivételek mellett is lelkesítők és arra mutatnak, érdemes kísérletet tenni a hála rendszeres gyakorlásával. Mindez ráadásul nem is nehéz vagy időigényes. Már napi pár percben sokat tehetünk jobb közérzetünkért. Valahogy így:
Írjunk köszönőlevelet!
Ezzel két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen nemcsak mi érezzük majd jobban magunkat, de az a személy is profitál, aki részesül köszönetünkből. Érdemes családon belül elkezdeni a dolgot annak végiggondolásával, mi az jó dolog, amiért hálásak lehetünk partnerünknek, gyerekünknek, szüleinknek. Hálát ráadásul nem csak nagy kaliberű dolgok miatt érezhetünk: amellett, hogy elismerjük partnerünk áldozatos munkáját a családfenntartásban vagy épp a gyermeknevelésben,
nyugodtan kifejezhetjük azt is, mennyire örülünk, amikor gyerekünk segít a házimunkában.
Vagy legalább legyünk hálásak gondolatban
Ha a levélírás először nehezen is megy, vagy nincs időnk rá, kezdetnek megteszi, ha gondolatban mondunk köszönetet, szorgosan összegyűjtve, mi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban. Ez akkor is hasznos, ha olyasvalamiért (például egészségünkért vagy épp szüleink hosszú életéért) vagyunk hálásak, amit nem tudunk egy konkrét személynek megköszönni. Vallásos emberként erre ott az ima, azoknak viszont, akik nem szoktak imádkozni, egy-egy hálás gondolat is remek módszer lehet a pozitív hatások, élmények tudatosítására. Erre egyébként az elalvás előtti percek a legalkalmasabbak.
Meditáljunk!
A meditáció során a jelen pillanatra összpontosítunk ítélkezés nélkül, ez a tudatállapot segíthet jobban megélni azt is, amiért hálásak vagyunk, legyen az akár saját vagy szeretteink egészsége, vagy csak az, hogy egyáltalán van lehetőségünk lelki és szellemi jóllétünkért tenni.
A hála persze nem csodaszer, még ha rendszeres gyakorlása sokat is segíthet, ha hangulatunkat szeretnénk javítani. Ha kedvünk hosszú idje borús, ha régóta a motiváció hiányától szenvedünk, vagy úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a nehéz érzésekkel, itt az ideje külső segítséget kérni. A hála gyakorlása ezekben az esetekben kiegészítő „terápia” lehet.
Kiemeltz kép: Getty Images
