Szerencsére elmúlt az idő, amikor a balkezeseket sutának nevezték, mi több az ördög cimboráinak tartották, és szintén kihalóban az átszoktatás végtelenül káros gyakorlata is, a közvéleményben mégis él néhány téves vagy hiányos információ és tökéletesen megalapozatlan előítélet a témával kapcsolatban. Cikkünkben a balkezességgel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze professzor Szabad János genetikus és Rostáné Csillag Judit, a balkezesgyerek.hu alapítójának segítségével. Levezetésképp pedig hoztunk néhány balkezes érdekességet is.
Mi a balkezesség?
Kezdjük a legfontosabbal: a balkezesség nem betegség. Egyszerű tulajdonságról van szó, ami ráadásul úgy tűnik, hogy az emberek jóval nagyobb részére jellemző, mint azt korábban gondoltuk. Míg a globális adatok mintegy 12-15 %-ra teszik a balkezesek arányát, azokban az országokban, ahol fejlettebb eszközökkel és korábban végeznek dominanciavizsgálatot, bőven 40% feletti arány jön ki, és a fejlődő „diagnosztikának” köszönhetően világszerte nő a felismert balkezesek aránya – tudtuk meg Rostáné Csillag Judit balkezesség-tanácsadótól.
A szembeszökő „tüneteken” nincs sok cifrázni való: a balkezes személyeknek egyszerűen a bal kezük a domináns, ha úgy tetszik, az az ügyesebb: ezzel a kezükkel nyúlnak a nekik kínált dologért, ezzel fognak ceruzát, evőeszközt, szerszámot, seprűt. A balkezesség bizonyítottan összefügg a jobb agyfélteke dominanciájával, de kialakulásában genetikai faktorok mellett egyelőre kevésbé ismert, inkább feltételezhető környezeti hatások is szerepet játszhatnak. „A balkezesség öröklődése bonyolult, nem követi a Mendel-szabályokat – mondja professzor Szabad János. – Ezt a tulajdonságot több gén és azok változatai határozzák meg, és az embriót érő környezeti hatásoktól is függ. Utóbbi hatások természete még nem pontosan ismert, de jelentőségét jól mutatja, hogy vannak olyan egypetéjű ikrek, amelyek egyike bal-, másika jobbkezes, sőt vannak emberek, akik balkezesek, ám jobblábasak. A balkezesek felének az édesanyja is balkezes volt, ami anyai hatásra utal” – mondja.
A balkezesség pontos okait és annak a két agyfélteke használatával való kapcsolatát még vizsgálják, de azt már tudjuk, hogy a balkezesek profiljában ezért egyes képességek (kreativitás, komplex-, holisztikus látásmód, érzelmi intelligencia, sportügyesség, térbeli tájékozódás vagy épp dallamemlékezet) nagyobb hangsúllyal lehetnek jelen, mint a jobbkezesek esetében. Sokszor előfordul, mondja Rostáné Csillag Judit, hogy egy négyéves balkezes gyerek hamarabb megtanul egy-egy útvonalat, mit egy felnőtt. Más képességek és részképességek (számolási, logikai készségek) épp a balkezesek egy részének okoznak nagyobb nehézséget, megint más területeken pedig ugyanolyan eséllyel teljesítenek jól jobb és balkezes személyek is. A szakértők egy jelentős része ezért úgy véli,
nem érdemes a bal- és jobbkezesek képességkülönbségeire helyezni a fókuszt.
„Sokan például úgy vélekednek, hogy a balkezesek beszédkészsége jobb, mint a jobbkezeseké. A vélekedés igaznak tűnhet, hisz’ a balkezes Lili unokám beszélőkéje kiváló, ám a többi – jobbkezes – unokámé legalább olyan jó – teszi hozzá a professzor, majd így folytatja: – Az agy különféle részeihez különféle funkciók társíthatók, a különféle agyfunkciók dominanciája keveredhet, és keveredik is a két félteke között, ami bonyolulttá, és egyben érdekessé is teszi a jelenséget. Vannak balkezesek, akiket jobbkezesekké alakítottak, ám bizonyos dolgokat továbbra is balkezesként tesznek.”
