Amikor felírnak egy gyógyszert, akkor az orvosunk és gyógyszerészünk nagy valószínűséggel elmondja, hogy mikor, melyik napszakban, és hogy mivel (bő folyadékkal, evés előtt, közben, vagy után) vegyük-e be, és persze, hogy milyen gyakran. Nyilván ezek a dolgok mind befolyásolják az adott készítmény hatékonyságát, de most egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy az sem mindegy, hogyan tesszük.

Az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem előzetes kutatásai szerint a testhelyzetünk javíthatja vagy éppen ronthatja a gyógyszer felszívódásának és hatásának gyorsaságát. A Physics of Fluids nevű szaklapban közzétett eredmények egyelőre csak számítógépes szimuláción alapulnak, a tudósok nem betegeken kísérleteztek, viszont így is érdekes megállapításokat tettek.

Mi történik, ha lenyeljük a gyógyszerünket?

Miután lenyelünk egy tablettát vagy kapszulát, az a nyelőcsövünkön keresztül a gyomorba kerül, ahol megduzzad és szétesik vagy (kapszula esetén) felszakad. A gyógyszer ekkor feloldódik, hogy a szervezetünk fel tudja szívni. A legtöbb gyógyszer felszívódása csak a vékonybélbe jutva kezdődik meg. Néhány típus, például az aszpirin azonban valószínűleg a gyomorban szívódik fel, annak savas környezete miatt.

Számos más tényező is befolyásolhatja, hogy egy gyógyszer hol és hogyan szívódik fel. Ezek közé tartozik, hogy a tabletta milyen gyorsan bomlik fel a hatóanyag felszabadítása érdekében, milyen gyorsan jut el a lenyelt tartalom a gyomorból a vékonybélbe, hogy a gyógyszer bevétele előtt mennyi ételt és italt fogyasztottunk (ezért is szokták az orvosok és gyógyszerészek ezeket meghatározni), valamint az is, hogy a gyógyszer milyen könnyen szívódik fel a bélnyálkahártyán keresztül. 

Mit mond az új kutatás?

A kutatók az általuk kifejlesztett szoftver segítségével többféleképpen szimulálták a tabletta bevételét: egyenesen állva, balra vagy jobbra fekve, illetve hátrahajolva. Arra jutottak, hogy

a 45 fokos jobbra dőlés a gyomortartalom gyorsabb mozgását segíti elő a vékonybél első részébe, ami pedig lehetővé teszi, hogy a tabletta gyorsabban felszívódjon és elkezdjen hatni.

Az eredmények fontosak lehetnek az olyan gyógyszerek esetében, amelyeknek gyorsan kell hatniuk, mint például a fájdalomcsillapítók vagy a szívroham kezelésére használt gyógyszerek. A szerzők azonban elismerik, hogy számos más tényező (ilyen a gyomortartalom és a gravitáció is) is befolyásolja a felszívódást, nem csak a testtartás. A csapat azt is figyelembe vette, hogy az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a Parkinson-szindróma okozta gasztroparézis miatti emésztési sajátosságok mit jelentenek a tabletták feloldása szempontjából.

Fotó: Getty Images

„Nagyon meglepett bennünket, hogy a testtartásnak ilyen óriási hatása van a tabletta feloldódási sebességére – idézi a tanulmány vezető szerzőjét, Rajat Mittalt, a Johns Hopkins Egyetem mérnökét, és a folyadékdinamika szakértőjét a Futurity. – Korábban soha nem kérdőjeleztem meg, hogy jól vagy rosszul csinálom-e, de most már biztosan gondolkodni fogok rajta, valahányszor beveszek egy tablettát.”

A csapat új, StomachSim nevű modellje a jelek szerint az elsők között képes az emberi gyomor valósághű szimulációjára. A fizikát a biomechanikával és a folyadékmechanikával ötvöző StomachSim azt utánozza, ami a gyomorban történik, miközben az ételt, vagy ebben az esetben a gyógyszert emészti. A legtöbb pirula nem kezd el hatni, amíg a gyomor ki nem üríti tartalmát a bélbe. Tehát minél közelebb kerül egy tabletta a gyomor utolsó részéhez, annál gyorsabban kezd feloldódni és a nyombélbe, a vékonybél első részébe ürülni.

Ha egy tablettát a gyomornak erre a részére célzunk, a testtartás kritikus lehet. A csapat négy testtartást tesztelt. A jobb oldalon fekve történő tablettaszedés messze a legjobbnak bizonyult, a tablettákat a gyomor legmélyebb részébe juttatva 2,3-szor gyorsabb feloldódási arányt ért el, mint még az egyenes testtartásnál is, ezzel szemben a bal oldalon fekvés szerepelt a legrosszabbul.

Ha egy tabletta feloldódása a jobb oldalon 10 percig tart, akkor egyenes testtartásban 23 percig, a bal oldalon fekve pedig több mint 100 percig is elhúzódhat.

„Idős, ülő vagy ágyhoz kötött emberek esetében óriási hatással lehet, hogy balra vagy jobbra fordulnak-e” – tette hozzá Mittal.

Mikor a legjobb ülni vagy állni?

Előfordulhat, hogy gyógyszerészünk azt tanácsolja, hogy a felszívódás felgyorsításán kívül más okokból is ülve, állva vagy fekve nyeljük le gyógyszert. Például bizonyos hatóanyagok nagyobb valószínűséggel okoznak olyan mellékhatásokat, mint a gyomorégés, amikor is a gyomorsav kiszivárog a gyomorból és felfelé halad a nyelőcsőben. Ezek közé tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők, például az ibuprofen, a diklofenák és a vaspótló készítmények.

Akiknek gondjai szoktak lenni a túlzott gyomorsavval, azoknak segíthet, ha ezeket a gyógyszereket ülve vagy állva veszik be, és nem közvetlenül bevételük után fekszenek le, mert így a gyomorsav kevésbé valószínű, hogy visszaszivárog a nyelőcsőbe. 

Mi a helyzet a fekvéssel?

A gliceril-trinitrát (Nitrolingual) egy nyelv alatti spray formájában elérhető gyógyszer, amit az anginában (egyfajta mellkasi fájdalom, amelyet szívprobléma okoz) szenvedőknek írnak fel. A szakemberek azt tanácsolják a betegeknek, hogy a spray használata előtt üljenek vagy feküdjenek le, mivel az hirtelen vérnyomásesést okozhat, amitől nagyon szédülhetünk.

Más szívgyógyszerek, mint például a vízhajtók, szintén szédülést okozhatnak. Bár ezeket a gyógyszereket általában nem kell fekve bevenni, ha mégis szédülni kezdünk, a legjobb, ha ülünk vagy fekszünk, és gondoskodunk arról, hogy utána lassan álljunk fel.

Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek álmosságot vagy szédülést okozhatnak. Ezek közé tartozhatnak az erős fájdalomcsillapítók (például az ópiátok), az altatók, egyes epilepsziagyógyszerek, vagy bizonyos mentális betegségek, például szorongás vagy skizofrénia kezelésére szolgáló gyógyszerek. Ezeket nem kell fekve lenyelni, de a fekvés segíthet, ha szédülni kezdünk vagy álmosak leszünk.

Tehát legközelebb – ha a gyógyszerész vagy orvos nem ad külön útmutatást az ülésre, állásra vagy fekvésre vonatkozóan, és persze, ha nem kényelmetlen – akkor nyugodtan kipróbálhatjuk, hogy milyen jobbra dőlve bevenni a a gyógyszerünket. Hátha hamarabb elmúlik a fájdalmunk.

Kiemelt kép: Getty Images