Mikor és hogyan ismerhető fel és miért fontos ez?
Szakirodalmi adatok alapján a kezesség kialakulása a beszéd fejlődésével párhuzamosan halad, így a negyedik-ötödik év környékén (sokszor jóval korábban) már biztosan meg lehet figyelni a kézhasználati dominanciát, óvodás kor végére pedig ez az eszközhasználatban is megnyilvánul, végül körülbelül nyolcéves korra rögzül is. A gyerekek döntő többsége ekkorra már rég írni tanul, így szakértők szerint fontos, hogy bizonytalan esetekben óvodás korban végeztessenek a szülők úgynevezett dominanciavizsgálatot, hogy a spontán átszoktatást az iskolában el lehessen kerülni. A kezességet leggyakrabban az Edinburgh Handedness Inventory nevű teszttel vizsgálják – az egyszerű teszt néhány kézzel végzett tevékenység kapcsán kéri a vizsgálati személyt, hogy jelölje meg melyik kezével szokta a műveletet végezni. A teszt kapcsán adható mindig bal, általában bal, nincs preferencia, általában jobb és mindig jobb válasz, így a teszt bal- és jobbkezesség mellett a kétkezességet is szűri. A tesztet rutinszerűen nem végzik, azt némi utánajárással a szülő magánúton tudja elintézni.
A dominancia időben történő megállapítása egy sor későbbi nehézségtől kíméli meg a gyerekeket és a szülőket is: a valamilyen okból nem a domináns kezüket használó gyerekek és felnőttek körében ugyanis gyakori például a fejfájás, az ügyetlenség érzéséből eredő szorongás és nagyobb arányban fordulnak elő a körükben tanulási zavarok, nehézségek is. Szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a gyerekkorukban átszoktatott vagy nem felismert balkezesek nagyobb balesetveszélynek vannak kitéve a mindennapokban. „Érdemes kipróbálni, hogy boldogulnánk egy napig, vagy csak néhány óráig a nem domináns kezünkkel. Még akkor is, ha magukat a tevékenységeket viszonylag hamar megtanulhatjuk elfogadható színvonalon űzni, érezni fogjuk, micsoda óriási energiavesztéssel jár és mennyi koncentrációt igényel mindez”– hívja fel a figyelmet Judit.
Bár az átszoktatás ma már nem része a pedagógiai gyakorlatnak, a balkezesség fel nem ismerése, illetve a balkezeseket segítő eszközök és a rájuk szabott használati tárgyak hiánya ma is komoly problémát okoz. Ma, amikor a balkezeseket érintő előítéletek oldódni látszanak, és egyre szélesebb körben tudják, hogy a balkezesség nem rendellenesség, ami semmilyen szempontból nem jelent csökkentértékűséget, az érintettek megfelelő eszközökkel való ellátása, segítése a legfontosabb feladat.
Milyen nehézséget jelent?
A balkezesség – mondhatnánk – önmagában nem nagy ügy, hiszen valójában arról van csak szó, hogy egyesek az egyik, mások a másik kezüket használják szívesebben ügyesebben. Az emberek egy igen jelentős hányada számára a mindennapokban ebből mégis nehézség adódik, egyrészt mert néhány, a balkezesek körében gyakrabban megjelenő jellegzetességgel (esetleges számolással vagy a matematika területével kapcsolatos nehézségek), másrészt mert világunk alapvetően a jobbkezesekre rendezkedett be. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
használati eszközeink döntő többsége a jobb kezünkre szabott, ezért azok használata a balkezes emberek számára minimum kényelmetlen, sok esetben kifejezetten megterhelő vagy veszélyes is lehet.
Nemcsak az ollók, kések jobbosra kialakított tervezésére kell gondolni, de például a személyautók felépítésére, fogantyúk, kilincsek állására vagy a különböző szerszámok és munkaeszközök tervezésére is. Ezeken a területeken bőven van hova fejlődni, mert apró bosszúságtól komoly kellemetlenségig számtalan nehéz helyzet adódhat.
Kiemelt figyelmet érdemel a gyerekeknek szánt eszközök „balkezesítése”, balkezes változatok bevezetése, hiszen ezek hiánya a bal kezüket használó kicsik számára alapvető készségeik (evőeszközzel evés vagy épp írás) elsajátításánál okozhat problémát. A nem megfelelő eszközök használata kudarcélményt, feszültséget, illetve akár fizikai tüneteket (kéz-, szem- vagy fejfájást) okozhat. Az írástanulás balkezes eszközök és megfelelő környezet kialakítása nélkül különösen kudarcos és frusztráló lehet, a balkezes írásnál a tinta könnyen maszatolódik, az érintett gyerek saját kezétől nem látja a bal oldalon előírt mintát és ezek mellett is sok ergonómiai szempontot figyelembe kell venni (fontos lehet például, hogy a pad melyik oldalán, illetve a pedagógushoz képest hol helyezkednek el a teremben ezek a gyerekek), ha azt szeretnénk, hogy a balkezes gyerekek egyenlő esélyekkel induljanak.
Az utóbbi években ezen a területen is nagyon sok előremutató lépés történt. A gyerekeket érinti, hogy a pedagógusok számára a témában különböző továbbképzési lehetőségek és segédanyagok érhetőek el, amelyek megkönnyíthetik a munkájukat és segíthetnek abban, hogy a balkezes elsősök is sikeresen vegyék az akadályokat. A felnőttek számára pedig nemcsak a kifejezetten balos munkaeszközök jelenthetnek könnyebbséget, de az is, ha felismerik, gyerekkori tanulási problémáik vagy rossz iskolai élményeik esetleg fel nem ismert, vagy elnyomott balkezességükhöz köthetők.
És akkor jöjjön néhány pozitív érdekesség – balkezesekről, mindenkinek
1. A balkezes bokszoló vagy teniszező aranyat ér
Még ha a bizonyos helyzetekben hátrányt is jelenthet a balkezesség, egyes sportokban kifejezetten előnyös, mert a sportolók nagy többsége (a balkezes sportoló is) jobbkezes körülmények között edz: jobbkezes edzővel vagy partnerrel gyakorol. Balkezes sportolóval meccselve egészen új helyzetben találhatják magukat, míg a másik fél helyzeti előnyben van, mert már ismerős terepen mozog.
2. A balkezesek körme gyorsabban nő a bal kezükön
Ahogy a jobbkezeseké is a jobb kezükön, a növekedési többlet ugyanis nem a bal kézhez, hanem a domináns kézhez kapcsolódik. Ettől még persze izgalmas, nem igaz?
3. A balkezesség az ikrek körében gyakoribb
Bár fentebb már megtudtuk, vannak olyan ikerpárok, amelynek tagjai eltérő kézdominanciájúak, a balkezesség kétszer olyan gyakori az ikerpárok körében, mint a teljes populációban. Egy kutatás szerint az ikrek (mindegy, hogy egypetéjűek vagy kétpetéjűek) 21%-a balkezes.
4. A balkezesek jobbak, ha multitaskingről van szó
Egy 2008-as kutatásból kiderült, hogy a balkezesek a jobbkezeseknél jobban teljesítenek, ha szimultán több feladatot kell megoldaniuk. Ennek feltételezhető oka, hogy míg a vizsgált jobbkezesek (és döntő többségében bal agyfélteke dominanciájú emberek) hajlamosabbak voltak az aprólékos elemzésre, addig a vizsgált balkezes alanyok inkább távolabbról, holisztikus szemlélettel közelítettek a megoldandó feladathoz.
5. Az USA legutóbbi 9 elnökéből 5 balkezes volt
Bizony: Barack Obama, Bill Clinton, George H. W. Bush, Ronald Reagan, és Gerald Ford is a balkezesek táborát erősítette.
A balkezesekkel kapcsolatos érdekességekkel együtt: bal és jobbkezes közti különbség kutatása inkább tudományos, semmint gyakorlati kérdés, amit nem érdemes túlgondolni.
Képek forrása: Getty Images